(3) Az Flt. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA) 3. §-ának 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, ebből származó jövedelemként az éves bevételének az SZJA 53/A. §-ában meghatározott költséghányaddal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Ha az így megállapított éves jövedelem egy hónapra jutó összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, köteles az adóévben felvett munkanélküli járadékot visszafizetni.”

15. § (1) Az Flt.-nek az 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását]

a) a kereső tevékenység időtartamára, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá az olyan munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet, amelyből származó jövedelem havi összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát,”

(2) Az Flt.-nek az 1995. évi LII. törvény 10. §-ával, valamint 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:

„(7) Az Flt. 28. §-a (5) bekezdésében foglaltakat az előnyugdíjban, valamint a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy esetében is alkalmazni kell.”

16. § Az Flt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Aki munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, előnyugdíjban részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő személy a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltását haladéktalanul köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, és ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell az adóévben várható bevétel és jövedelem nagyságáról. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező, munkanélküli ellátásban részesülő személy az adóévben elért bevételét és annak jövedelemtartalmát az adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül köteles a munkaügyi központnak bejelenteni és igazolni.

(3) Ha nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor a nyugdíj előtti munkanélküli segély számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”

17. § Az Flt. 36/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A munkaadó - a külön törvény szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.”

18. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására, valamint a képzésben résztvevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) Az Flt. 39. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

e) szakképzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatására;

f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, valamint foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására;”

(3) Az Flt. 39. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés megjelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) A Munkaerőpiaci Alap bevételét képező járulék, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Munkaerőpiaci Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék fizetése történik.”

19. § Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzési alaprészből történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel növelni kell. A szakképzési alaprészbe történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel csökkenteni kell. Az átcsoportosított pénzeszköz visszapótlása az alaprész egyéb kötelezettségeivel szemben elsőbbséget élvez.”

20. § (1) Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Munkaerőpiaci Alap bevétele:]

d) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;”

(2) Az Flt. 39/C. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a Munkaügyi Minisztérium törli. A törléssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a követelés abban az esetben behajthatatlan, ha

a) az igény érvényesítésére nyitva álló, jogszabályban meghatározott határidő eltelt, vagy

b) a munkanélküli ellátás, illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatás visszafizetésére kötelezett magánszemély meghalt, és a követelés a hagyatékkal szemben nem érvényesíthető, vagy

c) az adós jogutód nélkül megszűnt, vagy

d) a követelés olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, vagy

e) jogszabály behajthatatlan követelésként ismeri el, vagy

f) a felszámolási eljárás befejezésével a követelés nem térült meg, vagy

g) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 86. §-a alapján a végrehajtásnak helye nincs, vagy

h) a végrehajtási eljárás során a követelés nem térült meg.

(6) Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott végrehajtás során az (5) bekezdés h) pontja alapján a törlés akkor rendelhető el, ha az Áe. 79-80. §-aiban meghatározott eljárás

a) az ötvenezer forintot meg nem haladó követelés esetében egy alkalommal,

b) az ötvenezer forintot meghaladó követelés esetében két alkalommal

eredménytelen volt.

(7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Munkaerőpiaci Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.”

21. § Az Flt. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a szerint - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem 4,2 százalékát köteles fizetni. A fizetési kötelezettség mértéke 1998. július 1-jétől 4 százalék, amelyet első ízben az 1998. július hónapra vonatkozó munkaadói járulékfizetési kötelezettség tekintetében kell alkalmazni.”

22. § Az Flt. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41/A. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint az (5) bekezdésben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 1998-ban tizenegyezer forint. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka.”

23. § (1) Az Flt. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/A. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett „Rehabilitációs hozzájárulás” számla javára.”

(2) Az Flt. 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében a 42. § (5) és (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

24. § (1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő d)-g) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-g) pont megjelölése h)-k) pontra változik:

[(2) A központi pénzügyi keret felhasználható:]

d) korszerű munkahelyteremtést szolgáló támogatásra;

e) a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra,

f) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatására,

g) a foglalkozási rehabilitációs képzést és a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,”