(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
18. § A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhető.
19. § (1) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bíró részére - méltányos érdekeit figyelembe véve - új bírói beosztást kell felajánlani.
(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi bírói címét és illetményét.
20. § A bíró másik ítélőtáblára, illetve más megyei bíróság területén működő bírósághoz történő kirendelésére és áthelyezésére az OIT, egyébként a bíróság elnöke jogosult.
II. Fejezet
A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
21. § A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.
22. § (1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(2) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként indul a választáson, bírói tisztségéből fel kell menteni.
23. § (1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.
(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.
(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni.
(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.
24. § (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és csoportvezetőjének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.
(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.
(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.
(4) Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.
(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat.
25. § (1) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
(2) A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.
26. § (1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.
(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.
27. § A bíró köteles az állami és szolgálati titkot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.
28. § (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.
(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.
29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.
(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.
30. § (1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.
(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.
31. § A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.
32. § (1) A bíró jogosult az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges térítésmentes képzésre és ezen köteles részt venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg.
(3) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.
33. § A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.
34. § (1) A bíró munkaideje heti 40 óra.
(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.
35. § (1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére.
(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.
36. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.
(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.
(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.
37. § A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.
38. § (1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.
(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.
Az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállása
39. § (1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Határozott időre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.
40. § A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT és a Hivatal vezetőinek intézkedéseit, utasításait.
41. § (1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) a Hivatal vezetőjének indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti beosztását érintő térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.
(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre kell beosztani, a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
(5) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.
(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállása
42. § (1) A bírót az Igazságügyi Minisztériumba a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügyminiszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosztani.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A határozott időre kinevezett bíró az Igazságügyi Minisztériumba nem osztható be.
43. § (1) A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
44. § (1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) az igazságügyminiszter indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállása
45. § (1) A bírót a Legfelsőbb Bíróságra a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.
(2) A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi bírói címét és annak megfelelő javadalmazását.
(3) Határozott időre kinevezett bíró a Legfelsőbb Bíróságra nem osztható be.
(4) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21-38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
46. § (1) Az OIT a bíró legfelsőbb bírósági beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) a Legfelsőbb Bíróság elnökének indítványára.
(2) A legfelsőbb bírósági beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésben írt rendelkezéseket kell alkalmazni.