a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,

b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,

amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek. Az így megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását, ellenőrzés esetén annak befejezését, adóigazgatási eljárás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megsemmisíti.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság csak az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi, az adóhatóságok között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét az érintett szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon, elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartások:

a) a személyek azonosítására a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás;

b) az adóalap megállapítására és ellenőrzésére, valamint a tényállás tisztázására az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás.

Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”

(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:

„A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot szolgáltat:”

„g) a vámhivatal és a jegyző,”

„o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója.”

(3) Az Art. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt - eltérő rendelkezés hiányában - az engedély kiadását, a határozat jogerőre emelkedését, illetőleg az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.”

12. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében - törvényben meghatározott esetben - első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el.”

(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggő nyilvántartásokban szereplő személyek adatait, és az azonosításukra alkalmazott kódot is.”

13. § Az Art. 50. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó székhelyének, telephelyének, lakóhelyének az ellenőrzés megkezdését követő változása miatt szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést kezdő adóhatóság az illetékes.”

14. § Az Art. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a magánszemély jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélő hozzátartozók egy főre jutó családi jövedelmének igazolásához köti, és ennek ellenőrzését, vagy az ellenőrzésben való közreműködést az állami adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni a megkereső szerv által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító kódot, illetőleg az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, a megkereső nyilvántartásában szereplő személyes adatot is.”

15. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.”

16. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő ebben az esetben 60 nap.”

17. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl - a bíróság jogerős ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a bíróság által elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenőrzés kivételével - olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Egy év elteltével az adókötelezettséget az adózóra terhesebben megállapító határozat akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta.”

18. § Az Art. 87. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.”

19. § Az Art. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.”

20. § (1) Az Art. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással kell végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.”

(2) Az Art. 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján - legalább 15 napon át - történő kifüggesztéssel állnak be.”

21. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bekezdés] jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén másik adóhatóságot keres meg behajtás végett.”

(2) Az Art. 93. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján

a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.

(7) Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni.”

22. § Az Art. 96. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével - az adóhatóság vezetője által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. A 7. számú mellékletben meghatározott, a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózót az adóhatóság határozatával az adóbevallás és az adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával teljesíthető.”