1997. évi CIX. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról1
I. Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a magánnyugdíj-pénztártag egyéni számláján felhalmozott összeg kedvezményezett (örökös) általi megszerzését és a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás.”
2. § Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„c) a magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján lévő összegnek a kedvezményezett, illetve az örökös általi megszerzése, ha azt a kedvezményezett, illetve az örökös a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi át;”
3. § Az Itv. 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik.”
4. § (1) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„o) az egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történő átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés.”
(2) Az Itv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség kiterjed a gépjármű- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozóra is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik.”
5. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következő e) és f) alpontokkal egészül ki:
(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)
„e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez”
(történik a kiállítása;)
6. § Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:)
„d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200 000 forint.”
7. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének c) és k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illeték-feljegyzési jog illeti meg:)
„c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;”
„k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;”
8. § Az Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő mondattal egészül ki:
„Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;”
9. § Az Itv. Melléklete a törvény mellékletének megfelelően módosul.
II. Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
10. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fővárosi közgyűlés rendeletben, a kerületi képviselő-testületek véleménye kikérésével határozza meg.”
11. § A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.”
12. § A Htv. 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy)
„d) a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem működtetheti.”
13. § A Htv. 31. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]
„d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].”
14. § A Htv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.”
15. § A Htv. a 36. §-a után Az adómentesség alcím helyébe a következő alcím lép, és egyidejűleg a következő 37. §-sal egészül ki:
„Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
37. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.”
16. § A Htv. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,
b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,
c) 2000. évtől az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.”
17. § A Htv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,
c) 2000. évtől az adóalap 2%-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.”
18. § (1) A Htv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el.”
(2) A Htv. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - előzetes kihirdetés mellett - befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénz-befizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni.”
(3) A Htv. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: