1 A törvényt az Országgyűlés az 1998. február 24-i ülésnapján fogadta el.
2 Az érintett szerv által az állásfoglalásra elé terjesztett ügyben hozott döntés konszenzus alapján állónak tekintett, ha az ülésen a döntéshozatalkor jelen levő Tagok egyike sem ellenzi formálisan a javasolt döntést.
3 Az Európai Közösségek és tagállamai szavazatainak száma semmilyen esetben sem haladhatja meg az Európai Közösségek tagállamainak számát.
4 Az Általános Tanács döntéseit, amikor a Tanácsot Vitarendezési Testületként hívják össze, csak a Vitarendezési Egyetértés 2. Cikkelyének 4. pontja szerinti előírásokkal összhangban hozhatja.
5 Felmentés megadásáról szóló döntés olyan kötelezettség alól, amely átmeneti időszakhoz vagy fokozatos végrehajtáshoz kötött és aminek az igénylő Tag a vonatkozó időszak végéig nem tett eleget, csak konszenzussal hozható.
6 A jelen rendelkezés szerinti felmentések az 1993. december 15-i MTN/FA dokumentum II. Része 11. és 12. oldalának 7. számú lábjegyzetében, illetve az 1994. március 21-i MTN/FA/Corr. 6-ban kerültek felsorolásra. A Miniszteri Konferencia első ülésén megállapítja a jelen rendelkezés szerinti felmentések felülvizsgált listáját, kiegészítve azt a GATT 1947 alapján 1993. december 15. után, de a WTO Egyezmény hatálybalépésének napja előtt nyújtott bármely felmentéssel és törölve azokat, amelyek erre az időpontra már lejártak.
7 E munkacsoport tevékenységét össze kell hangolni a Bejelentési Eljárásokra vonatkozó, 1994. április 15-én elfogadott Miniszteri Határozat III. szakaszában előírt munkacsoport tevékenységével.
8 Ezen Egyetértés rendelkezéseinek egyike sem készült azzal a szándékkal, hogy módosítsa a Tagok GATT 1994 XII. Cikkében vagy XVIII. B) Cikkében lefektetett jogait és kötelezettségeit. A GATT 1994 XXII. és XXIII. Cikkei, ahogyan azokat a Vitarendezésről szóló Egyetértés kifejti és alkalmazza, vehetők igénybe bármely ügyben, amely fizetési mérleg okokból bevezetett importkorlátozó intézkedések alkalmazására vonatkozik.
9 Ilyen intézkedések alatt értendő az import mennyiségi korlátozása, változó import lefölözések, minimum importárak, diszkrecionális importengedélyezés, állami kereskedelmi vállalatok által alkalmazott nem vámonkívüli intézkedések, az export önkéntes mennyiségi korlátozása és hasonló, a normál vámoktól eltérő, határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések függetlenül attól, hogy azokat a GATT 1947 rendelkezéseitől való országspecifikus eltérés alapján tartják-e fenn, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a fizetési mérleg rendelkezések vagy a GATT 1994 vagy a WTO Egyezmény 1. A) Mellékletében szereplő egyéb Multilaterális Kereskedelmi Megállapodások egyéb általános, nem agrárspecifikus rendelkezései alapján alkalmaznak.
10 Az ezen alpont rendelkezéseinek alkalmazásához használt referencia ár rendszerint az érintett termék átlagos c.i.f. egységértéke, egyébként pedig más megfelelő ár a minőség, illetve a feldolgozottság függvényében. Ezt az első alkalmazást követően nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni olyan mértékben, ami ahhoz szükséges, hogy más Tagok kiszámíthassák a kivethető pótvámot.
11 Ahol a hazai fogyasztást nem veszik számításba, ott a 4. a) pont szerinti alap küszöbszint alkalmazandó.
12 Ezen Cikkben szereplő „kiegyenlítő vámok” megegyeznek a GATT 1994 VI. Cikkében és a Szubvenciókról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodás V. Részében szereplőkkel.
13 A kerek zárójelek között szereplő termékleírások nem szükségszerűen kimerítőek.
14 Jelen Melléklet 3. pontja céljából, a fejlődő országok kormányainak az élelmiszer-ellátás biztonságával kapcsolatos céljaik alapján működtetett készletezési programjai, amelyek átláthatóak és hivatalosan nyilvánosságra hozott feltételek és irányelvek szerint működnek, összhangban levőnek tekintendők ezen pont rendelkezéseivel, beleértve azokat a programokat, amelyek során az élelmiszer-ellátás biztonsága céljából létrehozott élelmiszerkészletek vétele és eladása szabályozott árakon történik, feltéve, hogy a vételár és a külső referencia ár közötti különbséget az AMS számításánál figyelembe veszik.
