1997. évi CXVII. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosításáról1

Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényt a következők szerint módosítja:

1. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A törvény hatálya azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra terjed ki, akik (amelyek) külföldről kőolajat vagy kőolajterméket hoznak be, belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.

(2) E törvény alkalmazásában kőolaj és kőolajterméknek minősülnek a külön jogszabállyal2 kihirdetett Kereskedelmi Vámtarifa 2709 és 2710 vámtarifaszámai alá tartozó termékek.”

2. § A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Kőolajból és kőolajtermékből az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni.

(2) A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző naptári évben összesen behozott és kivitt kőolaj és kőolajtermék mennyiségi egyenlegének a következők szerint meghatározott számú napra jutó átlaga:

a) 1997. január 1-jétől legalább 50 nap,

b) 1998. január 1-jétől legalább 70 nap,

c) 1999. január 1-jétől és az azt követő években legalább 90 nap.

(3) Behozott és kivitt mennyiségnek minősül az a mennyiség, amelyet az illetékes vámszervek az adott naptári évben az országba beléptettek és a belföldi forgalom számára vámkezeltek, illetve - a kiviteli engedélyben meghatározott mennyiségben - az országból végleges rendeltetéssel kiszállítottak, kiléptettek. Nem minősül kivitelnek a közúti, vízi- vagy légijármű üzemanyag-tartályába töltött, kivitt üzemanyag mennyiség.”

3. § A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Nem kell biztonsági készletet képezni és tagi hozzájárulást fizetni azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet a Magyar Honvédség használ fel, vagy saját felhasználásra tartalékol,

b) azon mennyiség után, amelyet az e törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be.

(2) Nem kell biztonsági készletet képezni és a tagi hozzájárulás visszaigényelhető azon kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként, illetve

b) amelyet kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra

közvetlenül a végső felhasználó számára hoztak be, és az említett célokra igazoltan használtak fel.”

4. § A Kt. 6. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a Magyar Honvédség tulajdonában van.”

5. § A Kt. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Abban az esetben, ha a kőolaj- és kőolajtermék ellátás és a fogyasztás egyensúlya felbomlik, a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a szabályozásban érdekelt miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el.

(2) A biztonsági készletet a miniszter engedélye alapján szabad felhasználni.

(3) Az engedélyben meg kell határozni:

a) a felhasználás engedélyezésének okát,

b) a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermék megnevezését és mennyiségét,

c) a felhasznált készletek visszapótlásának határidejét, termékek szerinti összetételét.

(4) Az engedélyben a miniszter meghatározhatja a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermékek felhasználásának célját, ütemét, továbbá megítélése szerint az ország működését biztosító fogyasztók részére közvetlen vásárlási jogot adhat. A kőolajat és a kőolajtermékeket olyan áron kell értékesíteni, hogy az fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire.

(5) Kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére a miniszter előírhatja a felhasználásra engedélyezett készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését is.”

6. § A Kt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok, akikre (amelyekre) - a 4. § (1) bekezdésében foglalt kivételek figyelembevételével - a törvény hatálya kiterjed (a továbbiakban együtt: tagok).”

7. § A Kt. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű biztonsági készletképzés feltételeinek megteremtése és fenntartásának biztosítása. A Szövetség nem alanya a társasági adónak.”

8. § A Kt. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A 8. § alapján felhasználásra engedélyezett készleteket - az engedélyben előírt módon és feltételek szerint - a Szövetség értékesíti. A 8. § (3) bekezdése alapján a miniszter által meghatározott célból kijelölt fogyasztók ellátásán felül, a tagok részére értékesítésre felszabadított készletek vonatkozásában a tevékenységüket gyakorló tagokat, a készletfelszabadítást megelőző naptári év forgalmának egyenlege alapján esedékessé vált és befizetett tagi hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg.

(2) A felszabadított és eladott készlet felhasználásának, értékesítésének az engedélyben meghatározott feltételeiről a felhasználót, illetve a tagot tájékoztatni kell. Az átadott készletet az engedélyben meghatározott feltételek szerint szabad felhasználni, értékesíteni.”

9. § A Kt. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy-egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a tagok között, amilyen mértékben az előző naptári évben a forgalmuk egyenlege alapján a tagi hozzájárulást fizették.”

10. § A Kt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazgató tanács kilenc tagjából hat tagot a közgyűlés választ három évre. A további három tagja közül kettő a miniszternek, egy a pénzügyminiszternek a képviselője.”

11. § A Kt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Ha az igazgató tanács választott tagjának megbízatása a 23. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.”

12. § A Kt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés választja meg a Szövetség igazgatóját és igazgatóhelyettesét. A Szövetség munkaszervezetének (igazgatóságának) ügyvezetője az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesít. Az igazgatót és az igazgatóhelyettest öt évre választják meg. Az igazgató és az igazgatóhelyettes újraválasztható.”

13. § A Kt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli hozzájárulás formájában bocsátják a Szövetség rendelkezésére.”

14. § A Kt. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A tag minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy részére a megelőző hónapban milyen mennyiségű kőolajat, kőolajterméket vámkezeltek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a behozatalt követő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni.

(3) A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül a Szövetségtől visszaigényelhető a hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag a törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, biztonsági készletezési kötelezettség alá nem eső kőolajtermék mennyisége után fizetett be. A Szövetség a visszautalást az igénylésnek és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásának a Szövetséghez történő beérkezésétől számított 15 napon belül köteles teljesíteni.

(4) A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja az olyan behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiség utáni befizetését, amelyet külföldön értékesített (exportált). A behozott kőolaj feldolgozásából származó - e törvény hatálya alá tartozó - kőolajtermék külföldön történt értékesítése esetén a visszaigényelhető tagi hozzájárulást kőolaj-egyenérték alapján kell elszámolni.

(5) A tagi hozzájárulás visszaigénylésének, illetve levonásának jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles igazolni. A visszaigénylés és a levonás együttes összege éves szinten nem haladhatja meg a tag által befizetett tagi hozzájárulás összegét. A (2)-(5) bekezdésekben nem rendezett további szabályokat a 15. § (2) bekezdés g) pontja alapján az Alapszabályban kell meghatározni.”

15. § A Kt. 40. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Kőolaj és kőolajtermék csak olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére vámkezelhető, aki (amely) igazolja, hogy a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettségének eleget tett. A vámkezeléshez szükséges igazolást a Szövetség állítja ki.

(2) Az igazolás kiadását a Szövetség vagyoni biztosíték adásához köti, ha a behozni kívánt kőolaj, kőolajtermék után fizetendő tagi hozzájárulás összege ezt indokolja (pl. a tag alaptőkéjét, illetve törzstőkéjét meghaladja). A vagyoni biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a biztosíték az igazolás alapján behozható kőolaj vagy kőolajtermék után fizetendő tagi hozzájárulás összegét fedezze.

(3) A vagyoni biztosíték adásának, kezelésének és az erre vezetett behajtás részletes szabályait a 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján az Alapszabályban kell megállapítani.”

16. § A Kt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A miniszter felügyeleti jogkörében:

a) jóváhagyja a Szövetség Alapszabályát és annak módosítását,

b) a Szövetség testületeinek jogszabálysértő határozatát megsemmisítheti, és a Szövetség testületét új eljárásra utasíthatja,

c) energiaellátási válsághelyzetben, vagy ha a Szövetség feladatának nem tesz eleget, a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonhatja,