1997. évi CXXXIII. törvény

a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről1

1. § Az Országgyűlés

(1) e törvénnyel megerősíti az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: tvr.) kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló egyezményhez csatolt, „Az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról” intézkedő módosított jegyzőkönyvet (a továbbiakban: II. Módosított Jegyzőkönyv), valamint „A vakító lézerfegyverekről” intézkedő kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: IV. Jegyzőkönyv),

(2) a gyalogsági aknák általános és teljes betiltásának célkitűzésétől vezérelve, és ösztönözni kívánva ennek előmozdítását a szomszédos és térségbeli államok irányában, egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a II. Módosított Jegyzőkönyv rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától alkalmazza, illetve e jegyzőkönyvhöz kapcsolódva egyoldalú tilalmi intézkedéseket hoz az e törvény mellékletében foglaltak szerint.

2. § Felhatalmazza a Kormányt az egyoldalú tilalmi intézkedések végrehajtásához szükséges lépések megtételére, illetőleg az intézkedések folyamatos felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

3. § A II. Módosított Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„A Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt módosított jegyzőkönyv az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról (II. Módosított Jegyzőkönyv)

1. Cikk

Módosított jegyzőkönyv

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló jegyzőkönyv (II. számú jegyzőkönyv) ezennel módosításra kerül. A módosított jegyzőkönyv szövege a következő:

Módosított jegyzőkönyv az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról

(II. Módosított Jegyzőkönyv)

1. Cikk

Az alkalmazás köre

1. A jelen jegyzőkönyv az általa meghatározott szárazföldi aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozik, beleértve a vízi utak és folyók partszakaszai és átkelőhelyei leküzdésének megnehezítése céljából telepített aknákat is, de nem vonatkozik a hajók elleni aknák tengeren vagy a szárazföldek vízi útjain való alkalmazására.

2. A jelen jegyzőkönyv az Egyezmény 1. Cikkében megjelölt helyzeten kívül a 3. Cikkben megjelölt, az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben szereplő helyzetekkel azonos helyzetekre vonatkozik. A jelen jegyzőkönyv nem vonatkozik a belső rend megbontása és belső feszültségek keletkezése esetére, mint a lakossági zavargások, elszigetelt és szórványos erőszakcselekmények és más hasonló események, mivel ezek nem minősülnek fegyveres konfliktusnak.

3. Olyan fegyveres konfliktusok esetén, amelyek nem nemzetközi jellegűek és valamely Magas Szerződő Fél országa területén zajlanak, mindegyik konfliktusban részt vevő fél köteles a jelen jegyzőkönyv tiltásait és korlátozásait betartani.

4. A jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet alátámasztásul felhasználni az állami szuverenitás vagy a kormányzati felelősség befolyásolására, hogy minden legitim eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa a törvényességet és a rendet egy állam területén, vagy megvédje az állam nemzeti egységét és területi integritását.

5. A jelen jegyzőkönyvben semmi sem szolgálhat igazolásul annak a Magas Szerződő Félnek a fegyveres konfliktusába vagy kül- vagy belügyeibe bármilyen okból történő közvetlen vagy közvetett beavatkozásra, amelynek a területén a konfliktus folyik.

6. A jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása olyan konfliktusban álló felek esetében, amelyek nem tartoznak a jelen jegyzőkönyvet elfogadó Magas Szerződő Felek közé, sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott terület jogállásán.

2. Cikk

Meghatározások

A jelen egyezmény céljaira:

1. Az „akna” olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a földfelszínre, a földfelszín vagy más felület közelébe, és rendeltetése az, hogy felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy érintkezésétől.

2. A „távtelepítésű akna” olyan aknát jelent, amelyet nem közvetlenül telepítenek, hanem tüzérség, rakétaeszköz, reaktív tüzérség, aknavető vagy ezekkel analóg eszközök segítségével, vagy repülőeszközökről kerülnek kiszórásra. Azok az aknák, amelyek szárazföldi eszközről telepíthetők 500 méternél kisebb távolságra, nem tekinthetők távtelepítésű aknáknak abban az esetben, ha ezek a jelen jegyzőkönyv 5. Cikkével és más vonatkozó cikkeivel összhangban kerülnek alkalmazásra.

3. A „gyalogság elleni akna” olyan aknát jelent, amely elsődlegesen arra a célra szolgál, hogy felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől, és amely biztosítja egy vagy néhány személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálos sérülését.

4. „Meglepő akna” lehet bármilyen eszköz vagy anyag, amelynek az a rendeltetése, úgy van megkonstruálva, vagy úgy van összeszerelve, hogy váratlanul működésbe lépve halált vagy sérülést okozzon, amikor egy személy egy nyilvánvalóan veszélytelennek tűnő dologgal végez tevékenységet.

