c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,

d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,

g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,

h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.

(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.

(8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően - tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meghatározott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.

(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. § (1) A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják.

(2) A pénztárak érdek-képviseleti szervei és az általuk alapított szervezetek, valamint más természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a nevében, hirdetésében vagy bármely más módon az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést kizárólag olyan összefüggésben használhatja, amely kizárja azt a látszatot, hogy nyugdíjpénztári tevékenységet folytat.

II. Fejezet

A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. § (1) Pénztárat alapíthatnak:

a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,

b) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat,

amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.

(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíj-pénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.

(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénztárfelügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Pénztárfelügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.

(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.

8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.

(2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.

(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását

a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,

b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,

c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,

d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,

e) munkavállalói érdek-képviseleti tagság

részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.

(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.

(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.

9. § Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra kötelezettek és jogosultak között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.

10. § (1) A pénztár első ízben az alapítástól számított

a) nem területi pénztár esetén 270 napon,

b) területi pénztár esetében egy éven

belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.

(2) A pénztár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.

11. § (1) A 7. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.

(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:

a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,

b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.

12. § A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. § (1) A pénztár alapításához az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Pénztárfelügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.

(2) A Pénztárfelügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az alapító okirat tervezetét,

b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,

c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,

d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).

(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.

(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.

(6) Az alapítási engedély érvényét veszti, ha a kézhezvételétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet elutasítja.

Az alapító okirat

14. § (1) Az alapító okirat tartalmazza:

a) az alapító nevét, székhelyét,

b) a pénztár nevét,

c) a pénztár megalakulásának időpontját,

d) működési területét, székhelyét,

e) tagsági körét,