15 Jelen Melléklet 3. és 4. pontjai céljából a fejlődő országok városi és vidéki szegényei élelmiszer-szükségleteinek kielégítése céljából támogatott árban részesített élelmiszerek ésszerű árakon való rendszeres biztosítása, jelen pont rendelkezéseivel összhangban levőnek tekintendő.
16 Jelen Egyezményben a XX. b) Cikkre történő hivatkozás ezen Cikk címsorára is vonatkozik.
17 A 3. Cikk 3. pontja céljaira tudományos igazolhatóság akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló tudományos információ a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő vizsgálata vagy értékelése alapján a Tag megállapítja, hogy a megfelelő nemzetközi szabványok, irányelvek és ajánlások nem elegendőek az állat- vagy növény-egészségügyi védelem általa alkalmazott megfelelő szintjének eléréséhez.
18 Az 5. Cikk 6. pontja céljából egy intézkedés nem minősül a szükséges szintet meghaladó módon kereskedelemkorlátozó hatásúnak, kivéve, ha létezik egy másik olyan intézkedés, ami figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot, ésszerűen rendelkezésre áll, és ami az állat- vagy növény-egészségügyi védelem megfelelő szintjét éri el és lényegesen kevésbé kereskedelemkorlátozó hatású.
19 Ezen meghatározások céljaira az „állat” fogalmába beletartoznak a halak és a vadon élő állatvilág, a „növény” fogalmába beletartoznak az erdők és a vadon élő növények, a „kártevő” fogalmába beletartoznak a gyomok és a „szennyező anyagok” fogalmába beletartoznak a rovarirtószerek és állatgyógyászati gyógyszerek maradványai és egyéb idegen anyagok is.
20 Állat- és növény-egészségügyi intézkedések, mint például törvények, rendeletek vagy utasítások, melyeket általános körben alkalmaznak.
21 Ha a jelen Egyezmény „belföldire” utal, azt egy különálló vámterülettel rendelkező WTO Tag esetében úgy kell értelmezni, hogy olyan természetes vagy jogi személyeket jelöl, akik állandó lakó-, illetve telephellyel vagy valóságos és tényleges ipari vagy kereskedelmi egységgel rendelkeznek az adott vámterületen belül.
22 Az ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások egyebek mellett magukban foglalják a mintavételi, tesztelési és tanúsítási eljárásokat.
23 Amennyire lehetséges, a legkevésbé fejlődő ország Tagokból származó export szintén kedvezményezettje lehet e rendelkezésnek.
24 Az „egyezményi év” azt a 12 hónapos időszakot jelenti, mely a WTO Egyezmény hatálybalépésének dátumán, majd az azt követően 12 hónaponként kezdődik.
25 A vonatkozó GATT 1994 rendelkezések nem tartalmazzák a XIX. Cikket a GATT 1994-be még nem integrált termékek vonatkozásában, kivéve, ha erről a Melléklet 3. pontja kifejezetten rendelkezik.
26 swing - szezonális ingadozás figyelembevétele; carryover - az adott évben ki nem használt kvótának a következő évi kvótára történő átvitele; carry forward - előzetes szállítások a következő évi kvóta terhére (a ford.).
27 A korlátozások minden egyoldalú mennyiségi korlátozást, kétoldalú megegyezést és más hasonló hatású intézkedést jelölnek.
28 Vámunió önálló egységként vagy egyik tagállama nevében is alkalmazhat védőintézkedést. Ha a vámunió mint önálló egység alkalmaz védőintézkedést, a jelen Megállapodás szerinti súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye megállapításához szükséges összes követelménynek a vámunióban mint egészben fennálló körülményeken kell alapulniuk. Ha a védőintézkedéset egyik tagállam nevében alkalmazza, a súlyos kár vagy felléptének tényleges veszélye meghatározásához szükséges összes követelménynek az abban a tagállamban fennálló körülményeken kell alapulnia, és az intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia.
29 Egy ilyen közelgő növekedésnek mérhetőnek kell lennie, és nem állapítható meg a létezése állítás, feltételezés vagy a puszta lehetőség felmerülése, pl. az exportőr Tagnál megtalálható termelési kapacitás megléte alapján.
30 carry forward - előzetes szállítások a következő évi kvóta terhére; carryover - az adott évben ki nem használt kvótának a következő évi kvótára történő átvitele (a ford.).
31 mns - máshová nem sorolt.
