Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása

12. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban: védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba kell felvenni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,

b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, lakcímét,

c) a tulajdonszerzés idejét és módját,

d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét,

e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.

(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e a nyilvántartásban.

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások

13. § (1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet.

(2) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát az Igazgatóságon keresztül gyakorolja.

(3) Védett gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával idegeníthető el.

(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) az Igazgatóságot értesíteni kell.

14. § (1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni.

(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet.

(3) A védett kulturális javakat, illetőleg a védési határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.

(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté nyilvánító határozatban szereplő - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak.

(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeiről az Igazgatóság a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt, és ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyűjteményt kiállítás vagy tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.

15. § Ha a védett kulturális javak állagának megőrzése a tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését.

16. § A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.

III. Fejezet

A kulturális javak külföldre történő kivitele

17. § A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.

Engedély nélkül kivihető kulturális javak

18. § Engedély nélkül vihetők ki az országból

a) azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba,

b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat,

c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat, amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.

Kiviteli engedélyezési eljárás

19. § A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak az Igazgatóság engedélyével vihetők ki az országból.

20. § (1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt közgyűjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejűleg a kivinni szándékozott tárgyat be kell mutatni.

(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország területéről kivihető.

(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve a tárgyról készült fotót is.

(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.

(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetőleg a vámeljárást.

Végleges kiviteli engedély

21. § (1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel:

a) a közgyűjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplő tárgyakra,

b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,

c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,

d) régészeti leletekre,

e) műemlék részét alkotó, a műemlékek jegyzékében szereplő berendezési, felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra, védett műemlékhez tartozó töredékekre,

f) a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem igazolható,

g) a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetőséget adó másolatokra, vagy más módon megváltoztatott javakra,

h) kiemelkedő múzeumi értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre.

(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja.

22. § A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.

Ideiglenes kiviteli engedély

23. § (1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát.

(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.

(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott időtartamra adható.

(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is kötelezheti az engedélyest.

(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a műemlékvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

24. § A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A kulturális javak behozatala

25. § (1) Nem hozhatók be az országba

a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan származik, vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,

b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak, amelyek kivitelét a származási ország engedélyhez köti,

c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti kulturális érdeket sérti,

d) a lopott kulturális javak.

(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.

IV. Fejezet

Régészeti védelem, régészeti feltárás

26. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.

(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.

27. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőség szerint eredeti helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megőrizni.

(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni, illetőleg átadni a területileg illetékes jegyzőnek, aki azt továbbítja a területileg illetékes múzeumnak.

(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti helyükről és összefüggéseikből elmozdítsák.

(5) A régészeti lelőhelyek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások tervezését, illetőleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség védelmével összhangban kell végezni.

28. § (1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti lelőhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.

(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.

A régészeti lelőhelyek védelme

29. § (1) Az ország kiemelt jelentőségű és veszélyeztetett régészeti lelőhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott módon védelemben kell részesíteni.

(2) A kiemelt jelentőségű és a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).

(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:

a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a régészeti értékek megnevezését,

c) a védetté nyilvánítás indokát,

d) a földrészlet helyrajzi számát,

e) a védettség időtartamát,

f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.

(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.

(5) Védetté nyilvánításhoz műemléki jelentőségű területen, védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi miniszter egyetértése szükséges.

(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.