1997. évi LXI. törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről1
(A szerződést megerősítő okiratok cseréjére 1997. március 18-án, Washingtonban került sor.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
emlékeztetve az igazságszolgáltatás elől megszökött bűntetteseknek meghatározott esetekben leendő kiadása tárgyában 1856. július 3-án, Washingtonban aláírt szerződésre,
megjegyezve, hogy mind a Magyar Köztársaság Kormánya, mind az Amerikai Egyesült Államok Kormánya jelenleg e szerződés rendelkezéseit alkalmazza,
attól az óhajtól vezérelve, hogy a két állam között a
bűnözés leküzdésében hatékonyabb együttműködést biztosítsanak, és ebből a célból a bűnelkövetők kiadatásáról új szerződést kössenek,
megállapodtak az alábbiakban:
1. Cikk
Kiadatási kötelezettség
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy e szerződés rendelkezéseinek megfelelően kiadják egymásnak azokat a személyeket, akiket a megkereső állam hatóságai kiadatási bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, vagy akiknek bűnösségét ilyen bűncselekmény elkövetésében megállapították.
2. Cikk
Kiadatási bűncselekmények
1. A bűncselekmény kiadatási bűncselekmény, ha mindkét Szerződő Fél joga szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő.
2. A bűncselekmény akkor is kiadatási bűncselekmény, ha az a jelen cikk 1. bekezdése alá tartozó bűncselekmény elkövetésének kísérletében vagy elkövetésében való részességben áll. A jelen cikk 1. bekezdése alá tartozó bűncselekmény elkövetése céljából létesülő bármifajta bűnszövetség - annak a magyar jog által adott meghatározása szerint -, illetőleg összeesküvés - annak az Egyesült Államok joga által adott meghatározása szerint - ugyancsak kiadatási bűncselekmény.
3. A jelen cikk alkalmazása szempontjából a bűncselekmény kiadatási bűncselekménynek minősül:
a) tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt a Szerződő Felek a bűncselekmények ugyanazon kategóriájába sorolják-e, vagy a bűncselekményt ugyanazon elnevezéssel illetik-e;
b) tekintet nélkül arra, hogy olyan bűncselekmény-e, amelyre az Egyesült Államok szövetségi joga olyan körülmények igazolását igényli, mint a tagállamok közötti szállítások, vagy a postának, illetőleg egyéb eszközöknek a tagállamok közötti vagy a külkereskedelmet érintő felhasználása, mivel ezek a körülmények csupán az Egyesült Államok szövetségi bírósága hatáskörének megalapozására szolgálnak.
4. Amennyiben a bűncselekményt a megkereső állam területén kívül követték el, a kiadatást akkor kell engedélyezni, ha a megkeresett állam joga a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben büntetni rendeli. Ha a megkeresett állam joga nem így rendelkezik, a megkeresett állam illetékes hatósága belátása szerint engedélyezheti a kiadatást.
5. Ha a kiadatást egy kiadatási bűncselekmény miatt engedélyezték, a kiadatást a kérelemben szereplő bármely egyéb bűncselekmény miatt is engedélyezni kell, abban az esetben is, ha ez utóbbi bűncselekmény egy évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve, hogy a kiadatáshoz megkívánt minden egyéb feltétel fennáll.
Állampolgárság
1. Egyik Szerződő Fél sem köteles kiadni saját állampolgárait, de - hacsak hazai jogszabályi rendelkezései ezt nem tiltják - a megkeresett állam végrehajtó hatóságának jogában áll kiadni az ilyen személyeket, amennyiben megítélése szerint a kiadatás indokolt.
2. Ha a kiadatás megtagadásának alapjául kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága szolgált, a megkeresett állam a megkereső állam kérelmére köteles az ügyet saját bűnüldöző hatóságai elé terjeszteni.
4. Cikk
Politikai és katonai bűncselekmények
1. Kiadatásnak nincs helye, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény politikai bűncselekmény.
2. E szerződés alkalmazása szempontjából nem tekinthető politikai bűncselekménynek:
a) valamelyik Szerződő Fél államfőjének vagy családtagjának személye ellen elkövetett szándékos emberölés vagy egyéb szándékos bűncselekmény;
b) az a bűncselekmény, amellyel kapcsolatban mindkét Szerződő Félnek többoldalú nemzetközi szerződés alapján kötelezettsége áll fenn a kiadni kért személy kiadatására, vagy az ügynek saját illetékes hatóságai elé terjesztésére a büntetőeljárás megindításának kérdésében való döntés végett;
c) az emberölés, ideértve az erős felindulásban elkövetett emberölést is, vagy a súlyos testi sértéssel járó egyéb bűncselekmény;
d) az emberrablással vagy bármilyen formában történő jogtalan fogvatartással járó bűncselekmény, ideértve a túszszedést is;
e) az emberi élet veszélyeztetésére, súlyos testi sérülés vagy jelentős anyagi kár okozására alkalmas robbanó, gyújtó vagy romboló szerkezet elhelyezése vagy használata;
f) a fenti bűncselekmények elkövetésére létesült, a 2. Cikk 2. bekezdése szerinti összeesküvés vagy bármifajta bűnszövetség, illetve az e bűncselekményekre irányuló kísérlet vagy elkövetésükben való részvétel.