32 Belföldi személy alatt itt a WTO elkülönült vámterülettel rendelkező Tagjainak esetében olyan természetes vagy jogi személyt kell érteni, aki vagy amely állandó lakóhellyel vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik ezen vámterületen belül.
33 A diszkrecionális jogkörben alkalmazott TRIM-ek esetében minden egyes specifikus alkalmazást be kell jelenteni. Olyan információt, ami konkrét vállalatok jogos üzleti érdekeit sértené, nem kell felfedni.
34 A „kezdeményezett” kifejezés a jelen Megállapodásban arra a vizsgálatra vonatkozik, amellyel egy fél szabályszerű eljárást indít az 5. Cikknek megfelelően.
35 Az exportáló ország hazai piacán fogyasztásra szánt termék mennyiségét általában elegendőnek kell tekinteni a rendes érték megállapítására, amennyiben az ilyen értékesítések a vizsgált termék importáló országba történő értékesítésének legalább 5%-át teszi ki, azonban ennél alacsonyabb részesedés is elfogadható abban az esetben, amikor bizonyíték támasztja alá, hogy az ilyen alacsony részarányt képviselő eladások mégis elegendő nagyságrendet képeznek a megfelelő összehasonlításhoz.
36 Amikor a Megállapodásban „hatóságok” kifejezés szerepel, ezt úgy kell érteni, hogy megfelelő, magas szintű hatóságot jelent.
37 A hosszabb ideig tartó időtartam általában egy év, de nem kevesebb, mint hat hónap.
38 Ha a hatóságok megállapítása szerint a rendes érték megállapításához figyelembe vett tranzakciók eladási árának súlyozott átlaga alacsonyabb, mint az egységnyi költségek súlyozott átlaga, illetve, ha az egységnyi költség alatti áron történő értékesítés volumene meghaladja a rendes érték meghatározásához figyelembe vett tranzakciók során értékesített mennyiség 20%-át.
39 Az induló tevékenységek esetében végrehajtott kiigazításnak tükröznie kell a kezdeti időszak végén felmerült költségeket, vagy ha ez az időszak meghaladja a vizsgálat idejét, azokat a legfrissebb költségeket, amelyeket a hatóságok a vizsgálat idején figyelembe vehetnek.
40 Magától értetődik, hogy fenti tényezők némelyike között átfedés állhat fenn, és a hatóságoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a jelen rendelkezés értelmében már végrehajtott kiigazításokat csak egyszer végezzék el.
41 Az eladás napja általában a szerződés megkötésének, a megrendelésnek, a megrendelés visszaigazolásának a napja, vagy a számla kelte, attól függően, hogy melyik dokumentum határozza meg az értékesítés legfontosabb feltételeit.
42 Egyéb rendelkezés hiányában, a Megállapodásban a „kár” kifejezést úgy kell értelmezni, mint a belföldi iparágnak okozott jelentős kárt, a belföldi iparágat fenyegető jelentős kár veszélyét, vagy pedig az ilyen iparág létrehozásának jelentős hátráltatását. A kár értelmezésének összhangban kell állnia a jelen cikk rendelkezéseivel.
43 Ennek egyik, bár nem kizárólagos példája az a helyzet, amikor meggyőző ok merül fel annak feltételezésére, hogy a közeljövőben jelentősen meg fog nőni a termék dömpingáru importja.
44 A jelen pont alkalmazásánál, egy termelőről csak akkor mondható, hogy az exportőrrel vagy az importőrrel kapcsolt viszonyban áll, ha a) valamelyikük közvetve vagy közvetlenül irányítja a másikat, vagy b) mindkettő egy harmadik fél közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll, vagy ha c) közösen közvetve vagy közvetlenül irányítanak egy harmadik felet, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az érintett termelő a kapcsolatból kifolyólag másképp viselkedik mint a többi, kapcsolt viszonyban nem álló termelő. A jelen pont céljaira az egyik félről akkor mondható ki, hogy irányítja a másikat, ha a fél jogi vagy működési pozíciójánál fogva korlátozhatja ki, vagy utasíthatja a másikat.
45 A Megállapodásban a „kivetni” kifejezés egy vám vagy adó visszavonhatatlan vagy végleges jelleggel történő törvényes kivetését vagy beszedését jelenti.
46 Széttagolt és rendkívül nagy számú termelőt egyesítő iparág estén, a hatóságok a támogatottságot, illetve az ellenzést statisztikailag érvényes mintavételi módszerekkel állapíthatják meg.
