1997. évi LXXIII. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról1
1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.”
2. § A Btk. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/A. § (1) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott időtartamot kitöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság az ítéletében tizenöt és huszonöt év között; ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek a büntethetősége nem évül el, húsz és harminc év között határozza meg.
(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet szabadságvesztésre ítélik, a kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a (2) bekezdés keretei között elhalaszthatja.
(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, nincs helye feltételes szabadságra bocsátásának, amíg a kiszabott szabadságvesztés tartama el nem telik, akkor sem, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja meghaladja a (2) bekezdésben írt kereteket.
(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.”
3. § A Btk. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
(2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
(3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.
(4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg.”
4. § A Btk. 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja.”
5. § A Btk. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A vagyonelkobzás az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén kötelező, ha
a) a bűnszervezet létrehozásának bűntettét (263/C. §) követik el,
b) a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, és a bűnszervezet tagjakénti elkövetés a bűncselekmény minősítő körülménye.”
6. § A Btk. a következő 87/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 87/A. § jelölése 87/B. §-ra változik:
„87/A. § (1) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető, ha
a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek,
b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet),
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai],
d) az emberrablás [175/A. § (1)-(4) bek.], terrorcselekmény [261. § (1)-(2) bek.], légijármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(2) bek.],
e) a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [321. § (3)-(4) bek., 355. § (5) bekezdés a) pont],
f) a zendülés súlyosabban minősülő esetében halál szándékos okozásának elkövetése [352. § (3) bekezdés b) pont]
miatt szabják ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményeknél kísérlet és bűnsegély esetén a büntetési tételnél enyhébb főbüntetést a 87. § (1)-(2) bekezdése alapján lehet kiszabni.”
7. § A Btk. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fiatalkorúval szemben vagyonelkobzás nem alkalmazható.”
8. § A Btk. a következő 113. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A közérdekű munka
113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte.”
9. § A Btk. 137. §-a a következő új 7. ponttal egészül ki, az ezt követő 7-14. pont jelölése 8-15. pontra változik:
„7. bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan - munkamegosztáson alapuló - bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés.”
10. § A Btk. a következő 138/A. §-sal egészül ki:
„138/A. § E törvény alkalmazásában
a) nagyobb érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés az ötszázezer forintot meghaladó összeg,
b) jelentős érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés a kétmillió forintot meghaladó összeg,
c) különösen nagy érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés a hatmillió forintot meghaladó összeg.”
11. § A Btk. 166. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
12. § A Btk. 169. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást”
13. § (1) A Btk. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 170. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el.”
14. § A Btk. 171. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés)
„b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,”
(okoz.)
15. § A Btk. 176. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
16. § A Btk. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177/A. § Az az adatkezelő, aki
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz,
c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,
d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol,
e) kezelt személyes adatot meghamisít,
f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
17. § A Btk. 177/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
18. § A Btk. 187. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés)
„b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,”
(okoz.)
19. § A Btk. 193. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását
a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.”
20. § A Btk. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
21. § A Btk. a következő 195/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Tiltott pornográf felvételek készítése
195/A. § (1) Aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket forgalomba hoz, ezzel kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.