1997. évi CXXX. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról1

1. § A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:

„(4) A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás - külön törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.

(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.”

2. § Az Szt. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, e törvényben meghatározott kettős könyvvitellel alátámasztott - a 17-56. §-ok szerinti - éves beszámolót köteles készíteni.

(4) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül.”

3. § (1) Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek ) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.”

(2) Az Szt. 18. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

„(4) E törvény alkalmazásában jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés, az önellenőrzés során, az egy adott évet érintően megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérlegfőösszegének 1 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 1 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.”

4. § Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. § szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3) bekezdése szerinti kötelező leírási idő alatt - szolgálják a vállalkozási tevékenységet.”

5. § Az Szt. 24. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. § (3) bekezdése alapján az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni.”

6. § Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal:

„A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik.”

7. § Az Szt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni.”

8. § Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá.”

9. § Az Szt. 35. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke (legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege) minősül beszerzési árnak.

(17) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe működése során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a (8) bekezdésben előírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől kapott eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.”

10. § Az Szt. 40. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

„(8) Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10) bekezdésének c) pontja szerint - a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebből adódó kötelezettségét - a (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyilvántartásba vételkor meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi rendelkezésig kimutatni.”

11. § Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén az előző év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentősebb összegű tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.”

12. § Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két módjának megfelelően kétféle eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat a 2. számú melléklet foglalja magában. Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.”

13. § Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő b) ponttal, a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

[(2) A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja]

„b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,”

14. § Az Szt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások, illetve az egyéb költségek között elszámolni.”

15. § Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, az előzőekben felsorolt jogcímek alá nem tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegű szolgáltatás értékét, továbbá a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.”

16. § (1) Az Szt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a társasági szerződés szerint elfogadott értékével egyezik meg.”

(2) Az Szt. 66. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Tartaléknak minősül

a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevők együttes összegének, és