47 A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy egyes Tagok területén, a hasonló termék belföldi előállítóinak alkalmazottai, vagy ezeknek az alkalmazottaknak a képviselői támogathatják az 1. pontban tárgyalt vizsgálati kérelmet, illetve maguk is benyújthatnak ilyet.
48 Általános szabályként, az exportőrök számára szabott határidőt a kérdőív kézhezvételétől kezdve kell számítani. Erre a célra, a kézhezvételt egy héttel azután kell megtörténtnek tekinteni, hogy a kérdőívet elküldték a címzettnek, vagy pedig továbbították az exportáló Tag megfelelő diplomáciai képviselőjének, illetve amennyiben a WTO külön vámterülettel rendelkező Tagjáról van szó, az exportterület hivatalos képviselőjének.
49 Magától értetődik, hogy ha az érintett exportőrök száma rendkívül magas, akkor az írásos kérelem teljes szövegét ehelyett csupán az exportáló Tag hatóságainak vagy megfelelő szakmai szövetségének kell továbbítani.
50 A Tagoknak tudomásuk van arról, hogy némely Tag területén, egy aprólékosan kidolgozott titoktartási rendelet értelemében előfordulhat, hogy az információt fel kell tárni.
51 A Tagok elismerik, hogy a titoktartási kérelem nem utasítható el önkényesen.
52 A feltételes mód nem értelmezhető úgy, hogy lehetséges az eljárás folytatása és azzal párhuzamosan, az árral kapcsolatos kötelezettségvállalás alkalmazása, a 4. pontban foglaltak kivételével.
53 Magától értetődik, hogy ha a kérdéses termék bírói felülvizsgálat tárgyát képezi, előfordulhat, hogy a jelen alpontban, valamint a 3.2. alpontban említett időhatárok nem tarthatók be.
54 A 9. Cikk 3. pontjában foglalt, a dömpingellenes vám végső kivetéséről szóló határozat, a jelen cikk értelmében önmagában nem jelent felülvizsgálatot.
55 Amikor a dömpingellenes vámot visszamenőleges hatállyal vetik ki, akkor a 9. Cikk 3.1. pontja értelmében végrehajtott legutóbbi vámkivetési eljárás során tett ténymegállapítás, melynek értelmében nem kell vámot kivetni, önmagában nem kötelezi a hatóságokat a végleges vám eltörlésére.
56 Amennyiben a hatóságok a jelen cikk rendelkezései szerint az információt és a magyarázatot külön jelentésben bocsátják rendelkezésre, kötelesek azt bárki számára hozzáférhetővé tenni.
57 Ez nem zárja ki, hogy amennyiben szükséges, a GATT 1994 egyéb releváns rendelkezéseinek értelmében intézkedéseket hozzanak.
58 Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem kötelezi a Tagokat arra, hogy területükön más Tagok kormányzati szervezeteinek megengedjék az előzetes áruvizsgálati tevékenység folytatását.
59 Nemzetközi szabvány az a szabvány, amelyet olyan kormányzati vagy nem kormányzati testület fogadott el, amelyek tagsága valamennyi Tag előtt nyitott, és amelyek egyik elismert tevékenységi területe a szabványosítás.
60 Egyetértés van arról, hogy jelen Megállapodás céljaira a „vis maior” jelentése „ellenálhatatlan kényszer vagy erőszak, előre nem látható események, amelyek felmentenek a szerződés teljesítése alól”.
61 Az alkalmazó Tagok kötelezettségei az előzetes áruvizsgálatot végző szervezetek szolgáltatásaira vonatkozólag a vámértékeléssel kapcsolatban azok a kötelezettségek lesznek, amelyeket a GATT 1994-ben és más, a WTO Egyezmény 1A Mellékletében található Multilaterális Kereskedelmi Egyezményekben elfogadtak.
62 Egyetértés van arról, hogy ilyen technikai segítség nyújtható bilaterális, többoldalú, illetve multilaterális alapon.
63 Egyetértés van arról, hogy ez a rendelkezés nem sérti a „hazai ipar” vagy a „hazai ipar hasonló termékei” vagy egyéb, bárhol alkalmazott, hasonló fogalomnak a meghatározása céljából hozott megállapításokat.
64 A kormány beszerzések céljaira alkalmazott származási szabályok tekintetében ezen rendelkezés nem hoz létre további kötelezettségeket azokhoz képest, amelyeket a Tagok a GATT 1994 alatt már vállaltak.
65 Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatálybalépésének dátumától számított egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn belül adják ki ezen értékeléseket.
