(3) Árutermő ültetvény engedélyezése előtt az engedélyező hatóság helyszíni szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül szakhatóságként

a) az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomást,

b) belterületi termőföld betelepítése esetén a föld fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot,

c) természetvédelem alatt álló termőföld esetében a természetvédelmi hatóságot,

d) üzemi kísérleti célú telepítés esetében az OMMI-t is meghívja.

(4) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A meghívott hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit a szemlétől számított nyolc napon belül írásban nem közli.

10. § (1) Az engedély iránti kérelem tárgyában az engedélyező hatóság határozatban dönt. A határozatban rögzíteni kell a kérelem tárgyának adatait, valamint az engedélyes kötelezettségeit. A határozatot az érdekelteken kívül a helyszíni szemlére meghívottaknak is meg kell küldeni. A határozatokról az engedélyező hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie.

(2) Az engedélyt legfeljebb 3 éves időszakra is ki lehet adni. Ilyen esetben éves - és évenként őszi, tavaszi - ütemezést kell előírni. A kezdés, illetőleg az egyes ütemek idejét indokolt esetben egy évvel meg lehet hosszabbítani.

(3) El kell utasítani a kérelmet, ha

a) az engedély megadása ellentétes a terület- és településfejlesztési szempontokkal;

b) az engedélyezés ellen a helyszíni szemlén eljáró szakhatósági szervek kifogást emeltek;

c) a termőföld talajuntság vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan alkalmatlan;

d) a tervezett telepítés nem felel meg e törvény előírásainak.

11. § A szőlőtőkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

12. § (1) Az engedélyező hatóság elrendeli az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő kivágását a telepítő költségére, ha

a) a telepítést a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával,

b) a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal, vagy

c) nem engedélyezett területen

végezték.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek kivételével az engedélyező hatóság - a kivágás elrendelése helyett - megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a szőlő használóját az ültetvény átalakítására. A határidő elmulasztása esetén a jegyző, illetve a hegybíró elrendeli a szőlő kivágását.

A művelésre vonatkozó előírások

13. § (1) A szőlő tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban: birtokos) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.

(2) Az ültetvények nevelését, ápolását az illetékes hegyközség előírásainak megfelelően, a talajerő-gazdálkodást, a gyomirtást, a kártevők és kórokozók elleni védelmet környezet- és természetkímélő módon, a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásaira figyelemmel kell végezni.

(3) A hegyközség a hegyközségi rendtartásban a művelésre vonatkozó további előírásokat határozhat meg, amelyek megsértése esetén a rendtartásban megfogalmazott szankciókat kell alkalmazni.

III. Fejezet

A MUST ÉS A BOR ELŐÁLLÍTÁSA ÉS KEZELÉSE

Borászati termékek

14. § (1) Friss szőlő: a szőlőtőke közvetlen fogyasztásra, borászati vagy egyéb feldolgozásra alkalmas érett vagy túlérett termése.

(2) Szőlőcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): a zúzott szőlő, mely a szőlő erjedésmentes, erjedő vagy kierjedt levét részben vagy egészében, továbbá a szőlőfürt szilárd részeit tartalmazza.

(3) Must (szőlőmust): a friss szőlőfürtnek a szilárd részeitől elválasztott erjedésmentes leve. Nem tekinthető mustnak a sűrített vagy töményített mustból visszahígított szőlőlé.

(4) Szőlőtörköly (törköly): a friss szőlő vagy a cefre kisajtolása után visszamaradó, héjat, magvat, esetleg kocsányt tartalmazó anyag.

(5) Erjedő must vagy erjedő cefre: az a must vagy cefre - tekintet nélkül a benne keletkezett szesz, illetve visszamaradt cukor mennyiségére -, amelyben az erjedés megindult, de a zajos erjedés nem fejeződött be.

(6) Bor: a szőlőből származó must vagy a cefre szeszes erjedése, vagy ennek továbbfeldolgozása útján nyert e törvény szerint meghatározott ital.

Borászati eljárások

Általános rendelkezések

15. § (1) Mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani.

(2) Asztali bort asztali bor készítésére alkalmas szőlőből, meghatározott termőhelyről származó minőségi bort minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből, meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bort különleges minőségű bor készítésére alkalmas szőlőből szabad előállítani. Az egyes borminőségek készítésére alkalmas szőlőterméssel szemben támasztott követelményeket jogszabályok írják elő.

(3) Must és bor előállítására és kezelésére a külön jogszabályban meghatározott kiegészítő és segédanyagok (a továbbiakban: adalékanyag) használhatók fel.

(4) Must és bor előállításánál csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott eljárást szabad alkalmazni. A mustba és a borba vagy azzal érintkezésbe az engedélyezett anyagokon, illetve azok vivőanyagain kívül más anyag nem kerülhet.

(5) Azt a mustot vagy bort, amelyet nem e törvény rendelkezéseinek megfelelően állítottak elő vagy kezeltek, hamisítottnak kell tekinteni.

