(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat.

(3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni az egyéni, társas vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőri elnevezést.

(4) A (2) bekezdés szerinti tilalom megszegése kérdésében annak a nyilatkozatát kell figyelembe venni, akinek érdekeit a megtévesztő név, formaruha vagy jelzés használata sértheti.

II. Fejezet

A személy- és vagyonőrre, illetve a magánnyomozóra vonatkozó különös rendelkezések

A személy- és vagyonőrre vonatkozó szabályok

13. § A személyőr a szerződés keretei között a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el. Ennek érdekében az általa védett személy biztonságát fenyegető személyt kilétének igazolására, jogsértő magatartásának abbahagyására felszólíthatja.

14. § (1) A vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén az érintett belépését, ott tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

b) a területre belépő, az ott tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felszólítani, csomagját, járművét, valamint a szállítmányt ellenőrizni;

c) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felszólítani.

(2) A vagyonőr a megbízó ingóságát - a szerződés keretei között - az őrzött létesítmény területén kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg.

(3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr jogosult:

a) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, illetve annak biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, és távozásra felszólítani;

b) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre - a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján - meghatározott tárgyaknak a bevitelét megakadályozni, ennek érdekében a rendezvényre belépő csomagját átvizsgálni.

(4) A szállítmány kísérését, a pénz- és értékőrzést, valamint a szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve a szállítmány biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felszólítani.

15. § (1) A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

(2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és tőle a támadásra alkalmas eszközöket elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyészségnek átadni, ha erre nincs mód, ezek valamelyikét értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett, támadásra alkalmas eszközöket illetően is.

(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért és elfogott személytől a támadásra alkalmas eszközt elveheti.

(4) A személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazhat, és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtilthatja.

(5) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

(6) Közterületen vagy a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.

A magánnyomozóra vonatkozó szabályok

16. § A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követően a hivatalos iratokba, nyilvántartásokba akkor tekinthet be, készíthet azokról kivonatot, másolatot, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult és arra kifejezetten felhatalmazta, feltéve, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik;

c) kép- és hangfelvételt a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvénynek a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;

d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak az érintett előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

17. § A magánnyomozás nem irányulhat

a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;

b) a hivatalos személyek (Btk. 137. § 1. pontja) hivatali tevékenységére;

c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.

18. § (1) A magánnyomozót foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a megbízás teljesítése során szerzett tudomást.

(2) Törvény, valamint - saját adatait érintően - a megbízó a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

(3) A magánnyomozó a harmadik személyről gyűjtött személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra - a megbízás alapjául szolgáló üggyel összefüggésben levő bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják ki.

(4) A magánnyomozót terhelő titoktartási kötelezettség teljesítése nem sértheti a hatóságok eljárása akadályozásának tilalmára vonatkozó rendelkezést.

19. § Több megbízó érdekében a vállalkozó csak akkor járhat el, ha a megrendelők érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés teljesítésétől számított öt év már eltelt.

20. § (1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a felhasználást követően azonnal, felhasználás hiányában a szerződés megszűnésekor köteles megsemmisíteni.

(2) A 16-18. § és az (1) bekezdés rendelkezéseit a magánnyomozói tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozóra is alkalmazni kell.

III. Fejezet

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

21. § (1) A kamara a személy-, vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytató egyének, társas vállalkozások önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre.

(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

22. § (1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.

(2) A kamara alapszabályában meg kell határozni

a) a kamara nevét és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

A kamara feladatai

23. § (1) A kamara

a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit;

c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról;

d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;

e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;

f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben. Határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon nyilvánosságra hozza;