66 Ha az érték szerinti kritériumot írják elő, a származási szabályokban jelzik e százalék kiszámításának módszerét is.
67 Ha a gyártási vagy feldolgozási művelet kritériumát írják elő, az érintett terméknek származó státuszt biztosító műveletet pontosan meghatározzák.
68 Ugyanakkor megvizsgálják a vámbesorolással kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó rendelkezéseket.
69 Azon kérelmek tekintetében, amelyeket a WTO Egyezmény hatálybalépésének dátumától számított egy éven belül nyújtanak be, a Tagok számára csak az kötelező, hogy a lehető legrövidebb időn belül adják ki ezen értékeléseket.
70 Az „engedélyezés”, valamint az egyéb hasonló adminisztrációs eljárások.
71 A jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy valamely engedélyezési eljáráson keresztül végrehajtott intézkedés alapja, hatóköre vagy időtartama a jelen Megállapodás szerint kérdés tárgyát képezné.
72 Jelen Megállapodás céljaira a „kormányok” kifejezés úgy értendő, hogy az magában foglalja az Európai Közösség illetékes hatóságait is.
73 Azok a biztosítékot előíró importengedélyezési eljárások, amelyeknek nincs import korlátozó hatásuk, az 1. és 2. pontok hatálya alá tartozónak tekintendők.
74 Valamely fejlődő ország Tag, amely nem volt aláírója az 1979. április 12-én létrehozott Importengedélyezési Eljárásokról szóló Megállapodásnak, és amelynek konkrét nehézségei vannak az a) (ii) és az a) (iii) alpontok előírásaival kapcsolatban, a Bizottságnak való bejelentést követően, a fenti alpontok alkalmazását attól az időponttól számítva, amikor a WTO Egyezmény a szóban forgó Tag számára hatályba lép, legfeljebb két évre elhalaszthatja.
75 Esetenként „kvóta birtokosok”-ként hivatkoznak rájuk.
76 Eredetileg mint a GATT 1947 1971. március 23-i L/3515 sz. dokumentumaként kiadva.
77 A GATT 1994 XVI. Cikke (és a Megjegyzések a XVI. Cikkhez), valamint a jelen Megállapodás I-III. Mellékletei rendelkezéseinek megfelelően nem minősül támogatásnak, hogy az exporttermék a hazai felhasználásra szánt hasonló termékre kivetett adók és vámok alól mentesül, vagy az ilyen vámoknak vagy adóknak a megfizetettet meg nem haladó összegben történő visszatérítése.
78 A jelen szóhasználat szerint az objektív ismérvek vagy feltételek olyan ismérveket vagy feltételeket jelölnek, amelyek semlegesek, nem részesítenek előnyben meghatározott vállalatokat másokkal szemben, és amelyek jellegükben gazdaságiak és alkalmazásukban horizontálisak, mint például alkalmazottak száma vagy a vállalkozás mérete.
79 Ebben a vonatkozásban különösen a támogatások iránti kérelmek visszautasításának, illetve jóváhagyásának gyakoriságára, illetve az ilyen döntések okaira vonatkozó információt kell figyelembe venni.*
80 Ez a norma akkor teljesül, amikor a tények azt bizonyítják, hogy a támogatás nyújtása, bár nem a törvények teszik függővé az exportteljesítménytől, a valóságban a tényleges vagy várható exportáláshoz vagy exportjövedelmekhez kötődik. Önmagában az a tény, hogy a támogatást olyan vállalatoknak nyújtják, amelyek exportálnak, pusztán ezen oknál fogva nem minősül exporttámogatásnak ezen rendelkezés értelmezése szerint.
81 Az I. Mellékletben exporttámogatásnak nem minősülőként hivatkozott intézkedések nem tiltottak a jelen Megállapodás ezen vagy bármely más rendelkezése szerint.
82 A jelen cikkben említett minden időszak kölcsönös megállapodás esetén meghosszabbítható.
83 Amint azt a 24. Cikk szerint létrehozzák.
84 Ha ebben az időszakban a DSB ülése nincs betervezve, ebből a célból ilyen ülést kell tartani.
85 Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek tiltottak.
86 Ez a kifejezés nem jelentheti olyan ellenintézkedések engedélyezését, amelyek aránytalanok annak a ténynek a fényében, hogy ezen rendelkezések olyan támogatásokkal foglalkoznak, amelyek tiltottak.
87 A „hazai iparnak okozott kár” kifejezés ugyanabban az értelemben használandó, mint az V. Részben.
88 A „hatálytalanítás vagy gyengítés” kifejezést a jelen Megállapodás ugyanabban az értelemben használja, mint a GATT 1994 releváns rendelkezései és az ilyen hatálytalanítás vagy gyengítés meglétét ezen rendelkezések alkalmazási gyakorlatának megfelelően kell megállapítani.
