1997. évi CXLVII. törvény

a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról1

Az Országgyűlés a devizáról szóló - többször módosított - 1995. évi XCV. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

1. § (1) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizabelföldi)

„d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét,”

(2) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának c)-e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizakülföldi)

„c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét,

d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, továbbá képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi,

e) a vámszabad területi társaság - a 85/A. §-ban említett társaságok kivételével -, a 85. § hatálya alá tartozó társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik;”

(3) A Dtv. 3. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);”

(4) A Dtv. 3. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az egyéni ügyvéd, a társas ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi iroda;”

(5) A Dtv. 3. §-ának 21. pontja után a következő 21/A. ponttal egészül ki:

„21/A. devizakülföldi képviselete: a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldinek - a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző, belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete;”

(6) A Dtv. 3. §-ának 30. pontja a következő e) ponttal egészül ki:

(30. hitel:)

„e) pénzügyi lízing;”

(7) A Dtv. 3. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. felhatalmazott hitelintézet: devizaműveletek végzésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével felhatalmazott hitelintézet, melyek jegyzékét a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;”

(8) A Dtv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. meghiúsult ügylet: a részben vagy egészben nem teljesített szerződés, illetve a megszűnt szerződés, ha valamelyik félnek pénzbeli szolgáltatás visszajár.”

2. § A Dtv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A devizabelföldi a rendelkezésre bocsátott deviza, valuta rendeltetésszerű felhasználásáról - a természetes személy a 18. § (1) bekezdése alapján külföldi utazási költségeire megvásárolt deviza, valuta kivételével -, illetőleg a devizakülfölditől járó összeg befolyásáról a devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni köteles.”

3. § A Dtv. 10. §-a a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A 3. § 21. a) pontjának hatálya alá tartozó külképviselet által nyújtott szolgáltatások ellenértékét a devizabelföldi külföldön konvertibilis fizetőeszközzel megfizetheti.

(3) A kiküldő vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi vagy devizakülföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti utazásával kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett tartozás devizában vagy valutában is kiegyenlíthető.”

4. § A Dtv. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévő ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó dolga kivételével - devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerződést, illetőleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerződést kössön.”

5. § A Dtv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont megjelölése f) pontra változik:

[A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:]

„e) a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerződés ellenértékét, ha azt a vele a szerződést megkötő devizakülföldivel szemben ugyanabból vagy másik szerződéséből származó, külföldi pénznemben fennálló tartozása kiegyenlítésére használja fel, feltéve, hogy

1. ezt a devizahatóságnak előzetesen bejelenti,

2. a tartozás kiegyenlítéséhez nincs szükség arra, hogy a devizabelföldi külföldön számlát nyisson (56-57. §),

3. a tartozás kiegyenlítésére a devizahatóságnak történt bejelentéstől számított 30 napon belül sor kerül;”

6. § A Dtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt vagy hazahozott konvertibilis devizát, valutát

a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,

b) a szervezet az 52-53. §,

c) a természetes személy az 54. §

rendelkezéseinek megfelelően devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes személy a birtokában tarthatja.”

7. § A Dtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján devizaszámlára el nem helyezhető vagy el nem helyezett konvertibilis devizát, valutát felhatalmazott hitelintézetnél köteles haladéktalanul forintra átváltani.”

8. § A Dtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A devizabelföldi tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően a devizakülföldi - devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi - kedvezményezettnek teljesítendő fizetéseire forintért konvertibilis devizát vásárolhat.

(2) A devizabelföldi külföldön a devizabelföldi által kiállított, külföldön történő fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas, névre és forintra szóló bankkártya felhasználásával - természetes személy névre és forintra szóló takarékbetétkönyv felhasználásával is - az (1) bekezdés szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.

(3) A devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodásának ideje alatt a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerülő, tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken keletkezett költségeinek fedezésére

a) bankszámlája terhére külföldről adott megbízással,

b) megbízott útján

is vásárolhat forintért devizát, és azt külföldre, a devizakülföldi kedvezményezett javára átutaltathatja.”

9. § A Dtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának felhatalmazott hitelintézetnél és átváltóhelyen történt átváltási bizonylattal igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a nemzetközi postautalványon érkezett összegre is.

(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben említett átváltási bizonylat akkor, ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg. Ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a devizakülföldi természetes személynek olyan átváltási bizonylattal kell igazolnia az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának a beváltását, amely az ügyfél azonosítására alkalmas, devizajogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza.

(3) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e tevékenységéből származó, a személyi jövedelemadó alapját képező - a (4) bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezető bankjához befizetett jövedelméből konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott hitelintézetnél.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képező összeget csökkenteni kell

a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén az igazoltan megfizetett összeggel,

c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével vagy költségével, illetőleg a lakbér címén kapott juttatással.

(5) A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi a felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a (2) bekezdésben említett okmányok számát feltüntető - átváltási bizonylattal igazoltan konvertibilis deviza, valuta átváltásból származó forinttal, konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy a 60. § szerinti forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetőeszközre átváltható forinttal egyenlítette ki.

(6) A devizakülföldi az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb, igazoltan folyó fizetési műveletből származó - devizajogszabályban meghatározott közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás előtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy devizajogszabályban meghatározott közteherfizetési kötelezettségeinek eleget tett.

(7) Az e §-ban foglalt jogcímeken a devizakülföldi helyett annak megbízásából és javára devizabelföldi konvertibilis devizát vásárolhat, és azt külföldre vagy belföldre átutalhatja.”

10. § A Dtv. 23. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési műveletek jogcímein konvertibilis valutát is vásárolhatnak.”

11. § A Dtv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: