1997. évi LXXI. törvény

az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról1

1. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - az 1996. évi XLIII. törvénnyel módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik:

a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség);

b) a fellebbviteli főügyészségeken;

c) a megyei főügyészségeken és a Fővárosi Főügyészségen (a továbbiakban együtt: főügyészség), az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;

d) a Katonai Főügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a területi katonai ügyészségekre (a továbbiakban: katonai ügyészség) is kiterjedő hatáskörrel;

e) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben.”

(2) Az Üsztv. 3. §-ának (2) bekezdésében a „Katonai Főügyészségeken” szövegrész helyébe a „Katonai Főügyészségen” szövegrész lép, a „katonai ügyészségeken” szövegrész helyébe pedig a „Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a katonai ügyészségeken” szövegrész lép.

2. § (1) Az Üsztv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény, a legfőbb ügyész, illetőleg az összehívásra jogosult más vezető által meghatározott ügyekben, továbbá, ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada vagy az érdekelt munkavállalói érdek-képviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri, összügyészi értekezletet tartanak

a) a Legfőbb Ügyészségen,

b) a fellebbviteli főügyészségen,

c) a főügyészségen,

d) a Katonai Főügyészségen,

e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen,

f) a katonai ügyészségen

szolgálatot teljesítő ügyészek. A főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak.”

(2) Az Üsztv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét

a) a legfőbb ügyész,

b) a fellebbviteli főügyész,

c) a megyei főügyész, a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész),

d) a katonai főügyész,

e) a fellebbviteli vezető ügyész,

f) a katonai ügyészséget vezető ügyész

hívja össze.”

3. § Az Üsztv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ügyészi tanács működik:

a) a Legfőbb Ügyészségen;

b) a fellebbviteli főügyészségen;

c) a főügyészségen, az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;

d) a Katonai Főügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a katonai ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel.”

4. § Az Üsztv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyészi tanács négy-öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt évre az ügyészek közül titkos szavazással választja:

a) a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete;

b) a fellebbviteli főügyészség összügyészi értekezlete;

c) a főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete;

d) a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a katonai ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete.

Az ügyészi tanács tagjainak számát - a törvény keretei között - az összügyészi értekezlet határozza meg.”

5. § Az Üsztv. 11. §-ának (4) bekezdésében a „négy fő” szövegrész helyébe a „három fő” szövegrész lép.

6. § (1) Az Üsztv. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen az azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok működnek.”

(2) Az Üsztv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Főügyészség, a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a székhelyükön működő főügyészség szakmai kollégiumaiban pedig a katonai ügyészségek ügyészei is részt vesznek. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is. A katonai ügyészséget vezető ügyész tanácskozási joggal részt vehet az illetékességi területén működő főügyészségek szakmai kollégiumainak ülésein.”

(3) Az Üsztv. 13. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó szervezeti egységeket a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségen a főügyész határozza meg.

(4) A szakmai kollégiumot a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész, a főügyészségen a főügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze.”

(4) Az Üsztv. 13. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészség esetében a fellebbviteli főügyész a fellebbviteli vezető ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén működő főügyészség esetében pedig a főügyész a katonai ügyészséget vezető ügyésszel egyetértésben gyakorolja.”

7. § (1) Az Üsztv. 14. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ügyésszé azt a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, illetőleg legfőbb ügyésszé megválasztani, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik.”

(2) Az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyészt a legfőbb ügyész első alkalommal három évre (első ügyészi kinevezés), azt követően pedig határozatlan időre nevezi ki. Nyugdíjas, illetőleg nyugdíjkorhatárt betöltött személy kinevezése ettől eltérő határozott időre, illetőleg határozatlan időre is szólhat.”

(3) Az Üsztv. 14. §-a a következő új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(5) A legfőbb ügyész - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - azt a személyt nevezheti ki ügyésszé, aki legalább egy évig ügyészségi titkárként, bírósági titkárként vagy ügyészként, bíróként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a titkári működés időtartamába legfeljebb hat hónap beszámítható annak, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább három évig az (5) bekezdésben nem említett, jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(7) Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetőleg nem nevezhető ki ügyésznek az a személy, akit

a) - bár büntetlen előéletűnek tekintendő - korábban bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítéltek, illetőleg, akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel;

b) ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként, ügyészségi nyomozóként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző-helyettesként, fegyveres szerv [1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdés] hivatásos vagy szerződéses állományú tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.”

8. § Az Üsztv. - a 14. §-a után - a következő 14/A-14/D. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az olyan - a 14. § (7) bekezdésének a) pontjában nem említett - személy esetében, aki büntetlen előéletűnek tekintendő, de a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, mérlegelni kell azt is, hogy alkalmas-e erre tekintettel az ügyészi tisztség betöltésére.

(2) Az ügyészi tisztségre jelölt személynek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a bűnügyi nyilvántartást vezető szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes köréről történő adatszolgáltatáshoz. Ha a jelölt személy a megkereséshez, illetőleg az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá, legfőbb ügyésznek nem választható meg, illetőleg ügyészi tisztségbe nem nevezhető ki.

(3) A büntetlen előélet igazolását, valamint az (1) bekezdésben és a 14. § (7) bekezdésének a) pontjában említett bűnügyi nyilvántartási adatokat a legfőbb ügyészi és a legfőbb ügyész helyettesi tisztségre jelölt személy esetében a Legfőbb Ügyészség, más ügyészi tisztségre jelölt személy esetében a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség megkeresésére a bűnügyi nyilvántartást vezető szerv szolgáltatja.

14/B. § (1) A legfőbb ügyész jogkörébe tartozó ügyészi kinevezés előtt a pályázónak részt kell vennie az ügyészi pályára való alkalmasságának vizsgálatán (a továbbiakban: pályaalkalmassági vizsgálat).

(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálaton vagy a külön törvényben meghatározott, a bírói pályára való pályaalkalmasság vizsgálatán (a továbbiakban: a bíró pályaalkalmassági vizsgálata) a pályázó korábban már részt vett és annak elvégzésétől a pályázat benyújtásáig három év még nem telt el - feltéve, hogy más körülmény a vizsgálatot nem indokolja -, az ügyészi kinevezés előtt azt megismételni nem kell. Nem kell a pályaalkalmassági vizsgálaton részt vennie annak a nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött személynek sem, aki határozott időre történő kinevezését kéri.

(3) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó - külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatot az ügyészség kezdeményezi.

(5) A pályaalkalmassági vizsgálat alapján készített véleményt a vizsgálatot kezdeményezőnek és a pályázónak meg kell küldeni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Ha a pályázó a megpályázott ügyészi tisztséget elnyerte, részére a vizsgálat költségét a munkáltató megtéríti.