(2) A Mehib Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit a Kormány rendeletben szabályozza. E tevékenységre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben.

(4) A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a tulajdonosi jogok gyakorlójának előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(5) A Mehib Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.”

14. § (1) Az Etv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait rendeletben meghatározza.”

(2) Az Etv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék mértékét.”

15. § Az Etv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”

16. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Etv. 8. §-a, a 9. §, a 10. §, a 11. §, a 18. §, a 19. §, a 27. § (3) bekezdése, az Osztalék, a Könyvvizsgáló, a Befektetések korlátozása és az Összeférhetetlenség alcímek, továbbá az Etv. 1. és 2. számú mellékletei. A Vezérigazgató alcím Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke alcímre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 76. §-ának (4) bekezdése.

(4) Ahol az Etv., illetve más jogszabály EB Rt.-t említ, azon Mehib Rt.-t kell érteni, ahol pedig a jogszabály politikai és árfolyamkockázatot említ, azon a Mehib Rt. vonatkozásában nem-piacképes kockázatot, ahol kereskedelmi kockázatot említ, ott pedig piacképes kockázatot kell érteni.

17. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 567. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelező biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adók módjára kell behajtani.”