(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (2)-(3) bekezdések szerinti kötelezettet terhelő késedelmi kamatot fizetési meghagyás kibocsátásával érvényesíti.

(5) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

81. § Az e törvényben szabályozott nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

82. § (1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején - amennyiben számára kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés arra, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak.

83. § (1) Az e törvény alapján megállapított nyugellátásról lemondani nem lehet.

(2) A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK, JOGORVOSLAT

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.

85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha

a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.

(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

87. § A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

88. § (1) Aki a nyugellátásra jogosult megrokkanásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az (1)-(2) bekezdések rendelkezései alapján megtérítésre nem kötelezhető.

89. § A 87. §, illetve 88. § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a nyugellátás.

Késedelmi kamat

90. § Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után. A kamatot az említett határidő lejártát követő naptól kell számítani.

Mulasztási bírság

91. § Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettséget nem teljesíti, vagy annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni.

Az eljárás költségének a megtérítése

92. § A fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit köteles megtéríteni.

A követelés érvényesítése

93. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Tbj.-nek a járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályainak - ide nem értve az ingó- és ingatlan-végrehajtást - megfelelő alkalmazásával érvényesíti.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelés ingó- és ingatlan-végrehajtással történő behajtására az erre illetékes szervhez átadja.

Mérséklés, elengedés

94. § (1) A nyugellátás visszafizetése, a magánszemélyt terhelő megtérítés és mulasztási bírság, valamint az eljárás költségének a megtérítése címén megállapított összeg méltányosságból mérsékelhető vagy elengedhető.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti

a) a magánszemélyt terhelő megtérítés összegét,

b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele miatt visszafizetési kötelezettségként előírt tartozás összegét,

c) a foglalkoztatót, egyéb szervet terhelő nyugdíjjárulék-bírságot és mulasztási bírságot, eljárási költséget, feltéve, hogy a határozatot, fizetési meghagyást a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) illetékes szakágazati egysége nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban hozta/hozná, vagy bocsátotta/bocsátaná ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egysége hozta, illetőleg bocsátotta ki.

(4) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a határozatot a (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt nyugellátási ügyben a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága hozta, illetőleg hozza.7

Jogorvoslat

95. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár el

a) a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá

b) a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben.

(2) A kizárólagos mérlegelési jogkörben, a méltányossági alapon történő nyugellátás megállapításának engedélyezésére, továbbá a 94. § szerinti mérséklésre, elengedésre irányuló kérelem tárgyában hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv másodfokú határozata ellen az érintett keresettel fordulhat az első fokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(4) Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.

(5) A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

IX. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

Adatvédelmi rendelkezések

96. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek - ideértve a foglalkoztatókat, illetve egyéb szerveket - a természetes személyről adatokat társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint társadalombiztosítási folyószámlaszám alkalmazásával