1997. évi CIII. törvény
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól1
A központi költségvetés, az Útalap és a Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.
(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy
a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő,
b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül importált jövedéki termék - kivéve az ideiglenes behozatalban importált jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és
c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - az ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában vagy tranzitterületen tárolják, raktározzák.
(3) Az a jövedéki termék,
a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel;
b) amelyre adóvisszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.
(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.
I. Fejezet
HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Területi hatály
2. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.
Tárgyi hatály
3. § (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.
(2) Jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a pezsgő,
e) a köztes alkoholtermék,
f) a dohánygyártmány.
Személyi hatály
4. § A törvény rendelkezéseit
a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint
b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre
kell alkalmazni.
Hatáskör, illetékesség
5. § (1) Jövedéki ügyben első fokon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal jár el. Az eljárásra az adóraktár, az adómentes felhasználó üzeme, raktára, a kereskedő üzlete, raktára fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti vámhatóság, a főváros IV-X., XIII-XXI. és XXIII. kerületében a budapesti 16. számú, a főváros I-III., XI-XII. és XXII. kerületében a budapesti 18. számú vámhivatal az illetékes.
(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat - első fokon a megyeszékhelyen működő (Pest megyében a Buda-környéki, a fővárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú) vámhivatal látja el, továbbá jogosult a jövedéki engedélyezési ügyben az eljárásra.
(3) Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése, elszámoltatása kivételével - első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) jár el.
(4) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra
a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet székhelye,
b) székhellyel nem rendelkező vállalkozó esetében a telephely, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely,
c) telephellyel sem rendelkező személy esetén a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely
szerinti vámhatóság az illetékes.
(5) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az első fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.
(6) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.
(7) A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) a kiemelkedő jelentőségű jövedéki ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező vámhatóságot is kijelölhet.
(8) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.
6. § (1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.
(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterület-felügyelet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.
Értelmező rendelkezések
7. § E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését, az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba történő bekeverését, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;
2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása;
3. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1997. január 1-jén hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;
4. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei;
5. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség és szervei;
6. adóraktár: az a fizikailag (pl. fallal, mérési ponttal) elkülönített, egy technológiai egységet képező hely, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;
7. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg;
8. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket a 37. és 47. §-okban meghatározott célra (a továbbiakban: adómentes cél) felhasználó személy;
9. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység;
10. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha az adóraktárba, tranzitterületre, külföldre vagy adómentes felhasználó részére történik -, továbbá az importált jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az intézkedést követően a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz;
11. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;
12. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét vagy az adómentes felhasználó üzemét, raktárát elhagyja;
13. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;
14. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése, hatósági felügyelete, jövedéki ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos eljárás;
15. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb adókötelezettségek teljesítését, ellenőrzését is -, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás;
16. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;
17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki a sugárhajtóművek üzemanyagát a nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű, sugárhajtású vagy gázturbina-meghajtású olyan repülőgép üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;