1997. évi LXV. törvény
a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról1
A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Tt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:
1. § A Tt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Saját célú és külön célú távközlőhálózat - a törvény 19. §-ának (4) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően - telekhatáron túlterjedően is létesíthető.”
2. § A Tt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást - hatósági szolgáltatási engedély alapján - bárki nyújthat.
(3) Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni.”
3. § (1) A Tt. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazniuk kell:]
„e) a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést honvédelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetőleg fogyasztói érdekből, továbbá a fejlesztési követelményekre és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel időszakonként felülvizsgálhatja és - a szerződésben meghatározott feltételekkel, valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint - módosíthatja;”
(2) A Tt. 5. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A távközlési szervezet a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül]
„a) a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési szolgáltatást;”
(végezhet).
4. § A Tt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) A közcélú távközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából távközlőhálózatok összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.
(2) A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szerződésben a hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek rendelkeznie kell
a) a hálózati szerződés céljáról,
b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyéről (a teljesítés helyéről), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja meg, továbbá
c) a távközlőhálózatok forgalmi és műszaki együttműködésének feltételeiről.
(3) A közcélú távközlőhálózatok egymással, illetőleg más távközlőhálózatokkal történő összekapcsolásának, továbbá a különféle távközlőhálózatok összekapcsolásának feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A hálózati szerződéshez csatolni kell az igénybevevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a szerződés alapján a távközlési szolgáltatóval továbbíttatni kívánt jel, jelzés, írás, kép, hang olyan tevékenység terméke, melyre vonatkozóan rendelkezik a jogszabályok és nemzetközi egyezmények által előírt jogosultsággal.”
5. § A Tt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli.”
6. § A Tt. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát - szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal - köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. Amennyiben a Hírközlési Főfelügyelet a megadott határidőn belül nem határoz, az üzletszabályzat jóváhagyottnak tekintendő.
(3) A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.”
7. § A Tt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.”
8. § A Tt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A különféle távközlőhálózatoknak olyan egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak.”
9. § A Tt. 17. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 16. §-ban meghatározott távközlőhálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket.
(2) A műszaki tervek bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.”
10. § A Tt. 19. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„Hatósági eljárások”
11. § A Tt. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter rendeletben állapítja meg
a) a távközlési építmények (összeköttetések) létesítése, üzembe helyezése, átalakítása, megszüntetése, egyes távközlőhálózatok technikai összekapcsolása, továbbá a közcélú távközlőhálózatokra közvetlenül vagy közvetett módon rákapcsolt végberendezések típusjóváhagyásának feltételeit,
b) a hálózati és előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok műszaki jellemzői hatósági engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az a), b) pontokban megjelölt hatósági tevékenységek eljárási díját.”
12. § A Tt. új 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Távközlési célra anyagot, berendezést, eszközt csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlőhálózatba betervezni, beépíteni és üzembe helyezni.
(2) A megfelelőség igazolásának eljárását, a tanúsító szervezetek felhatalmazását, a gyártó öntanúsításának feltételeit, valamint a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlő-berendezések forgalomba hozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a hatóság engedélyezi.”
13. § A Tt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(1) A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A kábeles műsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a koncessziós szerződés alapján működő távközlési szervezetnek.”
14. § A Tt. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A különcélú vezetékes távközlőhálózat megszüntetését (elbontását) a tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.
(2) A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt vagy más hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges előzetesen beszerezni.”
15. § A Tt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az engedély nélkül létesített engedélyköteles távközlőhálózat létesítőjét, illetőleg a szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti
a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy
b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.
(2) A hatóság folyamatosan ellenőrzi
a) a távközlési szervezet koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését,
b) az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,
c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét, továbbá,
d) azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelőség-igazolásokat - jogszabályban meghatározott esetekben - a kötelezettek beszerezték-e.
(3) Ha a kötelezett
a) a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerződés felmondását,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, illetőleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a tevékenység végzését megtilthatja,
c) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság jogosult a beruházást, az eszköz megrendelését, betervezését, beépítését, üzembe helyezését, illetőleg használatát megtiltani.”
16. § A Tt. 26. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ingatlanon elhelyezett távközlő eszközök esetében a közcélú szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet.
(4) Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog - különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekből - abban az esetben, ha a létesítés más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan nem sért és a létesítés műszaki és gazdasági indokok alapján másként nem oldható meg. A használati jog jogosultját szerződéskötési kötelezettség terheli, kivéve, ha igazolja, hogy a koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési követelmények miatt e kötelezettségnek eleget tenni nem tud. Ha a szerződés nem jön létre, azt a közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének kérelmére határozattal létrehozhatja.