16. § A menekültkénti elismerését kérő
a) a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen köteles tartózkodni;
b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ujjlenyomatának, arcképmásának rögzítését, csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, számot adni vagyonáról, jövedelméről;
c) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni;
d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.
A menekült jogállása
17. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
(2) A menekült
a) nem rendelkezik választójoggal;
b) nem hadköteles;
c) nem tölthet be olyan munkakört, illetőleg feladatkört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.
18. § A menekült jogosult
a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;
b) a törvényben és kormányrendeletben meghatározott körben és feltételek szerint ellátásra, továbbá támogatásra;
c) díjmentes magyar nyelvoktatásban való részvételre.
A menedékeskénti elismerését kérő jogállása
19. § (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.
(2) A menedékeskénti elismerését kérő
a) köteles a hatósági eljárás során a hatósággal együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ujjlenyomatának és arcképmásának rögzítését, ruházatának, járművének és csomagjának átvizsgálását, számot adni jövedelméről, vagyonáról;
b) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni;
c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;
d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.
A menedékes jogállása
20. § (1) A menedékes jogosult
a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra;
b) külön engedély nélkül munkavállalásra;
c) a törvényben és kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra.
(2) A menedékes köteles
a) szálláshelyét a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;
b) a vagyoni helyzetében, illetőleg jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett, az ellátásra való jogosultság szempontjából meghatározó változást a szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni.
(3) Ha a menedékes nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával, - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el.
A befogadott jogállása
21. § (1) A befogadott jogosult
a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá törvényben vagy kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra;
b) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint munkavállalásra.
(2) A befogadott köteles
a) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt befogadó állomáson, illetőleg más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;
b) a Magyar Köztársaság törvényeit megtartani, jogsértéstől tartózkodni, a menekültügyi hatósággal együttműködni;
c) a hatósági eljárás során a hatósággal együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ruházatának, járművének és csomagjának átvizsgálását, számot adni jövedelméről, vagyonáról;
d) tűrni ujjlenyomatának és arcképmásának rögzítését;
e) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni.
(3) A befogadott a (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározottakra akkor köteles, ha azt az idegenrendészeti vagy a menekültügyi eljárás során még nem teljesítette.
(4) A befogadott - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el.
III. Fejezet
A MENEKÜLTÜGY IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETI RENDSZERE
22. § A Kormány rendelkezik arról, hogy a külföldi megszállás, háború, polgárháború, etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt meghatározott területről tömegesen menekülők csoportját átmeneti időre védelemben kell részesíteni.
23. § A menekültügy ágazati irányítását a belügyminiszter látja el. E feladatkörében
a) létrehozza a menekültügy szervezetrendszerét;
b) kezdeményezi a Kormány 22. §-ban meghatározott döntését;
c) összehangolja a menekültek, a menedékesek és a befogadottak társadalmi beilleszkedésében, ellátásában és támogatásában részt vevő állami szervek együttműködését;
d) segíti a menekültügyben feladatot vállaló társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolását.
A központi menekültügyi szerv
24. § A központi menekültügyi szerv
a) ellátja a menekültügyi hatósági és igazgatási tevékenységet;
b) jogosult a menekültügyi eljárás céljából ujjlenyomat és arcképmás rögzítésére a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására;
c) a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérőt, a menedékest és a befogadottat ellátja személyazonosításra alkalmas és magyarországi tartózkodásra, továbbá ellátásra jogosító okmánnyal;
d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;
e) létrehozza és kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást;
f) végzi és összehangolja a menekültek, a menedékesek és a befogadottak ellátásával, társadalmi beilleszkedésével, hazatérésével és továbbtelepülésével kapcsolatos igazgatási teendőket;
g) gondoskodik a menekültügy céljára jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználásáról, elszámolásáról;
h) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel.
A befogadó állomás
25. § (1) A befogadó állomás irányítását a belügyminiszter a központi menekültügyi szerv útján látja el, a szakmai felügyeletet az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek végzik.
(2) Az állomást a központi menekültügyi szerv vezetője által kinevezett igazgató vezeti.
26. § A befogadó állomás feladatainak megoldásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az érintett állami és társadalmi szervekkel. Az együttműködő szervezeteket tájékoztatja működésének tapasztalatairól.
27. § A befogadó állomás feladata különösen, hogy
a) a hatósági eljárás időtartamára a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésüket kérők számára elhelyezést és ellátást nyújtson, biztosítsa a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett körülményeket;
b) ellátást és szállást nyújtson a menekülteknek, a menedékeseknek és a befogadottaknak;
c) megadja menekültek és a menedékesek társadalmi beilleszkedéséhez legszükségesebb támogatást, tájékoztassa őket a közérdekű tudnivalókról, valamint kötelezettségeikről, jogaikról és jogaik érvényesítésének módjáról, segítse elő foglalkoztatásukat;
d) segítse elő a menekültek, a menedékesek és a befogadottak önkéntes hazatérését vagy befogadó harmadik országba távozását.
A menekültügyben közreműködő szervek
28. § A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik
a) a menekültügyi eljárás során a kérelmezőknek jogsegélyt nyújtó, valamint a befogadó állomáson biztosított életkörülmények figyelemmel kísérése, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, továbbá az ellátások és támogatások biztosítása érdekében feladatot vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és személyekkel;
b) a menekültek, a menedékesek és a befogadottak társadalmi beilleszkedését segítő, ellátásukban és támogatásukban szerepet vállaló települési önkormányzat képviselő-testületével, Budapesten a fővárosi közgyűléssel.
29. § A menekült, a menedékes, illetőleg a befogadott lakcíme vagy szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetőleg Budapesten a főjegyző gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott egyes ellátások folyósításáról.
30. § (1) A külön törvényben meghatározott idegenrendészeti hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek abban, hogy a menekültügyi eljárás megalapozott és gyors lefolytatásának feltételei rendelkezésre álljanak.
(2) A Rendőrség és a Határőrség idegenrendészeti feladatokat ellátó szerve a menekülésre irányuló szándékát előttük kinyilvánító külföldi
a) meneküléséről és más lényeges körülményekről szóló nyilatkozatát rögzíti, és a nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság részére;
b) személyazonosításához szükséges intézkedéseket a nyilatkozattal egyidejűleg végzi, így különösen: a külföldi ujjlenyomatát és arcképmását rögzítik, ruházatát, csomagjait, járművét átvizsgálhatja;
c) elhelyezéséről, illetőleg a legközelebbi befogadó állomásra irányításáról vagy indokolt esetben szállításáról késedelem nélkül gondoskodik;