1997. évi CVI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról1
1. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.”
2. § A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]
„g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.”
3. § (1) A Tv. 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy
a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt,
b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának;”
(2) A Tv. 4. §-ának 3., 5., 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;”
„5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csőd-, a felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített elengedett követelés; a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az a követelés, amelyről a hitelező - a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat ismeretében - lemondott; a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel; jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítja; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthető; hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál a felsorolt követelések, csökkentve a kockázati céltartalékból vagy az általános kockázati céltartalékból a hitelezési veszteség elszámolása miatt bevételként elszámolt összeggel;”
„8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási értéke;”
(3) A Tv. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„10/a. egyezmény alkalmazásakor (nem zárva ki az egyeztető eljárást):
a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához bevételként elszámolja; nyilvános kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a kifizető a kamatot kifizeti, átutalja,
b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely részére a kifizető a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja;”
(4) A Tv. 4. §-a 23. pontjának bevezető rendelkezése a következők szerint módosul:
(E törvény alkalmazásában)
„23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetőségű adózó és a belföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozó fióktelepei egymás közötti elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerződéses kapcsolatban állóknál, ha”
(5) A Tv. 4. §-a 28. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz]
„b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,”
(6) A Tv. 4. §-a 29. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő e) alponttal és az alpont utáni rendelkezéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
29. osztalék:)
„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás - kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve a más által átvállalt tartozás összegét is),”
„e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg;
az osztalékadó megállapításához a c) alpont alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszűnő belföldi vagy külföldi személy jegyzett tőkéjéből az osztalékban részesülőre - a tagi (részvényesi) jogviszony alapján - jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő írásban nem nyilatkozik a megszűnő befektetésnek az illetősége szerinti államban hatályos számviteli előírások szerint megállapított könyv szerinti értékéről;”
(7) A Tv. 4. §-a következő 28/a. és 31/a. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„28/a. országos érdek-képviseleti szervezet: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított, a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 7. § (4)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkavállalói és munkáltatói érdek-képviseleti szervezet;”
„31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális javak és a tárgyi eszköz számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési értékének az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összege;”
(8) A Tv. 4. §-ának 33. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
33. telephely:)
„h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;”
4. § (1) A Tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„d) a számviteli törvény előírásai alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az 1. számú melléklet 1-8. és 10-11. pontjaiban meghatározott módon (mértékkel) és a 2. számú mellékletben előírt mértékekkel számított összeg, valamint az 1. számú melléklet 12. pontja szerinti összeg, továbbá a kettős könyvvitelt vezető adózónál az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számított nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt vezető adózónál az 1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,”
„g) az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék azzal, hogy passzív időbeli elhatárolás alkalmazása esetén bevételként elszámoltnak csak az adóévben el nem határolt rész minősül; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a következő adóév(ek)ben az elhatárolásból visszavezetett részre is,”
(2) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, ideértve a visszatérített társasági adót is,”
(3) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességű munkavállalónként minden megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az adózó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül,”
(4) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
„z) az adomány, kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben foglaltakra.”
(5) A Tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f) pontjában biztosított választási lehetőséggel. Ha azonban valamely eszközcsoportra az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, döntését nem változtathatja meg. Az eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi elszámolásra való áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének első napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlő részletekben lehet levonni az adózás előtti eredményből.”