(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan.

(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.

Munkavállalás a fióktelepnél

18. § (1) A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltak irányadók.

(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik.

(3) A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.

Fizetésképtelenség esetén követendő eljárás

19. § (1) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csőd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá eső eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejűleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezők külföldön - az ott megindult eljárásban - milyen módon érvényesíthetik követeléseiket.

(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében terjed ki.

(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön, személyes joga alapján indított fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.

(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik.

20. § (1) Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezők a fióktelep felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Az eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. § szerinti eltérésekkel. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt.

(2) Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik.

21. § (1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárás akkor is kezdeményezhető, illetve abban hitelezőként igény akkor is előterjeszthető, ha hitelező a követelését érvényesíti a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban.

(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban említett nemzetközi szerződésekről, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügyminiszter és a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.

22. § (1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárásban

a) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában,

b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel),

c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott a fióktelep vezetőjét kell érteni,

d) ahol a Cstv. - a felszámolási eljárásban - a 8. §-ának (1) bekezdése szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítő okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve - a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás esetében - a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni.

(2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha

a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy

b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

(3) A 20. § szerinti eljárás a hitelező kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. §) alapján indul.

A fióktelep megszüntetése

23. § (1) A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

(2) Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:

a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása,

b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak,

c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levő eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott,

d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen.

(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.

(4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

(5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezők a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követően nyilvánítja megszűntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékből, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelező követelése kielégítésre került.

(6) A fióktelep megszűnése esetén a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet devizakülföldi nem szerezhet meg, el kell idegeníteni, a külföldi vállalkozás az elidegenítés utáni ellenértékre tarthat igényt.

Pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesített fióktelep

24. § Pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési, kiegészítő befektetési, befektetési alapkezelői szolgáltatásokat, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, továbbá a közraktározási tevékenységet végző fióktelep létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.

III. Fejezet

Külföldi vállalkozás képviselete

Kereskedelmi képviselet

25. § Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon.

26. § (1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozási jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

(2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra - ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is -, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.

(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét kizárólag a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatott személyek jegyezhetik.

(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet magyarországi létesítését lehetővé teszi.