11. § A Ktv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.”

12. § A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése

a) fizetési fokozatban történő előrelépése,

b) a 31. § (2) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés,

c) - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, valamint

d) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helyének változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás

indokolja a kinevezés módosítását.”

13. § A Ktv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;

b) a köztisztviselő halálával;

c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;

d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.

(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével;

b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;

c) lemondással;

d) felmentéssel;

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.”

14. § (1) A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. A képzettségének és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakört akkor is fel kell ajánlani a köztisztviselőnek, ha az a besorolásának nem felel meg. Ebben az esetben, ha áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a végkielégítés teljes összegére jogosult.”

(2) A Ktv. 17. §-a a következő új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.

(6) Az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni.

(7) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.”

15. § A Ktv. 17/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát a 17. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni.”

16. § A Ktv. a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) Csoportos létszámleépítésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének b)-d) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma

a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,

b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,

c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a,

d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.

(2) A 17. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést elrendelő döntését megelőzően a belügyminiszter a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórumot (a továbbiakban: KÉF), a képviselő-testület a polgármesteri hivatalban és a megyei önkormányzat hivatalában a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben részt vevő feleket (a továbbiakban együtt: közszolgálati érdekegyeztetés) - feltéve, ha van ilyen - hívja össze és tárgyalást kezdeményez az érdekegyeztetésben részt vevőkkel. A tárgyalásnak ki kell terjednie a csoportos létszámleépítés elkerülhetőségének módjára, illetve eszközére, vagy az azzal érintett köztisztviselők számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra. A tárgyalást megelőzően a tárgyaló felekkel közölni kell:

a) a tervezett csoportos létszámleépítés okait;

b) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők számát;

c) a döntést megelőző időszakra vonatkozóan a létszámleépítésben érintett közigazgatási szervek létszámát;

d) a létszámleépítés végrehajtásának tervezett időbeli ütemezését;

e) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők kiválasztásának szempontjait.

(3) A közszolgálati érdekegyeztetést a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést megelőzően olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a konzultációra legalább 30 nap felkészülési idő álljon rendelkezésre.

(4) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni.

(5) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(6) A közigazgatási szerv az (5) bekezdés szerinti döntésekor az érintett köztisztviselőnek a törvény 5. számú melléklete szerinti adatait - a felmentés közlését megelőzően legalább 30 nappal - köteles a központi közszolgálati nyilvántartásnak - a Kormány által meghatározott rendben - közvetlenül megküldeni a köztisztviselő közigazgatáson belüli újrafoglalkoztatásának elősegítése céljából.

(7) Csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(9) A (2) és az (5) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”

17. § A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult.”

18. § (1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje

a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi,

b) a nyolc évet nem haladja meg, három havi,

c) a tizenkét évet nem haladja meg, hat havi,

d) a húsz évet nem haladja meg, kilenc havi,

e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi

- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Ktv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (3)-(4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,

c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,

d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.

Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha személyi illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.”

(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha:]

„b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül;”

19. § A Ktv. a következő 20/A. §-sal és azt megelőzően a II. fejezet a következő alcímmel egészül ki:

„A tartalékállomány

20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást, kinevezett vezető esetén másik vezetői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(2) A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány által meghatározott rendben - haladéktalanul értesíti a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartását (62. §).