1997. évi XCIV. törvény

a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződés kihirdetéséről1

(A szerződés megerősítéséről szóló magyar jegyzék 1996. november 21-én, az ausztrál jegyzék 1997. március 26-án kelt; a szerződés 1997. április 25-én lépett hatályba.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.

2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés
a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Köztársaság és Ausztrália

attól az óhajtól vezérelve, hogy a bűnözés elleni küzdelem céljából együttműködésüket kölcsönösen a legszélesebb körre terjesszék ki,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

A jogsegély terjedelme

1. A Szerződő Államok a jelen Szerződésnek megfelelően kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a büntetőügyekben folytatott nyomozati és bírósági eljárásokban.

2. Büntetőügy alatt az adózásra, a vámkötelezettségekre, a külföldi fizetőeszközök ellenőrzésére vagy egyéb jövedékekre vonatkozó törvény megszegésével elkövetett bűncselekmények miatt indult ügyek is értendők.

3. Az ekként nyújtott jogsegély magába foglalja:

a) a tanúkihallgatást és a tanúvallomások beszerzését, ideértve a jogsegély iránti megkeresések teljesítését is;

b) okiratok és egyéb dokumentumok megküldését;

c) személyek lakhelyének és személyazonosságának megállapítását;

d) házkutatás és lefoglalás iránti megkeresések teljesítését;

e) intézkedéseket a bűncselekményből származó vagyoni előny felderítése, zár alá vétele és elkobzása érdekében;

f) eljárást személyek beleegyezésének elnyerése érdekében ahhoz, hogy megjelenjenek bíróság előtti vallomástétel vagy a nyomozati eljárás előmozdítása végett a Megkereső Államban, és amennyiben e személyek őrizetben vannak, a szükséges intézkedések megtételét az ideiglenes átszállítás céljából;

g) okiratok kézbesítését; és

h) a jelen Egyezmény céljaival összeegyeztethető egyéb olyan jogsegélyt, amely nem összeegyeztethetetlen a Megkeresett Állam törvényeivel.

4. A jogsegély nem foglalja magába:

a) valamely személy kiadatását;

b) a Megkereső Államban hozott büntetőítéletnek a Megkeresett Államban való végrehajtását, kivéve, ha azt meghatározott körben a Megkeresett Állam törvénye és a jelen Szerződés lehetővé teszi; és

c) fogva tartott személyeknek büntetésük letöltése végett történő átadását.

2. Cikk

Egyéb jogsegély

A jelen Szerződés nem érinti a Szerződő Államok között más szerződésekből vagy megállapodásokból eredően, avagy egyébként fennálló kötelezettségeket, és nem gátolja a Szerződő Államokat abban, hogy más szerződések vagy megállapodások alapján, avagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak egymásnak.

3. Cikk

Központi hatóság

1. A Szerződő Államok kötelesek kijelölni azokat a Központi Hatóságokat, amelyek a jelen Szerződés alkalmazása során továbbítják és fogadják a jogsegély iránti kérelmeket. Magyarország Központi Hatóságai az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, Ausztrália Központi Hatósága az Attorney-General’s Department, Canberra. Bármelyik Állam köteles értesíteni a másik Államot a Központi Hatóságát/Hatóságait illetően bekövetkezett bármely változásról.

2. A jogsegély iránti kérelmeket a Központi Hatóságokon keresztül kell előterjeszteni, és azok kötelesek a kérelmek haladéktalan végrehajtásáról gondoskodni.

4. Cikk

A jogsegély megtagadása

1. A jogsegélyt meg kell tagadni, ha

a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Állam megítélése szerint

(i) politikai jellegű bűncselekmény, vagy

(ii) olyan katonai bűncselekmény, amely ugyanezen Állam törvénye szerint nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;

b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával kapcsolatos, amely miatt korábban már jogerősen felmentették, kegyelemben részesült vagy a kiszabott büntetést letöltötte;

c) alapos ok van annak feltételezésére, hogy a jogsegély iránti kérelem célja valamely személy faji, nemi, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt történő eljárás alá vonása vagy megbüntetése, vagy alapos okkal lehet tartani a fenti okok valamelyike miatt e személy hátrányosabb helyzetbe kerülésétől;

d) a Megkeresett Állam megítélése szerint a kérelem teljesítése sértené szuverenitását, biztonságát, nemzeti érdekeit, közrendjét vagy egyéb alapvető érdekét.

2. A jogsegélyt meg lehet tagadni, ha

a) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Állam joghatósága alá tartozó területen történt elkövetés esetén nem minősült volna bűncselekménynek;

b) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amelyet a Megkereső Állam területén kívül követett el, és a Megkeresett Állam törvénye a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben nem bünteti;

c) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely a Megkeresett Államban való elkövetés esetén elévülés vagy bármely egyéb ok miatt már nem lenne üldözhető; vagy

d) a kért jogsegély teljesítése a Megkeresett Államban valamely nyomozati vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolna, bármely személy biztonságára nézve veszélyt jelentene, vagy a Megkeresett Államra túlzott anyagi terhet róna;

e) a kérelem valamely személynek olyan bűncselekmény miatt történő eljárás alá vonásával vagy megbüntetésével kapcsolatos, amely miatt a halálbüntetés kiszabható vagy végrehajtható.

