„(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell:
a) a kockázatok megállapításának, kezelésének módjára vonatkozó szabályzatait;
b) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatát.”
10. § (1) Az Épt. 12. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és az a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha]
„a) a jegyzett tőkére, a cégformára, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;”
(2) Az Épt. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező befektetési vállalkozás nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a befektetési vállalkozások prudens, biztonságos működését.
(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.”
11. § Az Épt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[13. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]
„h) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,”
12. § Az Épt. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14. § (1) A befektetési szolgáltató]
„a) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá”
13. § Az Épt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt köteles alkalmazni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi.
(3) A befektetési vállalkozás legalább egy belső ellenőrt köteles alkalmazni.
(4) A belső ellenőr feladata a befektetési vállalkozás
a) belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata.
(5) A belső ellenőr
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezeknek megfelelő szervének,
b) továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén a jelentés a Felügyelet rendelkezésére álljon.”
14. § Az Épt. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni.”
15. § (1) Az Épt. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó]
„b) a forgalomba hozatallal forgalmazót bíz meg, kivéve, ha
1. hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy
2. a külföldi hitelintézet és a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”
(2) Az Épt. 24. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles a tőzsdei szabályzatoknak megfelelően kezdeményezni a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapírfajta teljes mennyiségének tőzsdei bevezetését, ha a nyilvánosan forgalomba hozott sorozat össznévértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan vagy zártkörűen forgalomba hozott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.”
16. § Az Épt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását, illetőleg az aukció lebonyolítását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.”
17. § Az Épt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, vagy
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”
18. § (1) Az Épt. 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha]
„b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta, illetőleg az előzetes bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta;”
(2) Az Épt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha az
a) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú,
b) jogszabályi, egyéb forgalmazási tilalomba vagy az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik, vagy
c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.
(2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél
a) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik,
b) a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni, vagy
c) kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.
(3) A szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.”
19. § Az Épt. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.”
20. § Az Épt. XVI. fejezetének címe a következőképpen módosul:
„A befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése és a kereskedési könyv”
21. § Az Épt. 104. §-a feletti cím helyébe a következő cím, és az Épt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kereskedési könyv
104. § (1) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet tőkeszükségletének meghatározásához pozícióiról és kockázatvállalásairól kereskedési könyvet vezet.
(2) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot.
(3) A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente jelenti a Felügyeletnek.
(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (2) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.
(5) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, a Felügyelet nem engedélyezheti ezen kötelezettség alól felmentését.
(6) A kereskedési könyvben az a)-c) pont szerinti - befektetési eszközökhöz kapcsolódó - pozíciókat és kockázatvállalásokat kell meghatározni:
a) a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben, illetőleg azokban a befektetési eszközökben lévő pozíció, amelyeket a forgalmazó a vételi és az eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén bekövetkező nyereség realizálása érdekében szerzett meg,
b) a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalás,
c) minden olyan pozíció, amely a kereskedési könyvben szereplő valamely tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenő kockázatvállalás.