b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani, tőle a támadásra és testi sértésre alkalmas eszközöket elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.

(2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:

a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset,

c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát,

d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert

alkalmazhat, illetve használhat.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(6) A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d) figyelmeztető lövésnek.

(7) A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.

(9) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak.

(10) A fegyveres biztonsági őr lőfegyverhasználatának és az e törvényben meghatározott intézkedésének jogszerűségét az őrség működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(11) A fegyveres biztonsági őrt a fokozott büntetőjogi védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg.

II. Fejezet

A természetvédelmi őrszolgálat

11. § Külön törvényben meghatározottak szerint a nemzeti park vagy a természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság) szervezetében Természetvédelmi Őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

12. § A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság illetékességi területén jogosult és köteles:

a) a természet védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b) a természet védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, csomagját átvizsgálni;

d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

e) védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét, vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét, vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint a fogási naplót ellenőrizni;

f) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani;

g) a természet védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, a rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;

h) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni;

i) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

13. § (1) A természetvédelmi őr a 10. § (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

(2) A természetvédelmi őr intézkedéseire a 10. § (3)-(5) bekezdéseit - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(3) A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat

14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles:

a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;

d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

Közös szabályok

15. § (1) A 11. és a 14. §-ban meghatározott őrszolgálatok (őrök) országos felügyeletét a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a munkáltatójának haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(4) A természetvédelmi őr egyenruhával, szolgálati maroklőfegyverrel és kényszerítő eszközzel való ellátásáról a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatóság, az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruházattal és könnygázszóró palackkal történő ellátásáról az alkalmazó helyi önkormányzat gondoskodik.

III. Fejezet

A mezei őrszolgálat

A mezei őrszolgálat létesítése

16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. § (1) A mezei őrszolgálat létrehozását az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát.

18. § (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

(3) A vegyes minősítésű területeken (természetvédelmi terület, erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.

19. § Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat rendeletben szabályozza. A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként.

A mezőőr