3. A kiadatás a jelen cikk 2. bekezdésének rendelkezéseiben foglaltak ellenére sem engedélyezhető, ha a megkeresett állam végrehajtó hatósága úgy ítéli meg, hogy a kérelmet politikai megfontolások motiválták.
4. A megkeresett állam végrehajtó hatósága megtagadhatja a kiadatást olyan katonai bűncselekmények miatt, amelyek nem minősülnek köztörvényes bűncselekménynek.
5. Cikk
Korábbi büntetőeljárás
1. A kiadatás nem engedélyezhető, ha a kiadni kért személyt a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkeresett államban elítélték, felmentették, vagy az eljárást vele szemben a bíróság jogerősen megszüntette.
2. A kiadatás engedélyezését nem zárja ki az a tény, hogy a megkeresett állam illetékes hatóságai korábban úgy határoztak, hogy a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekmény miatt nem indítanak büntetőeljárást, vagy e cselekmény miatt a kiadni kért személlyel szemben indított büntetőeljárást megszüntették.
6. Cikk
Elévülés
A kiadatás nem engedélyezhető, ha abban az időpontban, amikor a megkeresett állam a kiadatási kérelmet átveszi, a büntetőeljárás lefolytatása, illetőleg a büntetés vagy szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés végrehajthatósága a megkereső állam joga szerint elévült.
7. Cikk
Halálbüntetés
1. Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény a megkereső állam joga szerint halálbüntetéssel büntethető, a megkeresett állam törvényei szerint azonban nem büntethető halálbüntetéssel, a megkeresett állam megtagadhatja a kiadatást, hacsak a megkereső állam nem nyújt biztosítékokat arra, hogy a halálbüntetést nem szabják ki, vagy ha kiszabják, azt nem hajtják végre.
2. Azokban az esetekben, amikor a megkereső állam a jelen cikknek megfelelően biztosítékot nyújt, a halálbüntetés, amennyiben azt kiszabják, nem hajtható végre.
8. Cikk
Kiadatási eljárás és a szükséges okiratok
1. Minden kiadatási kérelmet diplomáciai úton kell előterjeszteni.
2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:
a) a kiadni kért személy személyazonosságának, állampolgárságának, valamint valószínű tartózkodási helyének megállapításához szükséges okiratokat, nyilatkozatokat vagy egyéb formában rendelkezésre álló információkat;
b) a bűncselekményre vonatkozó tényekről és az eljárás addigi menetéről szóló tájékoztatást;
c) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény lényegi tényállási elemeit meghatározó törvényszöveget;
d) a bűncselekmény miatt kiszabható büntetést tartalmazó törvényszöveget;
e) a bűncselekmény büntethetősége, büntetés végrehajthatósága vagy a szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés elévülésére vonatkozó jogszabályról szóló nyilatkozatot.
3. Annak a személynek kiadatása végett előterjesztett kérelemhez, akinek a kiadatását büntetőeljárás lefolytatása végett kérik, ezenfelül mellékelni kell:
a) bíró vagy más illetékes hatóság által kibocsátott elfogatóparancs vagy végzés másolatát;
b) a vádirat vagy a kiadni kért személy terhére rótt cselekményeket részletező egyéb okirat másolatát;
c) olyan információkat, amelyek megalapoznák a személlyel szembeni büntetőeljárás lefolytatását, ha a bűncselekményt a megkeresett államban követték volna el.
4. A kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekményben bűnösnek talált személyre vonatkozó kiadatási kérelemhez ezenfelül mellékelni kell:
a) a bűnösséget megállapító ítélet másolatát, vagy ha ilyen másolat nem áll rendelkezésre, bírói hatóság nyilatkozatát arra nézve, hogy e személyt bűnösnek találták;
b) adatokat annak alátámasztására, hogy a kiadni kért személy azonos azzal a személlyel, akinek bűnösségét megállapították;
c) a büntetést kiszabó határozat másolatát, ha a kiadni kért személlyel szemben büntetést szabtak ki, és nyilatkozatot arról, hogy a büntetést milyen mértékben hajtották végre;
d) abban az esetben, ha az érintett személyt távollétében találták bűnösnek, a 3. bekezdésben előírt okiratokat.
9. Cikk
Az okiratok elfogadhatósága
A kiadatási kérelmet kísérő okiratokat a kiadatási eljárás során bizonyítékként kell elismerni és elfogadni, ha
a) azokat a megkeresett állam vezető diplomáciai vagy konzuli tisztviselője hitelesítette; vagy
b) azokat a megkeresett állam joga által elfogadott bármely egyéb módon hitelesítették vagy hitelesnek ismerték el.
10. Cikk
Fordítás
A megkereső állam által előterjesztett minden okiratot le kell fordítani a megkeresett állam nyelvére.
11. Cikk
Ideiglenes letartóztatás
1. Sürgős esetben bármelyik Szerződő Fél kérheti a kiadni kért személy ideiglenes letartóztatását addig is, amíg a kiadatási kérelmet előterjeszti. Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelem megküldhető diplomáciai úton vagy Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között közvetlenül. Az Interpol nyújtotta lehetőségek igénybe vehetők az ilyen kérelmek eljuttatására.