(2) Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács elnökét és titkárát a földművelésügyi miniszter nevezi ki, a tagjait pedig az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács elnöke bízza meg. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács titkársági feladatait a minősítő intézet látja el.

(3) Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

11. § (1) A növényfajták meghatározott időtartamra szóló állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, illetve a lejárati időpont előtt a Nemzeti Fajtajegyzékből való törléséről a minősítő intézet előterjesztése alapján az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács javaslatára a minisztérium dönt.

(2) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs- és erdészeti növényfajták esetében a megadástól számított 18. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 15. év végéig tart. Ez az időtartam a bejelentő kérelmére meghosszabbítható.

12. § (1) A minősítő intézet az állami elismerésben részesített fajtákról Nemzeti Fajtajegyzéket vezet.

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben lévő fajtákat a termelői tájékoztatás érdekében a minősítő intézet külön jogszabály alapján tovább vizsgálja és Leíró Fajtajegyzékre veszi. A minősítő intézet a Nemzeti Fajtajegyzéket évente, a Leíró Fajtajegyzéket pedig meghatározott időközönként közzéteszi.

(3) A Magyar Agrárkamara a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a terméktanácsok a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő fajtákból a Leíró Fajtajegyzék alapján összeállíthatják és közzétehetik az egyes termőhelyek természeti adottságainak megfelelő Ajánlott Fajták Jegyzékét.

IV. Fejezet

Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei

13. § A fajták eredeti (DUS) tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a minősítő intézet ellenőrzi.

14. § (1) A minősítő intézetnek az állami elismerési eljárás során vezetett közhitelű nyilvántartásaiba a növényfajta állami elismerését, a fajtajogosult, illetve a képviselő és - kérelemre - a nemesítő nevét is be kell jegyeznie.

(2) Aki saját jogon vagy képviselője útján a tulajdonában lévő növényfajtát állami elismerésre bejelentette, a jogszabályok betartásával a fajtával szabadon rendelkezhet.

(3) A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a fajta nemesítőjeként feltüntessék, illetve nyilvánosan elismerjék.

(4) A fajta használatáért a fajtajogosultat a felhasználóval kötött szerződésben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fajta használatáért fizetett díjból a fajta nemesítőjét, illetve annak örökösét és fenntartóját a fajtajogosulttal kötött külön megállapodás szerinti fajtajutalék illeti meg.

(5) Növényfajta szabadalmi oltalmáról külön törvény rendelkezik. A szabadalmaztatott növényfajtát csak a Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvételt követően lehet termeszteni.

V. Fejezet

VETŐMAGVAK, SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, MINŐSÍTÉSE ÉS FORGALMAZÁSA

Előállítás, forgalmazás

15. § (1) Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő vagy ideiglenes szaporításra, illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok, fajták minősített vetőmagját és szaporítóanyagát lehet forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalmazni, illetőleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. A minisztérium rendkívüli esetben ideiglenesen engedélyezeti az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő növényfajta vetőmagjának az engedélyezést követő vetési időszakban való felhasználását.

(2) Vetőmagexport céltermeltetés céljából az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő vetőmagot, szaporítóanyagot csak abban az esetben lehet előállítani, ha annak szaporításából származó teljes termést vetőmagként, illetve szaporítóanyagként kiszállítják az országból. Belföldön tilos vetőmagként, szaporítóanyagként felhasználni a bármilyen okból visszamaradt vetőmagot, szaporítóanyagot.

(3) Továbbszaporítás és árutermesztés céljára csak olyan vetőmag és szaporítóanyag állítható elő és hozható forgalomba, amely megfelel a külön jogszabályban előírt minőségi követelményeknek.

(4) A pszichotrop anyagok vagy kábítószerek előállítására alkalmas növényfajok vetőmagjának, szaporítóanyagának előállítását és forgalmazását jogszabály külön feltételekhez kötheti.

(5) A növényfajta - a fajtajogosulttal nem rendelkező fajták kivételével - vetőmagjának és szaporítóanyagának továbbszaporításához, belföldi forgalmazásához és exportálásához a fajtajogosult írásbeli engedélye szükséges.

(6) Export esetén csak a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően ellenőrzött, a jogszabályban meghatározott kísérő okmánnyal rendelkező vetőmag- és szaporítóanyag-tételt lehet bemutatni kiviteli ellenőrzésre.

(7) Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt, továbbá ideiglenes szaporításra, illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett növényfajta e törvény előírásainak megfelelő vetőmagját, szaporítóanyagát lehet importálni. Az importból származó vetőmagot, szaporítóanyagot belföldön csak a belföldi vetőmag-, illetve szaporítóanyag-minősítést követően lehet vetőmagként, szaporítóanyagként forgalomba hozni, és felhasználni.