3. A jogsegély megtagadása előtt a Megkeresett Államnak mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy a jogsegély iránti kérelem az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a Megkereső Állam elfogadja azt, hogy a jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék, a feltételeknek eleget kell tennie.

5. Cikk

A jogsegély iránti kérelmek formája és tartalma

1. A jogsegély iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, kivéve, ha a Megkeresett Állam Központi Hatósága sürgős esetekben más formában előterjesztett kérelmet is elfogadhat. Az utóbbi módon előterjesztett kérelmet a Megkeresett Állam Központi Hatóságának eltérő rendelkezése hiányában tíz napon belül írásban meg kell erősíteni.

2. A jogsegély iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell:

a) azt, hogy milyen célra kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély megjelölését;

b) annak az illetékes hatóságnak a megnevezését, amelynek nyomozati vagy bírósági eljárásával kapcsolatosan a jogsegélyt kérik;

c) a büntetőügy jellegének ismertetését, ideértve a vonatkozó törvényekről szóló nyilatkozatot;

d) az okiratok kézbesítése iránti kérelmek esetét kivéve, mindazon bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás, avagy büntetőügy alapját képező cselekmény leírását, amelyet a terhelt terhére rónak;

e) ha van ilyen, a végrehajtandó bírósági határozatot, és nyilatkozatot arról, hogy az jogerős;

f) részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi előírásnak vagy követelménynek, amelynek betartását a Megkereső Állam kívánja, ideértve az arról szóló nyilatkozatot is, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes deklarálásával tett vallomás szükséges-e;

g) adott esetben a titkosan kezelendőségre vonatkozó kívánalmakat és ennek indokait;

h) annak a határidőnek a meghatározását, amelyen belül a kérelem teljesítését kérik.

3. A jogsegély iránti kérelemnek - amennyiben lehetséges - a szükséges részletességgel ugyancsak tartalmaznia kell:

a) azon személynek vagy személyeknek a személyi adatait, állampolgárságát és lakhelyét, akik birtokában vannak vagy birtokában lehetnek a nyomozati vagy bírósági eljárás szempontjából jelentőséggel bíró adatoknak;

b) a kért adatok, vallomás vagy bizonyíték megjelölését;

c) az eljárásban felhasználni kívánt okiratok vagy tárgyi bizonyítékok megjelölését, valamint annak az adott személynek a megjelölését, akitől ezen bizonyítékok rendelkezésre bocsátását kérik;

d) tájékoztatást a Megkereső Államban megjelenő személyt megillető díjakról, térítésekről és költségekről.

4. A jelen Szerződés alapján előterjesztett kérelmek, mellékletként csatolt okiratok és az érintkezés során előterjesztett egyéb írásos anyagok a Megkereső Állam nyelvén készülnek, amelyekhez csatolni kell a Megkeresett Állam nyelvén készült fordítást.

5. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelemben foglalt adatok nem elegendőek a kérelemnek a jelen Szerződés alapján történő elintézéséhez, kiegészítő adatok közlését kérheti.

6. Cikk

A kérelem teljesítése

1. A jogsegély iránti kérelmeket a Megkeresett Állam törvényei szerint és - amennyiben az nem összeegyeztethetetlen e törvényekkel - a Megkereső Állam által kért módon kell teljesíteni.

2. A Megkeresett Állam elhalaszthatja a kért bizonyítékok átadását, ha azokra büntető- vagy polgári ügyben folyó bírósági eljárásban szüksége van. A Megkeresett Állam kérelemre az okiratokról köteles hiteles másolatot küldeni.

3. A Megkeresett Állam köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni a Megkereső Államot az olyan körülményekről, amelyek előreláthatóan jelentősen késleltetni fogják a kérelem teljesítését.

4. A Megkeresett Állam köteles a Megkereső Államot haladéktalanul tájékoztatni azon döntéséről, amely szerint a jogsegély iránti kérelemnek egészben vagy részben nem tesz eleget, továbbá ezen döntésének indokairól.

7. Cikk

Okiratok és bizonyítékok visszaküldése

Amennyiben a Megkeresett Állam úgy kívánja, a Megkereső Állam köteles a jelen Szerződés alapján rendelkezésére bocsátott okiratokat és bizonyítékokat visszaküldeni, ha azokra az adott nyomozati vagy bírósági eljárásban már nincs szüksége.

8. Cikk

Titokvédelem, a bizonyítékok és adatok felhasználásának korlátai

1. A Megkeresett Állam erre irányuló kérelem esetén köteles titkosan kezelni a jogsegély kérését, a jogsegély iránti kérelemnek és mellékleteinek tartalmát, és a jogsegély nyújtásának tényét. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a Megkeresett Állam erről köteles tájékoztatni a Megkereső Államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.