89 A „más Tag érdekének súlyos sérelme” kifejezést a jelen Megállapodás ugyanabban az értelemben használja, mint a GATT 1994 XVI. Cikkének 1. pontja, és ez magában foglalja a súlyos sérelem veszélyét is.
90 Az értékarányosan megállapított támogatás összértékét a VI. Melléklet rendelkezései szerint kell kiszámítani.
91 Miután várható, hogy a polgári alkalmazású légi járművekre specifikus multilaterális szabályok vonatkoznak majd, a jelen alpontban hivatkozott küszöb nem vonatkozik a polgári légi járművekre.
92 A Tagok elismerik, hogy amennyiben valamely polgári légi jármű program jogdíj alapú finanszírozását nem fizetik vissza teljes mértékben, mert a tényleges értékesítés szintje az előrejelzett szint alá esik, ez önmagában nem képez súlyos sérelmet a jelen alpont céljaira.
93 Kivéve, ha más multilaterális megállapodás szerint specifikus szabályok vonatkoznak a kérdéses termék vagy árucikk kereskedelmére.
94 Az a tény, hogy a jelen pont hivatkozik bizonyos körülményekre, önmagában nem ruház rájuk semmilyen jogi státuszt akár a GATT 1994, akár a jelen Megállapodás szerint. Ezek a körülmények nem lehetnek elszigeteltek, szórványosak vagy más módon lényegtelenek.
95 Abban az esetben, ha a kérelem olyan támogatásra vonatkozik, amelyről azt vélik, hogy az a 6. Cikk 1. pontja szerint súlyos sérelmet okozott, a súlyos sérelemre vonatkozó rendelkezésre álló bizonyíték korlátozódhat arra a rendelkezésre álló bizonyítékra, ami arra vonatkozik, hogy a 6. Cikk 1. pontjának feltételei teljesültek-e vagy sem.
96 A jelen cikkben említett bármely határidőt közös megegyezéssel meg lehet hosszabbítani.
97 Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.
98 Ha a DSB ülését erre az időszakra nem tervezték, az ilyen ülést erre a célra össze kell hívni.
99 A Tagok elismerik, hogy széles körben nyújtanak kormányzati támogatást különféle célokra, és az a puszta tény, hogy az ilyen támogatás esetleg nem minősül nem felróható támogatásnak a jelen cikk rendelkezései szerint, még önmagában nem korlátozza a Tagok lehetőségét az ilyen támogatás nyújtására.
100 Mivel várható, hogy a polgári légi járművekre specifikus multilaterális szabályok vonatkoznak majd, a jelen alpont rendelkezései erre a termékre nem vonatkoznak.
101 A WTO Egyezmény hatálybalépésének napjától számított nem később, mint 18 hónappal, a 24. Cikkben előírt Támogatási és Kiegyenlítő Intézkedések Bizottsága (a jelen Megállapodásban a továbbiakban: Bizottság) köteles felülvizsgálni a 2. a) alpont rendelkezéseinek működését azzal a céllal, hogy megtegye az összes szükséges módosítást ezen rendelkezések működésének javítására. Az esetleges módosítások mérlegelésekor a Bizottság köteles gondosan felülvizsgálni az ezen alpontban felsorolt kategóriák definícióit a Tagoknak a kutatási programok működésére és a más releváns nemzetközi intézményekben folytatott munkára vonatkozó tapasztalatainak fényében.
102 A jelen Megállapodás nem vonatkozik a felsőoktatás vagy a kutatóintézetek által függetlenül végzett alapkutatásokra. Az „alapkutatás” kifejezés az általános, tudományos vagy műszaki tudás bővítését jelenti, amely nem kapcsolódik ipari vagy üzleti célokhoz.
103 A fel nem róható támogatás engedélyezett szintjét, melyre ezen alpont utal, az adott egyedi projekt tartama alatt felmerülő összes elfogadott költségre történő hivatkozással kell megállapítani.
104 Az „ipari kutatás” kifejezés új tudás felfedezésére irányuló tervezett kutatást vagy kritikai vizsgálatot jelent azzal a céllal, hogy az ilyen tudás hasznosítható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztésénél vagy meglévő termékek, eljárások vagy szolgáltatások lényeges javításának elérésében.