16. § (1) Egri Bikavér bort kizárólag az egri borvidékbe, Szekszárdi Bikavér bort pedig kizárólag a szekszárdi borvidékbe sorolt településeken szabad előállítani.

(2) Tokaji borkülönlegességeket kizárólag a tokaj-hegyaljai borvidékbe sorolt településeken szabad előállítani.

(3) Védett eredetű termőhelyről származó bort kizárólag az adott borvidékbe sorolt településeken szabad előállítani.

Egyes eljárásokra vonatkozó szabályok

17. § E törvény a must és a bor előállítása és kezelése körében szabályozza: a kékderítés, a házasítás, a must és bor cukortartalma kialakításának, savtartalma növelésének szabályait, továbbá a likőrbor, a szénsavas bor előállításának szabályait.

Kékderítés

18. § (1) Kékderítés csak laboratóriumi vizsgálat mellett végezhető. A vizsgálatokat az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI), továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, az SZBKI, az egyetemi és főiskolai szakintézmények, valamint az OBI által arra alkalmasnak nyilvánított laboratóriumokban kékderítési vizsgával rendelkező személyek végezhetnek.

(2) A vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a földművelésügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

A házasítás

19. § (1) Házasítás (vágás) két- vagy többféle szőlőnek, mustnak vagy bornak összekeverése természetes bor, likőrbor, szénsavas bor vagy egyéb bor előállítása céljából az egyöntetűség, a minőség javítása érdekében.

(2) Ismételt házasítás(ok) esetén a korábban házasított mustot vagy bort összetételének arányában kell származási hely, fajta, minőségi kategória és évjárat szerint figyelembe venni, a 44. § (2) bekezdésében előírt arányok betartásával.

(3) Tilos házasítani mustot vagy bort más gyümölcs levével, gyümölcsborral, romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, aljborral, az 5. § (1) bekezdésében említett, a borvidéki fajtalistában nem szereplő szőlőfajtákból készült musttal és borral.

(4) Tilos egymással házasítani természetes bort, likőrbort és szénsavas bort, tilos továbbá a fehérbort rozé-, siller- és vörösborral házasítani.

(5) Hibás és beteg bor csak megjavítása, illetve gyógyítása után, az ecetesedésnek indult beteg bor a kóros folyamat megakadályozása után házasítható.

Must és bor cukortartalmának kialakítása

20. § (1) Must vagy szőlőcefre természetes eredetű cukortartalmának kiegészítése sűrített must, töményített must, répa- vagy nádcukor hozzáadásával történhet akkor, ha a magyar mustfokban kifejezett természetes eredetű cukortartalom nem haladja meg a 19,0 tömegszázalékot (MM°). A felsorolt kiegészítő anyagok hozzáadásával a must cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal (MM°), illetve 19,5 tömegszázalékig (MM°) növelhető.

(2) Must vagy szőlőcefre cukortartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.

(3) Répa- vagy nádcukor - az (1) bekezdés szerint - kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható.

(4) A természetes eredetű cukortartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik.

21. § (1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2)-(4) bekezdésben foglalt megkötésekkel - felhasználható a must, a töményített must és a sűrített must.

(2) A meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű bor cukortartalmának kialakítására csak a borral azonos termőhelyről és szőlőfajtából származó, azonos minőségű must használható fel.

(3) A bor cukortartalmának kialakítása során az édesített bor összes alkoholtartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés előtt.

(4) A bor cukortartalmának kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik.

A must és bor savtartalmának növelése

22. § (1) A must és bor savtartalmának növelését rendkívüli időjárású években a hegyközségi tanács fajtára, illetve szükség esetén borvidéki körzetre vonatkozóan meghatározhatja.

(2) A savtartalom kiegészítése esetében:

a) a savtartalom növelésére borkősav (D-borkősav) használható fel;

b) a borkősav hozzáadásával a must savtartalma legfeljebb 2,5 g/l-rel, a bor savtartalma 1,5 g/l-rel növelhető, de az így kezelt mustból erjesztett borban újabb savnövelés nem alkalmazható;

c) a savtartalom növelése és a savtompítás ugyanabban a termékben kizárják egymást;

d) a savtartalom növelése csak a szüret évének utolsó napjáig alkalmazható;

e) a savtartalom növelése bejelentési kötelezettség alá esik.

Likőrbor előállítása

23. § (1) A likőrbor az a csemege-, ürmös- vagy fűszerezett bor, amelynek cukor- és szesztartalmát, valamint egyéb jellemző tulajdonságait a (2)-(4) bekezdésben meghatározott módon alakították ki.

(2) Csemegebor az a természetes borból készült likőrbor, amelynek cukortartalmát sűrített must vagy töményített must, a szesztartalmát borpárlat, a színét karamell vagy karamellizált sűrített must hozzáadásával, a különleges értékeit pedig érleléssel alakították ki.

(3) Ürmösbor az a természetes borból készült likőrbor, amelyet a (2) bekezdésben meghatározott anyagokon és eljárásokon kívül élelmiszer-előállítás céljára alkalmazható növényi eredetű adalékanyagok vagy ezekből készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elő.