1997. évi CI. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról1

1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § A Ktv. 2. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

„c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;

d) a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatottakra.”

3. § A Ktv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) E törvény rendelkezéseit a 20/A. §, 23-30/A. § és 32-36. § kivételével kell alkalmazni

a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint

b) a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett (11/A. §)

köztisztviselőre.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

4. § A Ktv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezető megbízású köztisztviselőjére átruházható.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át.”

5. § A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és - a 70. § (3) bekezdés kivételével - legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg.”

6. § A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, és

b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”

7. § A Ktv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat.

(3) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselőnek a 21/A. § (1) bekezdésében felsorolt tisztsége összeférhetetlen betöltendő állásával és abból eredő kötelezettségeivel.”

8. § A Ktv. II. fejezetének a „Pályázat” címe a következő címre módosul és a 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nyilvános közzététel és pályázat

10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről - a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve - 15 napon belül a belügyminiszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.

(2) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(3) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A pályázatokról - a (4) bekezdésben meghatározott esetben - az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével - egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül - testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselőt lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(6) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.”

9. § A Ktv. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását - továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot - írásba kell foglalni.

(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 43-44. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”

10. § A Ktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve - ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkakörök számát közigazgatási szervenként a Kormány állapítja meg. Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(5) Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A kinevezés a Kormány, a miniszter, a képviselő-testület és bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat

a) az (1) bekezdés esetében a miniszterelnök kabinetfőnöke,

b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,

c) a (3) bekezdés esetében a polgármester

gyakorolja.

(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben szak-főtanácsos vagy főtanácsos,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy tanácsos I.

besorolást kap.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a besorolásától függetlenül személyi illetményre jogosult, amelynek összegét az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. E munkakörök nem számíthatók bele a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott 20%-os mértékű korlátozásba.

(7) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület, illetve bizottsága megbízatásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.”