1997. évi CLI. törvény
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról1
A Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.”
2. § Az Épt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fióktelep tekintetében a 10. §-ban, a 18-20. §-ban, a 107. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
3. § (1) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
„4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és fióktelep,”
(2) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
„29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,
30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési szolgáltatási eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet.”
(3) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
„32. klíringtag: az a jogi személy és az a fióktelep, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,”
(4) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 50-51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
„50. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás,
51. vezető állású személy:
a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,”
(5) Az Épt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő 53-57. pontokkal egészül ki:
[(2) E törvény alkalmazásában]
„53. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
54. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
55. főiroda: az a hely, ahol a külföldi befektetési vállalkozás a főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik,
56. külföldi befektetési vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 4. §-ban foglaltaknak,
57. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír leszállítása és a készpénz átadása (átutalása) nem azonos időpontban történik.”
(6) Az Épt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő 9-10. ponttal egészül ki:
„9. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
10. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban meghatározott szervezet.”
4. § Az Épt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
5. § Az Épt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása több telephely esetén az engedélyben meghatározott telephelyekre korlátozható.”
6. § (1) Az Épt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag
a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],
b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
c) árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint
d) részvénykönyv vezetést
folytathat.”
(2) Az Épt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b), e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.”
(3) Az Épt. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet folytathatja. A 4. §-ban és a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás akkor folytathatja, ha azok végzésére létesítője a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
7. § Az Épt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bank a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.”
8. § (1) Az Épt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az Épt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet.”
(3) Az Épt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.”
(4) Az Épt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.”
9. § (1) Az Épt. 11. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
e) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezőnek részesedése van;
f) a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;
g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;
i) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;
j) a külföldi kérelmező által folytatott 4. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
k) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
l) a külföldi kérelmező esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(3) A kérelmezőnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].
(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot és a (2) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már működő hitelintézet esetén - működési engedélyét.”
(2) Az Épt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik: