1997. évi CXX. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról1
1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központon kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vette.”
(2) Az Flt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A magán-munkaközvetítés folytatásának, a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.”
2. § Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez.”
3. § Az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j)-m) pont megjelölése k)-n) pontra változik:
[(3) A Munkaügyi Minisztérium:]
„j) kezdeményezi, előkészíti, illetőleg kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat;”
4. § (1) Az Flt. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa. A keresetpótló juttatás pályakezdő munkanélküli esetében az előzőekben meghatározott összeg 20-40 százaléka között állapítható meg.”
(2) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ebben az esetben a keresetpótló juttatás összege megegyezik a munkanélküli járadéknak a keresetpótló juttatás megállapítása időpontjában érvényes alsó határával.”
(3) Az Flt. 14. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (10) bekezdésre változik:
„(7) A külön törvény alapján alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkanélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja.
(8) Nem folyósítható munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott ellátást, illetve támogatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.”
5. § Az Flt. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, legfeljebb egy évi időtartamra, ha]
„a) vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdő esetében legalább három hónapja - munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor.”
6. § Az Flt. 17. §-a a következő b) ponttal egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi b) pont megjelölése c) pontra változik:
(17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható)
„b) olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával, jelentős számú - legkevesebb háromszáz - új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó - elsősorban a gazdaságilag elmaradott, magas munkanélküliséggel küzdő térségekben - hozzájárul a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez,”
7. § Az Flt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § (1) Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra.
(2) Támogatás nyújtható annak a magánszemély munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkező jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti, olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása kereső tevékenység miatt szünetel. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.”
8. § Az Flt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A munkaügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében, foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.”
9. § (1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.”
(2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a 19. §-ban meghatározott, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze központi keretéből nyújtható támogatások tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
(3) Az Flt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra a munkaügyi központ - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.”
10. § Az Flt. 21. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (3) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.
(5) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”
11. § Az Flt. 22. §-át megelőző „Létszámleépítések szabályai” cím „A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályai” címre változik, valamint az Flt. a következő új 22. §-sal egészül ki:
„22. § A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez. A támogatás részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.”
12. § Az Flt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) A megváltozott munkaképességű munkanélküli esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű munkanélküli által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.”
13. § (1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) ... Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]
„e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”
(időtartamával.)
(2) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) ... Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]
„h) a munkanélküli-járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatt történő elhalasztása időtartamával, feltéve, hogy az 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.”
14. § (1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]
„c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá a (4) bekezdésben, valamint a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,”
(2) Az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Nem szüntethető meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a munkanélküli]
„a) munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végez olyan tevékenységet, amelyből származó munkabére (illetménye), díjazása (a továbbiakban: keresete) havonta nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér ötven százalékát, illetve a hónap időtartamának egy része alatt fennálló munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó, egy munkanapra jutó keresete nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér egy munkanapra számított összegének 50 százalékát, továbbá”