1997. évi LXVIII. törvény
az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról1
I. Fejezet
A SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A törvény hatálya a bíróságokkal, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT Hivatala), az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalával (a továbbiakban: ISZI Hivatala), az igazságügyi szakértői intézményekkel (a továbbiakban együtt: igazságügyi szerv) létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati viszony) terjed ki.
(2) Az igazságügyi szerv által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.
(3) A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OIT Hivatalánál - honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására - a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény, az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályok, a fővárosi (megyei) bírósági végrehajtó, a végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.
2. § (1) A szolgálati viszony alanyai az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott.
(2) Igazságügyi alkalmazott:
a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
c) a tisztviselő,
d) az ügykezelő,
e) a fizikai dolgozó.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkaköri csoportokon belül a munkavégzés jellegére, illetve a szolgálat teljesítésének a helyére utaló munkaköri elnevezéseket jogszabály állapíthat meg.
3. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.
(2) A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.
(3) A joggyakorlat ideje 3 év, részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.
4. § A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg.
5. § (1) Az igazságügyi szakértő a feladatkörébe tartozó ügyekben a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízás alapján szakvéleményt ad.
(2) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
6. § (1) Az igazságügyi szervnél - a 3-5. §-okban foglaltakon kívül - az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselőnek minősül a fővárosi (megyei) bírósági végrehajtó, a végrehajtójelölt és a végrehajtási ügyintéző is.
(2) A bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő tisztviselői kinevezésre akkor jogosult, ha a középiskolai érettségin túl a munkakörére meghatározott további képesítéssel és az e munkakörökben szerzett legalább három év szakmai gyakorlattal is rendelkezik.
7. § (1) Az igazságügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat legalább középfokú végzettségű ügykezelők, az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként fizikai alkalmazottak végzik.
(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel nem rendelkező bírósági jegyzőkönyvvezető és cégszerkesztő ügykezelőnek minősül.
8. § (1) A munkáltatói jogkört
a) az OIT Hivatalának vezetőhelyettese tekintetében az OIT,
b) az OIT Hivatalának egyéb alkalmazottai tekintetében az OIT Hivatalának a vezetője,
c) az igazságügyi szakértők és az ISZI Hivatalának főigazgatója tekintetében az igazságügyminiszter,
d) az ISZI Hivatalának alkalmazottai tekintetében az ISZI Hivatalának főigazgatója,
e) a helyi bírósági fogalmazók és titkárok, a hivatásos pártfogók és a végrehajtási ügyintézők tekintetében a fővárosi (megyei) bíróság elnöke,
f) az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében az igazságügyi szerv vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató)
gyakorolja.
(2) A munkáltató a munkáltatói jogok részben vagy egészben való gyakorlását a helyettesére vagy más vezető beosztású alkalmazottra - írásban - átruházhatja.
9. § (1) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(3) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné.
10. § (1) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából - a 41. § (3) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - nem minősül szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a munkaköri feladatok végrehajtására vonatkozó munkáltatói utasítás.
(3) Ha a szolgálati viszony létrejötte a munkáltató hibájából érvénytelen, a felmentésnél és ennek jogkövetkezményeinél az igazságügyi alkalmazottnak fel nem róható felmentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
II. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE,
MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
A szolgálati viszony létesítése
11. § (1) A szolgálati viszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.
(2) Igazságügyi alkalmazottnak az a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.
12. § (1) A kinevezés határozatlan időre vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott időre szólhat.
(2) Határozott időre kell kinevezni azt,
a) aki az előírt képesítés megszerzésére halasztást kapott,
b) akit tartósan távollévő helyére vagy nem rendszeresített álláshelyre alkalmaztak.
(3) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétét a jelentkezőnek hiteles okiratokkal kell igazolni.
13. § (1) Bírósági fogalmazónak az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával, bírósági titkárnak a jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.
(2) Az igazságügyi szakértői kinevezéshez
a) a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettség, továbbá az orvosszakértőknél igazságügyi orvostani vagy a szakágazat szerint előírt más szakorvosi vizsga, az egyéb szakértőknél a szakágazatnak (szakterületnek) megfelelő szakvizsga,
b) legalább 5 éves szakmai gyakorlat
szükséges.
(3) Szakértőjelöltnek a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.
(4) Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az ügykezelő a kinevezésétől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (6) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(5) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet.
(6) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - ideértve a (4) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is - az igazságügyminiszter az Országos Igazságügyi Tanáccsal egyetértésben, rendeletben határozza meg.
14. § (1) Igazságügyi szolgálati viszony létesítésére a kinevező pályázatot írhat ki. A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni.
(2) A pályázati kiírásnak az állás elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának a határidejét tartalmaznia kell.
(3) A pályázókat meg kell hallgatni, a pályázatokat a pályázati határidő lejárta után 1 hónapon belül kell elbírálni.
(4) A pályázatokat titkosan kell kezelni. A pályázat eredményéről a pályázókat a pályázati anyag egyidejű visszaküldésével, írásban kell tájékoztatni.
(5) Ha a pályázat eredménytelen, a kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra kinevezi.
15. § (1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt (csoportot), a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.
(2) A kinevezési okirattal együtt az igazságügyi alkalmazottnak át kell adni a feladatait tartalmazó munkaköri leírást.
16. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a tevékenységének megkezdése előtt a munkáltatónál esküt tesz. Ha az igazságügyi alkalmazott az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt ennek megszűnésétől számított nyolc napon belül kell letenni.
(2) Az eskü szövege a következő:
„Én ....................................... esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az egyéb jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(3) Az igazságügyi szakértő, a fővárosi (megyei) bírósági végrehajtó és a végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét külön jogszabály tartalmazza.