„(7) Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon.”
19. § A Htv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.
Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei, továbbá a polgármesteri (főpolgármesteri), valamint a megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.”
20. § (1) A Htv. 52. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.”
(2) A Htv. 52. §-a 22. pontjának a), c), e), g) és h) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(nettó árbevétel:)
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel,”
„c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével. A biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályban maradásáig a biztosítási bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes összegét kell érteni,”
„e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével,”
„g) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel,
h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,”
(3) A Htv. 52. §-a 26. pontjának d)-f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző)
„d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély,
e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is,
f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is.”
(4) A Htv. 52. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
(E törvény alkalmazásában:)
„31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,”
(5) A Htv. 52. §-ának 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik,”
(6) A Htv. 52. §-a a következő 36-41. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével,
37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével,
38. anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet,
39. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe,
40. közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása,
41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.”
III. Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
21. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni.”
22. § A Gjt. 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló, adóévenként egy személyszállító gépjármű,”
23. § A Gjt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át kell megfizetni. A műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő, szabályozott katalizátorral ellátott személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át, míg a nem szabályozott katalizátorral működő személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 75%-át kell megfizetni.
(2) Az olyan tehergépjármű, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75%-át - nyergesvontató esetében 20%-át -, míg az olyan tehergépjármű, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. előírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50%-át - nyergesvontató esetében 10%-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja.”
24. § A Gjt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) jóváhagyó határozata alapján, a belföldön bejegyzett szállítmányozási vállalkozó, vámügynökség átvállalhatja. Engedély az említettek közül annak adható, amely a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 1. §-ának 23. pontja szerint vámszempontból megbízható, és a tevékenység biztosítékaként 10 millió forint összegű bankgaranciával rendelkezik. Az engedély megadásához nem szükséges a gépjármű üzembentartójának kezességvállalása.”