1997. évi XCV. törvény
a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződés kihirdetéséről1
(A szerződés megerősítéséről szóló magyar jegyzék 1996. november 21-én, az ausztrál jegyzék 1997. március 26-án kelt; a szerződés 1997. április 25-én lépett hatályba.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1995. év október hónapjának 25. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.
2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés
a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kiadatásról
A Magyar Köztársaság és Ausztrália
attól az óhajtól vezérelve, hogy hatékonyabbá tegyék kiadatási szerződés kötése révén a két ország együttműködését a bűnözés leküzdésében,
megállapodtak az alábbiakban:
1. Cikk
Kiadatási kötelezettség
A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően kölcsönösen kiadják egymásnak a Szerződő Államok egyikének területén található azon személyeket, akik ellen a másik Szerződő Állam illetékes hatósága kiadatási bűncselekmény miatt büntetőeljárást kíván lefolytatni, vagy akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt ítéletet hoztak.
2. Cikk
Kiadatási bűncselekmények
1. A jelen Szerződés alkalmazása szempontjából törvényi meghatározásuktól függetlenül kiadatási bűncselekmények mindazok a bűncselekmények, amelyek mindkét Szerződő Állam törvényei szerint legalább egyévi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendők. Abban az esetben, amikor a kiadatási kérelem kiadatási bűncselekmény miatt elítélt olyan személyre vonatkozik, akivel szemben a kiszabott szabadságvesztést kívánják végrehajtani, kiadatásnak csak akkor van helye, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartama legalább hat hónap.
2. A jelen Cikk alkalmazása szempontjából annak meghatározásánál, hogy a bűncselekmény mindkét Szerződő Állam törvényei alapján bűncselekménynek minősül-e,
a) nincs jelentősége annak, hogy a bűncselekményt képező tevékenységet vagy mulasztást a Szerződő Államok törvényei a bűncselekmények ugyanazon kategóriájába sorolják-e, avagy ugyanolyan elnevezéssel illetik-e;
b) a kiadni kért személy terhére rótt cselekményt képező, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló magatartást teljességében kell tekintetbe venni, és nincs annak jelentősége, hogy a bűncselekmény tényállási elemeit a Szerződő Államok törvényei eltérően határozzák meg.
3. Ha a kiadatást olyan bűncselekmény miatt kérik, amelyet az adózásra, a vámkötelezettségekre, a külföldi fizetőeszközök ellenőrzésére vagy egyéb jövedékekre vonatkozó törvény megszegésével követtek el, a kiadatás nem tagadható meg azon a címen, hogy a Megkeresett Állam törvényei nem írnak elő a Megkereső Államéval azonos adókat vagy vámokat, avagy nem ismernek ez utóbbiéval azonos adó-, vám-, illeték- vagy devizaszabályozást.
4. Abban az esetben, amikor a bűncselekményt a Megkereső Állam területén kívül követték el, a kiadatást engedélyezni kell, ha a Megkeresett Állam törvénye a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben büntetni rendeli. Ha a Megkeresett Állam törvénye nem rendelkezik így, a Megkeresett Állam belátása szerint engedélyezheti a kiadatást.
5. A kiadatás a jelen Szerződés rendelkezései szerint a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetési idejére tekintet nélkül engedélyezhető, feltéve, hogy
a) a bűncselekményt képező tevékenység vagy mulasztás az elkövetés idején a Megkereső Államban bűncselekménynek minősült; és
b) amennyiben a kiadni kért személy terhére rótt tevékenységben vagy mulasztásban álló cselekményt a kiadatási kérelem előterjesztésének időpontjában a Megkeresett Állam területén követték volna el, e cselekmény a Megkeresett Állam hatályos törvényei értelmében bűncselekménynek minősült volna.
3. Cikk
A kiadatás akadályai
1. Kiadatásnak nincs helye az alábbi esetekben:
a) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény politikai bűncselekmény. Nem vonható a politikai bűncselekmény fogalma alá:
(i) az a bűncselekmény, amely valamely személy életének kioltásával vagy veszélyeztetésével, ezeknek kísérletével, avagy ilyen cselekményekben részesként való közreműködéssel valósul meg, ha a bűncselekményt olyan körülmények között követik el, hogy az elkövetés folytán más személyek élete közvetlenül vagy közvetve közös veszélybe kerül,
(ii) az olyan bűncselekmény, amellyel kapcsolatban a Szerződő Államok olyan nemzetközi szerződés alapján, melynek mindketten részesei, kötelezettséget vállaltak vagy vállalni fognak arra, hogy az ügyet a kiadatás megtagadása esetén saját illetékes hatóságaik elé terjesztik büntetőeljárás lefolytatásának megfontolása végett,
(iii) a népirtás törvényi tilalmába ütköző bűncselekmény;
b) ha alapos ok van annak feltételezésére, hogy a köztörvényes bűncselekménnyel indokolt kiadatási kérelem célja az érintett személy faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt történő eljárás alá vonása vagy megbüntetése, vagy ha alapos okkal lehet tartani a fenti okok valamelyike miatt az érintett személy hátrányosabb helyzetbe kerülésétől;
c) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény olyan katonai bűncselekmény, amely a Szerződő Államok törvényei szerint nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;
d) ha a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a Megkeresett Államban vagy harmadik Államban jogerős ítéletet hoztak;
e) ha a kiadni kért személy büntethetősége vagy büntetésének végrehajthatósága valamelyik Szerződő Állam törvénye szerint elévülés miatt megszűnt;
f) ha a Megkereső Államnak kiadandó személy ügyében ezen Államban olyan bíróság vagy törvényszék tárgyalna vagy hozna ítéletet,
(i) amelyet kifejezetten e személy ügyének tárgyalására állítottak fel, vagy
(ii) amely csupán alkalomszerűen vagy kivételes körülmények között jogosult tárgyalni olyan bűncselekménnyel vádolt személyek ügyeit, mint amilyen bűncselekmény miatt a kiadatást kérik.
2. A kiadatást meg lehet tagadni a következő esetekben:
a) ha a kiadni kért személy a Megkeresett Állam állampolgára. Abban az esetben, ha a Megkeresett Állam megtagadja saját állampolgára kiadatását, köteles az ügyet - a másik Állam kérelmére, és amennyiben azt saját törvényei lehetővé teszik - saját illetékes hatóságai elé terjeszteni abból a célból, hogy a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló valamennyi vagy valamely bűncselekmény miatt büntetőeljárást indíthassanak;
b) ha a Megkeresett Állam illetékes hatóságai korábban úgy határoztak, hogy nem indítanak büntetőeljárást a kiadni kért személy ellen a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt;
c) ha az a cselekmény, amelyet a kiadni kért személy terhére rónak, vagy amely miatt elítélték, avagy bármely más bűncselekmény, amely miatt e személy a jelen Szerződés alapján fogva tartható vagy bíróság elé állítható, a Megkereső Állam törvényei szerint halálbüntetéssel büntetendő, kivéve, ha a Megkereső Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a halálbüntetést nem szabják ki, vagy ha kiszabják, akkor azt nem hajtják végre;
d) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény a Megkeresett Állam törvénye szerint részben vagy egészben ezen Állam területén elkövetettnek tekintendő;
e) ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a kiadni kért személlyel szemben a Megkeresett Államban büntetőeljárás van folyamatban;
f) ha a Megkeresett Állam a bűncselekmény jellegét és a Megkereső Állam érdekeit is figyelembe véve úgy látja, hogy az eset összes körülményeire - egybek között a kiadni kért személy korára, egészségi állapotára és egyéb személyes körülményeire - tekintettel a kiadni kért személy kiadatása méltánytalan, megtorló jellegű, az emberiességi követelményekkel összeegyeztethetetlen lenne, avagy túl szigorú büntetést jelentene.
3. A jelen Cikk nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő Államok bármely többoldalú Egyezmény alapján vállaltak, vagy a jövőben vállalni fognak.
4. Cikk
A kiadatás elhalasztása
A Megkeresett Állam elhalaszthatja a kiadatást annak érdekében, hogy a kiadni kért személlyel szemben a büntetőeljárás lefolytatható, illetőleg a reá kiszabott büntetés letölthető legyen olyan bűncselekmény miatt, amely nem azonos a kiadatási kérelemben megjelölt bűncselekményt képező tevékenységgel vagy mulasztással. Ilyen esetben a Megkereső Államot erről értesíteni kell.
5. Cikk
A kiadatási eljárás és a szükséges okiratok
1. A kiadatási kérelmet írásban kell előterjeszteni, és diplomáciai úton kell megküldeni. A kiadatási kérelemhez mellékelt valamennyi okiratot a 6. Cikkben előírt módon hitelesíteni kell.
2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:
a) ha a kiadni kért személyt gyanúsítják vagy vádolják bűncselekmény elkövetésével: az ellene kibocsátott elfogatóparancsot vagy annak másolatát, a kiadatási kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény történeti tényállásának leírását, továbbá minden egyes bűncselekménnyel kapcsolatosan a kiadni kért személy terhére rótt valamennyi tevékenység vagy mulasztás leírását;
b) ha a kiadni kért személlyel szemben távollétében ítéletet hoztak bűncselekmény miatt: eredetiben vagy másolatban azt a bírósági vagy egyéb okiratot, amelynek alapján a kiadni kért személy elfogható és letartóztatható, a kiadatási kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény tényállásának leírását, továbbá minden egyes bűncselekménnyel kapcsolatosan a kiadni kért személy terhére rótt valamennyi tevékenység vagy mulasztás leírását;
c) ha a kiadni kért személyt nem távollétében ítélték el bűncselekmény miatt: azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják az elítélés tényét, a büntetés mértékét, a büntetés azonnali végrehajthatóságának tényét, továbbá azt, hogy a büntetést milyen tartamban nem hajtották még végre;
d) ha a kiadni kért személlyel szemben nem távollétében hoztak ugyan ítéletet bűncselekmény miatt, de büntetést még nem szabtak ki: azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják a bűnösség megállapítását, továbbá annak hivatalos megerősítését, hogy a kiadni kért személlyel szemben büntetést szándékoznak kiszabni;
e) minden esetben a bűncselekmény törvényi tényállását tartalmazó törvényszöveget, ennek hiányában nyilatkozatot az adott bűncselekmény esetében alkalmazandó törvényi rendelkezésekről, ideértve az esetleges eljárásjogi akadályokra vonatkozó rendelkezéseket és minden esetben nyilatkozatot a bűncselekmény miatt kiszabható büntetésről;
f) minden esetben a kiadni kért személy lehető legpontosabb személyleírását, személyazonosságának és állampolgárságának megállapítását elősegítő minden egyéb adattal együtt.