1997. évi LXVII. törvény

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról1

A bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében, a bírák jogállásának, javadalmazásának és előmenetelének szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

1. § Az ítélkező tevékenységében független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

2. § (1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott időpont.

(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött.

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

(3) A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bírálja el.

(4) A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelmi miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(5) A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

(6) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelező titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(7) Nem lehet bíró az, akit bíróként, ügyészként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(8) A köztársasági elnök - az OIT javaslatára - az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.

4. § A bírói kinevezésre pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a bűnügyi nyilvántartást végző szerv megkereséséhez a nyilvántartás teljes köréről történő adatszolgáltatáshoz. A bűnügyi nyilvántartást végző szervet az OIT elnöke keresi meg. Ha a pályázó a megkereséshez nem járul hozzá, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.

5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia és karakter jellemzőit.

(2) A vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az igazságügyminiszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza.

(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a 7. § szerinti bíróság elnöke kezdeményezi.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített véleményt meg kell küldeni a vizsgálatot kezdeményezőnek és a pályázónak.

(5) A vizsgálat költségét a pályázó viseli, amelyet kinevezése esetén a pályázatot kiíró visszatérít.

Pályázat

6. § (1) A bírói állás betöltésére - ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - pályázatot kell kiírni.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a 12. § (3) bekezdésében írt esetben, a 19. § szerint felajánlott új beosztás elfogadásakor és a 41. § (4)-(5) bekezdés szerinti beosztás esetén.

7. § (1) A pályázat kiírására

a) a helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságon lévő bírói állás esetén a megyei bíróság elnöke,

b) az ítélőtáblán lévő bírói állás esetén az ítélőtábla elnöke,

c) a Legfelsőbb Bíróságon lévő bírói állás esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke)

jogosult.

(2) A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázatot a megpályázott álláshely szerint illetékes bíróság elnökéhez kell benyújtani, aki azt véleményével együtt, haladéktalanul az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bíróság elnökéhez továbbítja.

8. § (1) A bíróság elnöke a pályázókat meghallgatja és beszerzi az illetékes bírói testület javaslatát.

(2) A bíróság elnöke a pályázatot elbírálja, ha valamennyi pályázó beosztására ő jogosult.

(3) A bírói testület javaslata a bíróság elnökét nem köti.

9. § (1) Ha a pályázók valamelyikének beosztására az OIT jogosult, a bíróság elnöke a pályázatokat - a bírói testület javaslatával együtt - felterjeszti az OIT-hoz. A felterjesztésben közli saját javaslatát is.

(2) Ha az OIT a bíróság elnökének javaslatával nem ért egyet, erről őt tájékoztatja és meghallgatja.

(3) Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(4) Az OIT a pályázatot elbírálja, ennek során a felterjesztett javaslatok nem kötik.

10. § (1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult a kinevezési javaslatot nem fogadja el, illetőleg az előterjesztésre jogosult a kinevezésre nem tesz előterjesztést.

(3) A pályázatokat titkosan kell kezelni. Annak eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.

11. § A bírói kinevezés először 3 évre, majd ezt követően határozatlan időre szól.

12. § (1) A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő bírói kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját. A vizsgálatot a 48-49. §-ok és az 51-52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy azt az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró a határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3) Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot - a pályázat kiírása nélkül - a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.

(4) Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napjával megszűnik.

13. § (1) A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:

„Én .................................. esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen).”

(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.

14. § (1) A bírót első kinevezésekor az OIT, ezt követően a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be.

(2) A katonai bírót a katonai tanácsba - a bíróság elnökének javaslatára - az OIT osztja be.

(3) Az adó-, vám-, illeték- és jövedéki ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata iránti perekben, a társadalombiztosítási ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a fiatalkorúak büntetőügyében eljáró bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az OIT jelöli ki.

(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni kell.

15. § A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg az igazságügyminiszterrel egyetértésben az Igazságügyi Minisztériumba is beoszthatja.

16. § (1) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés kivételével határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.

17. § (1) A bírót a megyei bíróság illetékességi területén belül - hozzájárulása nélkül - három évenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát.

(2) A bírót az ítélőtábla vagy a megyei bíróság illetékességi területén kívüli más szolgálati helyre csak hozzájárulásával lehet kirendelni. A kirendelésre jogosult OIT-nak ilyen esetben ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének véleményét.