1997. évi CXLII. törvény

a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről1

A törvény hatálya

1. § A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő arra az ingatlanra, amelynek kezelői jogát az 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (2) bekezdése alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) gyakorolja, kivéve e vagyoni körből a pártok által a Tv. 2. §-a alapján használt ingatlanokat.

A társadalmi szervezetek tulajdonszerzése

2. § (1) A szervezet elhelyezését szolgáló ingatlant, ingatlanrészt (a továbbiakban együtt: ingatlan) - a tevékenységhez szükséges mértékben - a Tv. 2. §-a alapján arra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezet tulajdonába kell adni.

(2) E törvénynek az ingatlanra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezetre vonatkozó szabályait alkalmazni kell arra az oktatási, kulturális, szociális célú egyesületre és alapítványra is, amely a Tv. 4. §-ában meghatározott harmadik személyként az ingatlant ténylegesen használja.

(3) A tevékenységhez szükséges mértékű az ingatlan akkor, ha azt az ingyenes használó a Tv. hatálybalépésétől folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben tevékenysége gyakorlásához használja.

(4) A szervezet elhelyezését szolgálja az iroda, az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális és egyéb kiszolgáló helyiség.

(5) Ha az ingatlan kezelői jogát vagy azt megelőzően tulajdonjogát a társadalmi szervezet ellenértékét saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás igénybevétele nélkül) szerezte, azt számára az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozó feltételekre való tekintet nélkül tulajdonába kell adni. A saját anyagi eszközből történt szerzést a társadalmi szervezet hitelt érdemlően köteles bizonyítani.

(6) Az a társadalmi szervezet, amely a Tv. 2. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, de olyan ingatlan tulajdonosa, amelyet más társadalmi szervezet a tevékenységéhez szükséges mértékben, az alapszabályában foglaltakkal összhangban, jóhiszeműen használ, a Tv. 2. §-ának hatálya alá tartozó ingatlan tulajdonjogát csak abban az esetben kaphatja meg, ha a más társadalmi szervezet által használt ingatlan tulajdonjogát saját eszközeiből szerezte, vagy ettől eltérő tulajdonszerzés esetén a más társadalmi szervezet által használt ingatlan tulajdonjogáról e törvény 13. §-a (1) bekezdésében meghatározott időpontig az állam javára lemond.

A tulajdonszerzés szabályai

3. § Az átadásra kerülő épülethez az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő településrendezési és építésügyi előírásoknak megfelelően több építési telekre már nem osztható minimális mértékű telket lehet tulajdonba adni. Az ennél nagyobb ingatlan esetén a szükséges telekalakítást a tulajdonbaadás előtt el kell végezni.

4. § (1) A tulajdonszerzésre jogosultak részére ingatlan közös tulajdonba is adható, ha az ingatlant közösen használták, illetőleg a tulajdonba adás csak így teljesíthető.

(2) Ha a használati jog az ingatlan egy részére vonatkozik, a tulajdoni igény a természetben elkülönített ingatlanrész forgalmi értékének az egész ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított aránynak megfelelő tulajdoni hányadra vonatkozik azzal, hogy ahhoz a használati joggal (Ptk. 165. érintett ingatlanrész használata tartozik.

5. § (1) Nem adható a 2. §-ban említett szervezet (a továbbiakban együtt: használó) tulajdonába az az ingatlan, amely más jogszabály rendelkezése folytán nem ruházható át.

(2) A műemléki védelem alatt álló épület és a védett természeti területen lévő ingatlan - ha jogszabály az átruházást nem tiltja - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozzájárulásával adható a használó tulajdonába.

(3) Nem adható a használó tulajdonába a (2) bekezdésben említett ingatlan, ha a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által előírt feltételt a használó nem fogadja el; illetőleg az épület része, ha a tulajdonosváltozás tilalmát az egész épületre műemlékvédelmi okból az arra jogosult hatóság már korábban kimondta.

(4) Az ingatlant abban az esetben lehet a használó tulajdonába adni, ha a használónak nincs lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan, előre meghatározott törlesztő részlettel teljesíti, s ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjpénztár területileg illetékes szerve által 60 napnál nem régebben kiállított okirattal igazolja, és a használónak az ingatlanhasználattal kapcsolatban a KVI-vel szemben sincs tartozása.

6. § A tulajdonba adás a jogosultak számára ingyenesen történik. A jogügylet mentes a vagyonszerzési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint az általános forgalmi adó megfizetése alól.

7. § (1) A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés kivételével - a szerződés megkötésétől számított 15 éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba a KVI javára be kell jegyezni.

(2) A KVI hozzájárulásával az ingatlan a felújítását, korszerűsítését szolgáló hitelfelvétel érdekében megterhelhető, azonos vagy hasonló célú más ingatlan vásárlása, építése érdekében elidegeníthető, vagy más ingatlanra cserélhető. Az így szerzett újabb ingatlanra az e törvény alapján tulajdonba kapott ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételárának összegét a központi költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.