105 A „verseny előtti fejlesztési tevékenység” kifejezés az ipari kutatás eredményeinek valamely tervvé vagy ipari formatervvé történő átalakítását jelenti új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások céljaira, függetlenül attól, hogy azt értékesítésre vagy felhasználásra szánták, ideértve az első prototípus elkészítését is, amelyet nem lehet üzletileg hasznosítani. Magában foglalhatja termékek, eljárások vagy szolgáltatások alternatíváinak koncepcionális kialakítását és megtervezését, az első demonstrációkat vagy kísérleti projekteket, feltéve, hogy ugyanezen projektek nem alakíthatók át és nem használhatók fel ipari alkalmazás vagy üzleti hasznosítás céljaira. Nem foglalja azonban magában a meglévő termékek, gyártósorok, gyártási eljárások, szolgáltatások és más folyamatos műveletek rutinszerű vagy időről időre történő változtatását még akkor sem, ha ezek a változtatások javulást eredményeznek.
106 Olyan programok esetében, amelyek átfogják az ipari kutatást és a verseny előtti fejlesztő tevékenységet, a nem felróható támogatás engedélyezett szintje nem haladhatja meg a fenti két kategóriára alkalmazható nem felróható támogatás engedélyezett szintjének egyszerű átlagát, amelyet a jelen alpont (i)-(v) tételeiben lefektetett elfogadható költségek alapján kell kiszámítani.
107 A „regionális fejlesztés általános kerete” azt jelenti, hogy a regionális támogatási programok egy belsőleg következetes és általánosan alkalmazandó regionális fejlesztési politika részét képezik, valamint azt, hogy a regionális fejlesztési támogatásokat nem nyújtják elszigetelt földrajzi pontokon, amelyeknek nincs vagy gyakorlatilag nincs hatásuk a régió fejlődésére.
108 A „semleges és objektív ismérvek” olyan ismérveket jelent, amelyek nem preferálnak adott régiókat azon túl, mint ami helyénvaló a regionális fejlesztési politika keretein belül a régiók közötti aránytalanságok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban a regionális támogatási programoknak magukban kell foglalniuk az egyes támogatott projektekre nyújtható támogatás összegére vonatkozó maximális összeget is. Az ilyen maximális összegeket a támogatott régiók fejlettségei szintjei szerint kell differenciálni, és a beruházási költségek vagy a munkahelyteremtés költségei szerint kell kifejezni. Az ilyen maximált összegeken belül a támogatást elég széles körben kell nyújtani, és el kell kerülni, hogy a támogatást elsődlegesen a 2. Cikkben hivatkozott bizonyos vállalatok használják fel, vagy hogy nekik aránytalanul nagy összegű támogatásokat nyújtsanak.
109 A „meglévő berendezések” kifejezés olyan berendezésekre utal, amelyek az új környezetvédelmi követelmények bevezetésének idején már legalább két éve működésben voltak.
110 A Tagok elismerik, hogy ebben a bejelentési rendelkezésben semmi sem követeli meg a bizalmas információ nyújtását, ideértve a bizalmas üzleti információt.
111 A II. vagy III. Rész rendelkezéseit is meg lehet hivatkozni az V. Rész rendelkezéseivel párhuzamosan; azonban az importáló Tag hazai piacán egy bizonyos támogatás hatásait tekintve a kárenyhítésnek csak egy formája (vagy egy kiegyenlítő vám, vagy ha az V. Rész követelményei teljesülnek, a 4. vagy a 7. Cikk szerinti kiegyenlítő intézkedés) állhat rendelkezésre. A III. és V. Részek rendelkezéseit nem lehet meghivatkozni a nem felróhatónak tekintett intézkedések vonatkozásában a IV. Rész rendelkezései szerint. Azonban a VIII. Cikk 1. a) pontjában hivatkozott intézkedések kivizsgálhatók annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy egyediek-e a 2. Cikk értelmezése szerint. Ezenkívül a 8. Cikk 2. pontjában hivatkozott támogatás esetén, melyet a 8. Cikk 3. pontja szerint nem jelentettek be, a III. vagy V. Rész rendelkezései meghivatkozhatók, de az ilyen támogatást nem felróhatóként kell kezelni, ha azt állapítják meg, hogy a 8. Cikk 2. pontjában lefektetett szabványokkal összhangban áll.
112 A „kiegyenlítő vám” kifejezés azt a speciális vámot jelenti, amelyet bármely árucikk gyártására, előállítására vagy exportálására közvetlenül vagy közvetetten nyújtott bármely támogatás kiegyenlítésének céljából vetnek ki a GATT 1994 VI. Cikk 3. pontjának rendelkezései szerint.