16. § Vetőmag és szaporítóanyag előállítására, illetve termeltetésére, feldolgozására, kikészítésére, kiszerelésére, tárolására, forgalmazására a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan természetes személy és szervezet jogosult, aki tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

17. § Saját célú felhasználásra csak a fajtajogosult, illetve képviselője előzetes írásbeli hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott szaporítási fokozatig lehet vetőmagot, illetve szaporítóanyagot előállítani és felhasználni.

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag-szaporítása esetén a külön jogszabályban meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belüli termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjától, illetve arról, hogy a védőtávolságon belüli termőföld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmagszaporítást veszélyeztető növényfajokat és fajtákat nem termeszt. Az egyezségnek tartalmaznia kell a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módját és mértékét.

(3) A védőtávolságok betartása érdekében vetőmag-szaporítási zárt körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet kialakításához a minisztérium jóváhagyása szükséges. A zárt körzet kialakítását az érdekeltek a termékpálya szerinti terméktanácstól kérhetik, ha a vetőmag-szaporítással érintett, legalább a külön jogszabályban növényfajonként meghatározott mértékű, összefüggő területen vetőmag-előállítást folytatnak. A terméktanács a kérelemről haladéktalanul értesíti a területi agrárkamarát, amely 30 napon belül egyezség létrehozását kísérli meg a vetőmag-előállítók, valamint a védőtávolságon belüli termőföld használói között a termelési korlátozás, illetve a tilalom miatti kötelezettségekről, valamint a kártalanítás módjáról és mértékéről. A területi agrárkamara az egyezségi kísérlet eredményéről 5 napon belül értesíti a terméktanácsot.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítést követően a terméktanács a zárt körzet kialakításának jóváhagyását haladéktalanul kezdeményezi a minisztériumnál, amely a jóváhagyásról a kezdeményezést követő 8 napon belül dönt. A jóváhagyást a minisztérium nem tagadhatja meg, ha a zárt körzet kialakítása megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának jóváhagyásáról szóló határozatban - ha a (3) bekezdés szerinti egyezség nem jött létre - a vetőmagtermelés elsődlegességének biztosítása érdekében egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, fajták termelése korlátozható, megtiltható. A zárt körzet kialakításának jóváhagyásáról szóló határozatot a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) A zárt körzeten belüli termőföld használója a korlátozás, illetve a tilalom betartásának ellenőrzését, a vetőmagtermelést veszélyeztető, általa - a korlátozás, illetőleg a tilalom ellenére - termesztett növényállománynak saját költségére történő megsemmisítését köteles tűrni.

(6) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetőleg a tilalom elrendelése miatti kártalanítására, valamint a kártalanítás módjára és mértékére - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a kártérítés általános szabályai az irányadók.

Törzsültetvények

19. § (1) Az állami elismerésben részesített szőlő-, gyümölcs-, dísznövény- és erdészeti növényfajták szaporításra kijelölt növényi állományát törzskönyvezés céljából be kell jelenteni a minősítő intézetnek.

(2) Szőlő-, gyümölcs-, dísznövény- és erdészeti növényfajták szaporítóanyagának előállítása céljából a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint törzsültetvényt kell létesíteni. A törzsültetvények létesítéséhez szükséges védőtávolság betartása érdekében a 18. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Forgalomba hozatal céljából - a külön jogszabályban meghatározott kivétellel - csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával és csak engedélyezett árutermelő szőlő-, gyümölcs-, komló- és díszfaiskolában, illetőleg csemetekertben a növényegészségügyi jogszabályok betartásával lehet szaporítóanyagot előállítani.

Vetőmag- és szaporítóanyag-minősítés

20. § (1) A vetőmagot és szaporítóanyagot külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint kell minősíteni. A minősítés meghatározott ideig érvényes. A lejárt minősítésű vetőmag-, illetve szaporítóanyag-tétel csak a minősítés megújítását követően hozható forgalomba.

(2) A minősítés a minősítő intézet hatáskörébe tartozik. Külön jogszabályban meghatározott szaporítási fokozatú, illetve az árutermelés alapját képező, saját tulajdonú és továbbszaporításra nem kerülő vetőmagtételeket belföldi felhasználás, illetve forgalomba hozatal céljából - a hibrid növényfajták kivételével - az előírt szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező vetőmag-előállítók a fajtajogosult hozzájárulásával, a minősítő intézet engedélyével és folyamatos ellenőrzése mellett minősíthetik. A minősítő intézet az engedélyt a minőség veszélyeztetése esetén visszavonhatja.