1997. évi CV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról1

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen szerződés hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait alkalmazni kell.”

(2) Az Szja tv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az olyan, nem magánszemélytől (társaságtól, cégtől, szervezettől stb.) származó vagyoni érték esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a (6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az előzőekben említettek magánszemély számára cégautó magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a 70. § rendelkezései az irányadók.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.”

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is

a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi ügyvivő;

d) a közjegyző;

e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó;”

(3) Az Szja tv. 3. § 18. pontja b) alpontja felvezető szövegének a helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza”

(4) Az Szja tv. 3. § 18. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.”

(5) Az Szja tv. 3. §-ának 21., 22., 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„21. Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.

22. Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett és igazolt bevételből.

23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2)-(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján vagy e kormányrendeletben meghatározott személyeknek és összeghatárig a volt munkáltató által folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes Művészi járadék.

24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.”

(6) Az Szja tv. 3. §-ának 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).”

(7) Az Szja tv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.”

(8) Az Szja tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.”

(9) Az Szja tv. 3. §-a a következő 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56. és 57. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.

50. Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját.

51. Termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott földterület.

52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - a közhasznúsági fokozatot és a bejegyzésről rendelkező bírósági határozat számát, illetőleg a vonatkozó kérelem bírósági ügyszámát.