5. „Más eszközöknek” nevezzük azokat a kézzel telepített harcanyagokat és eszközöket - beleértve a saját készítésű robbanó eszközöket is -, amelyek rendeltetése, hogy halált, sebesülést vagy kárt okozzanak, és amelyek közvetlen kézi irányítással vagy közvetve távirányítással vagy automatikusan, meghatározott időintervallum elteltével lépnek működésbe.

6. „Katonai objektum” adott esetben és mértékben bármilyen objektum, amely jellegénél fogva, elhelyezéséből, rendeltetéséből vagy alkalmazásából adódóan hatékony szerepet játszik a katonai tevékenységek során, és részleges vagy teljes megsemmisítésének, elfoglalásának vagy semlegesítésének létrejötte az adott körülmények között jól kimutatható katonai előnyökkel járhat.

7. „Polgári objektum” az összes olyan objektum, amely nem katonai objektum a jelen cikk 6. pontja meghatározásának megfelelően.

8. Az „aknamező” egy meghatározott körzetet jelent, amelyben aknák vannak telepítve, és „aknásított körzet” az a körzet, amely veszélyes az aknák miatt. A „színlelt aknamező” olyan aknáktól mentes körzetet jelent, amely aknamezőt imitál. Az aknamező megnevezés magába foglalja a színlelt aknamezőket is.

9. A „nyilvántartás” anyagi, adminisztratív és technikai jellegű tevékenységet jelent, rendeltetése az, hogy hivatalos okmányokban (dokumentumokban), nyilvántartás céljára összegyűjtsön minden olyan létező információt, amely megkönnyíti az aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök elhelyezkedésének meghatározását.

10. Az „önmegsemmisítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló beépített vagy hozzá rögzített mechanizmust jelent, amely biztosítja a harcanyag megsemmisítését.

11. Az „önsemlegesítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló beépített mechanizmust jelent, amely a harcanyagot működésképtelen állapotba hozza.

12. Az „önhatástalanítás” azt jelenti, hogy a harcanyag automatikusan működésképtelen állapotba kerül valamely alkotórészében végbemenő megfordíthatatlan folyamat eredményeként, például elektromos tápegysége lemerül, amely nélkülözhetetlen jelentőségű a harcanyag működése szempontjából.

13. A „távirányítás” olyan irányítást jelent, amely segítségével a működtető parancs kiadása adott távolságból történik.

14. A „felszedés elleni biztosítás” olyan, az akna védelmét biztosító szerkezetet jelent, amely annak alkotórésze, vagy vele összeköttetésben van, vagy hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és ennek következtében az akna hatástalanítására tett kísérletnél működésbe lép.

15. Az „átadás” az akna egy állam területére való fizikai értelemben vett bevitelén, vagy onnan történő kivitelén túl, az aknákra vonatkozó tulajdon- és a felettük való ellenőrzés jogának átadását is jelenti, de nem foglalja magába olyan terület átadását, amelyeken aknák vannak telepítve.

3. Cikk

Általános korlátozások az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazására

1. Jelen fejezet vonatkozik:

a) az aknákra,

b) meglepő aknákra, és

c) más eszközökre.

2. Minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél jelen jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban felelősséggel tartozik az összes aknáért, meglepő aknáért és más eszközért, amelyet önmaga alkalmaz, és kötelezi magát, hogy aknamentesíti, eltávolítja, megsemmisíti vagy kezeli azokat a jelen jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározottak szerint.

3. Tilos bármilyen esetben aknát, meglepő aknát vagy más olyan eszközt alkalmazni, amelynek az a rendeltetése vagy képes arra, hogy mértéktelen sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozzon.

4. Azok a fegyverek, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, szigorúan megfelelnek azoknak a szabványoknak és korlátozásoknak, amelyek a Technikai mellékletben minden egyes külön kategóriára vonatkozóan rögzítve vannak.

5. Tilos olyan aknák, meglepő aknák és más eszközök felhasználása, amelyben olyan mechanizmust vagy szerkezetet alkalmaztak, amelyet különlegesen arra terveztek, hogy az általában használatos aknakeresők jelenlététől, azok mágneses vagy más közvetlen érintkezés nélküli hatásának eredményeként, azok normális alkalmazása során, a kereső tevékenység folyamatában a harcanyagot felrobbantsa.

6. Tilos olyan önhatástalanító aknákat alkalmazni, amelyek el vannak látva felszedés elleni biztosítással, azaz úgy vannak tervezve, hogy a felszedés elleni biztosításra szolgáló elem képes legyen funkciójának ellátására azután, hogy az akna elvesztette működőképességét.

7. Minden körülmények között tilos - akár támadás, akár védelem, akár megtorlás esetén - olyan fegyverek alkalmazása a polgári lakossággal, mint olyannal, vagy egyes polgári személyekkel, vagy polgári objektumokkal szemben, amelyekre a jelen cikk vonatkozik.

8. Tilos az olyan fegyverek megkülönböztetés nélküli alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik. Megkülönböztetés nélküli alkalmazásnak számít az olyan fegyverek bármilyen elhelyezése,