1997. évi CXLVIII. törvény
a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról1
1. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:)
„e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítését szolgáló kártalanítási számla kezelésével foglalkozó szervezetnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére.”
2. § A Bit. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„f) a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására.”
3. § A Bit. 3. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:
„28. kártalanítási számla: azon számla, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók kötelesek befizetést teljesíteni abból a célból, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint - a jogszabályokban meghatározott esetekben - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérülhessenek;
29. főiroda: az a hely, ahol a külföldi székhelyű vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a központi ügyintézéssel kapcsolatos döntéshozatal történik, amennyiben az nem azonos a székhellyel;
30. külföldi székhelyű biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;
31. külföldi székhelyű alkusz: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult;
32. külföldi székhelyű szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult.”
4. § (1) A Bit. 5. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.”
(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)
„d) a biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést.”
5. § (1) A Bit. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet.”
(2) A Bit. 6. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az egyes szervezeti formákra)
„d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)”
(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
6. § A Bit. a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:
„Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe
7/A. § (1) Külföldi székhelyű biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe (a továbbiakban: biztosító fióktelep) az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.
(2) A biztosító fióktelepnek rendelkeznie kell - elfogadását követő egy hónapon belül - az alapító külföldi biztosítónak a székhelyországban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhelyország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A biztosító fióktelep az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.
(3) A biztosító fióktelepnek a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítani.
(4) A biztosító fióktelep olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre a külföldi székhelyű vállalkozás a székhely szerinti országban tevékenységi engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 45. § (2) bekezdésében foglaltakra.”
7. § (1) A Bit. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével folyamatosan rendelkező korlátolt felelősségű társaság, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkusz legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási alkuszi fióktelep) végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi, továbbá a Felügyelet külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A biztosítási alkuszi fióktelep esetén az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Bit. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak és a biztosítási alkuszi fióktelepnek a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti huszonötmillió forint összegű, Magyarországon tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval kötött felelősségbiztosítással vagy huszonötmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási alkusz igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
8. § A Bit. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) A biztosítási alkuszi fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonhatja, ha a külföldi székhelyű biztosítási alkusz tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.”
9. § (1) A Bit 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási szaktanácsadói fióktelep) köteles az engedély kézhezvételét követő kilencven napon belül e tevékenységére, káreseményenként legalább tizenötmillió forint összegű, Magyarországon tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval kötött felelősségbiztosítással vagy tizenötmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni.”
(2) A Bit. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Biztosítási szaktanácsadóként, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve biztosítási szaktanácsadói fióktelepnél a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel, továbbá
c) külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási szakképesítéssel rendelkezik.”
10. § A Bit. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - biztosítási szaktanácsadói fióktelep esetén - a Felügyelet akkor is visszavonja a tevékenységi engedélyt, ha a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.”
11. § A Bit a következő címmel és 43/A. §-sal egészül ki:
„A fióktelep tevékenységének engedélyezése
43/A. § (1) Fióktelep esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 33. §-ban, 39. §-ban és 44. §-ban foglaltak igazolásán túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a külföldi székhelyű vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző háromévi auditált mérlegét,
b) a székhely szerinti ország Felügyeletének nyilatkozatát arról, hogy a Magyarországon történő fiókalapítás nem ütközik a székhely szerinti ország jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a külföldi székhelyű vállalkozás működését.
(2) A fióktelep esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti országban a felügyeletet gyakorló szervezet(ek) között,
b) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
d) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
e) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért.
(3) Ha a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás főirodája és székhelye nem egy országban van, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményeknek a főiroda és a székhely szerinti országra nézve is teljesülni kell.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződések megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.”
12. § (1) A Bit. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a biztosító fióktelepnek megfelelő tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő