1997. évi LXXII. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról1

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 10. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

„Eljáró bíróságok”

2. § A Pp. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) Másodfokon ítélkeznek:

a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság),

b) a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítélőtábla,

c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben (233/A. §) a Legfelsőbb Bíróság.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el.”

3. § A Pp. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró).

(2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik.”

4. § A Pp. 11. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

(6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja.”

5. § A Pp. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.”

6. § A Pp. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.”

7. § (1) A Pp. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát érintő ok esetében pedig a Legfelsőbb Bíróság határoz.”

(2) A Pp. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a 349. §-ban meghatározott munkaügyi perek.”

8. § A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c), e), f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következő h)-j) pontokkal egészül ki, a jelenlegi h) pont megnevezése pedig k) pontra változik:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)

„c) a szerzői jogi perek és a Ptk. 86. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek;”

„e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,

f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, pártok stb.) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (ügyész, miniszter stb.) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek,

g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az életben, testi épségben, egészségben szerződésszegéssel okozott károk megtérítése iránt indított pereket is,

h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,

i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. §) kivételével,

j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet),”

9. § A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, illetőleg, ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetében a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető. Az ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében, ha az összeütközés a területén levő megyei bíróságok között merült fel, illetőleg, ha a területén levő megyei bíróság kizárása esetében a területén levő másik megyei bíróság kijelölhető. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt.”

10. § A Pp. 73/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi képviselet kötelező:)

„a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint a 270. § (2) bekezdésében meghatározott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,”

11. § A Pp. a következő 73/B. §-sal egészül ki:

„73/B. § Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.”

12. § A Pp. a következő 73/C. §-sal egészül ki:

„73/C. § (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni

a) az ügyvédet (ügyvédi irodát),

b) a 67. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározottak szerint az ügyintézőt,

c) a 67. § (1) bekezdése e) pontjában meghatározottak szerint az ott megjelölt személyeket, a képviselő-testület (önkormányzat) tagja kivételével,

d) a 67. § (1) bekezdése i) pontjában meghatározottak szerint a jogtanácsost,

e) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivő).

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározottak csak akkor tekinthetők jogi képviselőnek, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek.

(3) Kötelező jogi képviselet esetében - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.”

13. § A Pp. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.”

14. § A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”

15. § A Pp. 196. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyike fennáll:)

„e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.”

16. § (1) A Pp. 220. §-ának (3) bekezdése az első mondat után a következő mondattal egészül ki:

„A feleket tájékoztatni kell arról, ha fellebbezésükre a 256/B-256/E. §-ok irányadók, továbbá e fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről.”

(2) A Pp. 225. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A. §-ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges.”

17. § A Pp. a 233. §-t követően a következő 233/A. §-sal egészül ki:

„233/A. § Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.”

18. § (1) A Pp. 256/A. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha)

„f) megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.”

(2) A Pp. 256/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a másodfokú bíróság az (1) bekezdés f) pontja alkalmazását indokoltnak tartja, erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart.”

19. § A Pp. a 256/A. §-t követően a következő alcímmel és 256/B-256/E. §-okkal egészül ki:

„Fellebbezés kis perértékű ügyekben

256/B. § (1) Azokban, a helyi bíróság első fokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság által megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, az ítélet elleni fellebbezésre a 233-256/A. §-ok rendelkezéseit a 256/C-256/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érték megállapításánál az ott meghatározott értékbe a főkövetelésnek az ítélet kihirdetéséig eltelt időszakban esedékessé vált járulékait, valamint a megítélt perköltséget is be kell számítani.

256/C. § (1) Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.