a) a nyugellátások, illetőleg a nyugdíjbiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá

b) a nyugdíjbiztosítást illető befizetések érdekében

tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) a rokkantságra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,

f) a keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok

tarthatók nyilván.

(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a munkaügyi és szociális igazgatási szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján - tekintettel a Tbj. 43. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is, a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője azonban a nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség

97. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(2) A foglalkoztató és egyéb szerv - ideértve a jogszabályban meghatározott járulékbeszedő és nyilvántartó szervet is - köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő, kereseti és egyéb adatokat. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartást kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt egyéb feladatok teljesítéséhez szükségesek.

(3) A nyugellátásban részesülő személy köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

98. § (1) A bejelentések közvetlenül az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél vagy posta útján teljesíthetők.

(2) A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez történő beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés esetén, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják, a postára adás időpontja az irányadó.

99. § (1) A nyilvántartások vezetésére, az adatszolgáltatásra, az e törvényben előírt bejelentés teljesítésére, az igény érvényesítésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számítógépes program használatát írhatja elő, illetőleg nyomtatványt rendszeresíthet.

(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyomtatvány használata alól mentesítést adhat. Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a bejelentés módjára és a határidőkre egyes foglalkoztatókkal és egyéb szervekkel eltérő megállapodást köthet.

Ellenőrzés

100. § A nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

X. Fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

101. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy

a) az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a növelés mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapulvételével évenként,

b) a külföldön élők nyugellátásának folyósítását,

c) a szolgálati időre és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározására, továbbá a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

d) a 2000. január 1-je előtti, korkedvezményre jogosító idő figyelembevételére vonatkozó részletes szabályokat,

e) a 2013. január 1-je előtti nyugellátás összegének megállapításánál a személyi jövedelemadó képzett összegét,

f) a nyugellátás emelésének számítási szabályait és a fogyasztói árnövekedés, valamint a keresetnövekedés várható mértékét,

g) a baleset üzemi jellege kivizsgálásának részletes szabályait,

h) az igény érvényesítésére és a rögzített öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

i) a fizetésre kötelezett mulasztása miatt felmerült eljárási költségek megtérítésének módját,

j) a nyugdíjbiztosításon belüli jogorvoslat rendjét,

k) a szolgálati idő számításánál az előrehozott nyugdíjra jogosultsághoz a szüléssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos beszámítási kedvezmények feltételeit, valamint részletes szabályait,

l) az adatszolgáltatásra és bejelentési kötelezettségre vonatkozó eljárási rendelkezéseket

rendeletben határozza meg.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az egyes művészeti tevékenységet folytatók és a bányászok nyugdíjkedvezményét 2000. január 1-jéig terjedő időtartamra rendeletben szabályozza.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) egészségkárosító hatása alapján - az Érdekegyeztető Tanács véleményére figyelemmel - 2000. január 1-jéig határozza meg a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét, ideértve a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletekben érintett személyi kör korhatár előtti nyugdíjazásának feltételeit is.

102. § E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik. E törvény rendelkezéseit - az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátások emelésére vonatkozó 62. §, továbbá a 38. § (2) bekezdése kivételével - az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. A 38. § (2) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra került (kerülő) ellátásokra is alkalmazni kell.