(4) Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50%-ot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni.

(5) A tulajdonos a (3) bekezdés szerinti befizetést az ott írt határidő lejártát követő 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt befizetést a megszerzett ingatlanra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

8. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy az átadott ingatlant - az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt - a tulajdonos a szervezet elhelyezésére, illetőleg az alapszabályában meghatározott működési célját szolgáló tevékenység folytatására használhatja. Ha a tulajdonos e vállalt kötelezettségét megszegi, az ingatlan tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az államnak visszajár.

9. § Ha a tulajdonos társadalmi szervezet az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogutód a 8. § szerinti használati feltételt nem vállalta, az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlan e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába visszakerül, arról a megszűnő társadalmi szervezet nem rendelkezhet.

10. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt megindított végrehajtás során a követelések kielégítése után fennmaradó összeg nem az adóst (az ingatlan volt tulajdonosát), hanem a központi költségvetést illeti.

(2) Az ingatlan-végrehajtás során befolyt vételárból kifizetett követelés összegét az adós köteles a központi költségvetés számára megfizetni a KVI-vel kötött szerződésben foglalt ütemezés szerint. A KVI a tartozás részletekben való megfizetését engedélyezheti. Ha az adós költségvetési támogatásban részesült, a tartozás összegével a költségvetési támogatást - a beszámítás szabályai szerint - csökkenteni kell.

11. § Ha az ingatlan a 2. § (5)-(6) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.

A tulajdonba adásra vonatkozó eljárás

12. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződést a tulajdonszerzésre jogosult használóval a KVI-nek kell megkötnie. Az ingatlanok tulajdonba adása könyv szerinti értéken történik.

13. § (1) A használó e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül írásban jelentheti be igényét a KVI-hez a tulajdon megszerzése iránt. E határidő jogvesztő.

(2) A KVI a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő 4 hónapon belül megküldi a jogosultnak.

14. § Ha a tulajdonátadásra vonatkozó szerződést a felek a tulajdonszerzésre jogosulthoz való megérkezésétől számított 2 hónapon belül nem kötötték meg, az ingyenes tulajdonszerzésre való jogosultság megszűnik. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Bérleti jog

15. § (1) A használó társadalmi szervezetet a 2. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén bérleti jog illeti meg az általa működési céljaira használt arra az ingatlanra, amelyet a 2. § alapján nem kaphat tulajdonába. Ugyanez vonatkozik a tulajdonába adható, de a 13. § (1) bekezdése szerint általa nem igényelt ingatlanra.

(2) A KVI a használót a bérleti szerződés megküldésével felhívja a szerződés megkötésére. Ha a használó 2 hónapon belül a szerződést nem kötötte meg, a bérleti szerződéshez való joga megszűnik.

(3) A KVI a bérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben köteles megállapítani. Ha a bérelt ingatlanban folytatott tevékenység nem anyagi haszonszerzést szolgál, a KVI a piaci bérleti díjból legfeljebb 70%-os kedvezményt adhat. A KVI a kedvezményre jogosító feltételek fennállását évenként megvizsgálja, és ennek eredményeként a kedvezmény mértékét módosíthatja, vagy a kedvezményt megvonhatja.

A használat joga

16. § (1) Ha a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt, a 2. §-ban meghatározott ingatlan azért nem adható a tulajdonába, mert más jogszabály, hatósági döntés azt tiltja, a társadalmi szervezet fennálló használati jogát - e törvény szabályait figyelembe véve - meg kell újítani. Az így megújított használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A használat megújítására a 3-6., a 8. és 9. §-t megfelelően alkalmazni kell. A 8. és 9. § alkalmazásában az ott említett időtartamon a megújításra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 15 évet kell érteni, és jogkövetkezményként a használat joga szűnik meg.

(3) A használat megújítására vonatkozó szerződés megkötésére a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A használó viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket. Egyebekben a Ptk.-nak a használatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A használati jog megszűnése

17. § (1) A Tv. alapján ingyenesen szerzett használati jog megszűnik, amikor a használó az ingatlan használatára vonatkozó más jogcímet (ideértve a 16. § szerinti megújítást is) szerzett, illetőleg amikor a jogcím megszerzésére e törvényben előírt határidő [13. § (1) bek., 14. §, 15. § (2) bek., 16. § (3) bek.] eltelt. Ha a használó az ingatlannak csak egy részére szerez új jogcímet, az ingatlan többi részére ezzel egyidejűleg szűnik meg a használati joga.

(2) Ha a használónak az ingyenes használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, a KVI köteles az ingatlan kiüríttetése iránt haladéktalanul intézkedni, kivéve, ha a használó az ingatlan használatára más jogcímen jogot szerzett.