1997. évi CXXXIX. törvény
a menedékjogról1
Az Országgyűlés az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) előírásait figyelembe véve, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkében foglaltakra és a nemzetközi gyakorlatra tekintettel, elismerve és igényelve a menekültek segítésében részt vállaló társadalmi szervezetek tevékenységét, az ország humanitárius hagyományainak tiszteletben tartásával a menedékjogról a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény célja, hogy meghatározza a Magyar Köztársaság területén nyújtott menedékhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, a menekültügyi hatósági eljárás törvényességi garanciáinak megállapításával biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, garantálja a faji, vallási, nemzeti hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatti megkülönböztetés tilalmának érvényesülését.
2. § E törvény alkalmazásában
a) menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy (a továbbiakban: külföldi), aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja; feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;
b) menedékes: az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztársaság a Kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesítette, és a menekültügyi hatóság menedékesként elismerte;
c) befogadott: az a külföldi, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság befogadottként elismerte;
d) biztonságos származási ország: a menekültkénti elismerést kérő állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országra irányadó vélelem, amely szerint ez az ország a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Genfi Egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményt, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt alkalmazza, illetőleg a jogrend jellemzői és a törvényesség garanciái miatt nem állhat fenn a nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés, faji, vallási okból való üldözés, kínzás, embertelen, illetőleg megalázó bánásmód veszélye, és amely ország lehetővé teszi független nemzeti és nemzetközi szervezetek számára az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzését és felülvizsgálatát;
e) biztonságos harmadik ország: amely a kérelmezőre nézve megfelel a biztonságos származási országot jellemző feltételeknek, és ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, letelepedett, átutazott vagy továbbutazott, hogy reá nézve, kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai szerint a külföldi nem küldhető vissza abba az országba, amelyben az üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak lenne kitéve;
f) közvetlen családtag: a külföldi házastársa és kiskorú gyermeke, kiskorú kérelmező esetén a szülő;
g) menedékjog: jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.
3. § (1) Kérelmére - a 4. §-ban foglalt kivétellel - a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy reá nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdésének b) alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. Cikkének 2. és 3. pontjában foglalt okok miatt a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) Menekültként - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányában - kell elismerni azt is, akire nézve a belügyminiszter humanitárius okból, kivételesen méltányosságot gyakorol.
4. § (1) Meg kell tagadni annak a külföldinek a menekültkénti elismerését,
a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk D), E) vagy F) pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;
b) akinek Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;
c) aki olyan országból érkezett, amely e törvény szerint biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak minősül, és a kérelmező nem bizonyította, hogy reá nézve az az ország nem felel meg a 2. § d)-e) pontjában meghatározott feltételeknek;
d) aki menekültkénti elismerését korábbi kérelme jogerős elutasítása után azonos ténybeli alapon kéri.
(2) Meg lehet tagadni a menekültkénti elismerését annak a külföldinek,
a) aki az üldözését vagy az üldözéstől való félelmét kiváltó körülményeket hazája elhagyását követően azzal a szándékkal idézte elő, hogy menedékjogot kapjon;
b) aki a 16. § a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.
5. § A menekült jogállás megszűnik, ha a menekült
a) magyar állampolgárságot szerzett;
b) Magyarországon bevándorlási engedélyt kapott;
c) menekültkénti elismerését a menekültügyi hatóság visszavonta.
6. § (1) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha
a) a Genfi Egyezmény 1. Cikk C) és F) pontjában meghatározott feltételek valamelyike fennáll;
b) a menekültkénti elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
c) a menekült magatartása nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;
d) a menekült e jogállásáról írásban lemondott.
(2) A menekült jogállásról való lemondás nem vonható vissza.
7. § A menekültkénti elismerés visszavonható, ha
a) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt;
b) a menekültet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték olyan különösen súlyos, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyeget.
8. § A 9. §-ban meghatározott kizáró ok hiányában a menekültügyi hatóság menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki megfelel a Kormány által meghatározott feltételeknek (22. §).
9. § Menedékesként nem ismerhető el az a kérelmező,
a) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározott bűncselekményt követett el;
b) akinek Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;
c) aki a Magyar Köztársaság területén kívül az országba történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;
d) aki az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.
10. § Megszűnik a menedékes jogállás, ha
a) a Magyar Köztársaság által nyújtott védelem időtartama a Kormány döntése szerint lejárt, mert a menedékes származási országában a menekülésre késztető ok megszűnt;
b) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;
c) a menedékes Magyarországon bevándorlási engedélyt kapott;
d) a menedékes a Magyar Köztársaság területét végleg elhagyta;
e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta.
11. § A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha
a) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
b) a menedékes Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért.
12. § A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta, vagy megkísérelte elhagyni.
13. § (1) A menekültügyi hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a külföldit befogadottként ismeri el, ha a 2. § c) pontjában meghatározott okból hazájába nem küldhető vissza.
(2) Nem ismerhető el befogadottként,
a) akinek a Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;
b) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározott bűncselekményt követett el;
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.
(3) A menekültügyi hatóság a befogadottkénti elismerést visszavonja, ha
a) a befogadás alapjául szolgáló ok megszűnt;
b) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt;
c) a befogadott ismételten vagy súlyosan megszegte a Magyar Köztársaság törvényeinek betartására irányuló kötelezettségét.
II. Fejezet
AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEKÜLT, A MENEDÉKES
ÉS A BEFOGADOTT JOGÁLLÁSA
14. § (1) A menekültként és a menedékeskénti elismerését kérő külföldinek, illetőleg a menedékesnek és a befogadottnak joga van a Magyar Köztársaság területén való tartózkodáshoz.
(2) A menekült menedékjogot élvez.
A menekültkénti elismerését kérő jogállása
15. § A menekültkénti elismerését kérő jogosult
a) külön jogszabályban meghatározott, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányra;
b) az eljárás ideje alatt a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint szállásra és ellátásra;
c) az eljárás ideje alatt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával, illetőleg jogi képviseletének biztosítása céljából bármelyik menekültügyi szervezettel való kapcsolat felvételére.