113 A „kezdeményezett” kifejezés, amint azt a Megállapodás a továbbiakban használja, azt az eljárási cselekményt jelenti, amellyel valamely Tag hivatalosan megindítja a 11. Cikkben elrendelt vizsgálatot.
114 Rendkívül nagy számú előállítót tartalmazó, szétaprózott iparágak esetén, a hatóságok statisztikailag érvényes mintavételi módszerek alkalmazásával is meghatározhatják a támogatást vagy ellenzést.
115 A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén a hasonló termék hazai gyártóinak alkalmazottai vagy az ilyen alkalmazottak képviselői is benyújthatnak vagy támogathatnak kérelmet az 1. pont szerinti vizsgálatra.
116 Általános szabályként, az exportőrök számára megszabott határidőt a kérdőív kézhezvételének napjától kell számítani, ami erre a célra egy héttel az után tekintendő kézhez vettnek, hogy azt a válaszadónak feladták, vagy az exportáló Tag megfelelő diplomáciai képviseletének átadták, vagy egy külön vámterület WTO Tag esetében, amikor az exportőr terület hivatalos képviselőjének azt átadták.
117 Ezt úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha az érintett exportőrök száma különösen magas, a kérelem teljes szövegét ehelyett csak az exportáló Tag hatóságainak vagy a releváns kereskedelmi szövetségeknek kell rendelkezésére bocsátani, akik ezután továbbítják a példányokat az érintett exportőröknek.
118 A Tagok tudatában vannak, hogy bizonyos Tagok területén a közzététel szűkre szabott védelmi rendelkezés szerint követelhető meg.
119 A Tagok egyetértenek, hogy a bizalmas kezelésre irányuló kérelmeket nem szabad önkényesen elutasítani. A Tagok továbbá abban is egyetértenek, hogy a vizsgálatot végző hatóság a bizalmas kezelésről történő lemondást csak az eljáráshoz releváns információ tekintetében kérheti.
120 Különösen fontos a jelen pont rendelkezései szerint, hogy megerősítő ténymegállapítást, legyen az előzetes vagy végleges, nem lehet tenni anélkül, hogy ésszerű lehetőséget adnának a konzultációkra. Az ilyen konzultációk hozhatják létre a II., III. vagy X. Rész rendelkezései szerinti eljárás alapját.
121 A jelen Megállapodás szerint a „kár” kifejezés, kivéve, ha másként határozták meg, a belföldi ipar súlyos kárát vagy annak veszélyét vagy az ilyen ipar létrehozásának súlyos hátráltatását jelenti és azt a jelen cikk rendelkezései szerint kell értelmezni.
122 A jelen Megállapodásban a „hasonló termék” (produit similaire) kifejezést úgy kell értelmezni, hogy azt a terméket jelenti, amelyik azonos, azaz hasonló minden vonatkozásban a megfontolás tárgyát képező termékhez, vagy ilyen termék hiányában egy másik terméket, amelyik bár nem minden vonatkozásban hasonló, rendelkezik olyan jellemzőkkel, amelyek nagyban hasonlítanak a megfontolás tárgyát képező termékeihez.
123 Amint azt a 2. és 4. pontok lefektetik.
124 A jelen pont céljaira az előállítók, illetve gyártók akkor tekintendők úgy, hogy kapcsolt viszonyban állnak az exportőrökkel vagy importőrökkel, ha és amennyiben a) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzése alatt tartja a másikat; vagy b) mindkettőjüket közvetve vagy közvetlenül egy harmadik személy tartja ellenőrzése alatt; vagy c) ők együttesen, közvetve vagy közvetlenül, ellenőrzésük alatt tartanak egy harmadik személyt, feltéve, hogy okkal lehet azt vélelmezni vagy arra gyanakodni, hogy e viszony hatása olyan, hogy az érintett gyártó eltérően viselkedik az ilyen viszonyban nem álló gyártóktól. A jelen pont céljaira egy személy akkor minősül olyannak mint ami, vagy aki ellenőrzést gyakorol egy másik felett, amikor az előző jogi vagy működési szempontból olyan helyzetben van, hogy a másikat korlátozza vagy irányítsa.
125 A „lehet” kifejezés nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az eljárás folytatását egyidejűleg a vállalások végrehajtásával, kivéve a 4. pont rendelkezéseit.
126 A jelen pont céljaira a „belföldi érdekelt felek” kifejezés magában foglalja a vizsgálat tárgyát képező importált termék fogyasztóit és ipari felhasználóit is.
127 A jelen Egyezmény szóhasználata szerint a „kivetés” valamely vám vagy adó definitív vagy végleges törvényes meghatározását vagy beszedését jelenti.
128 Amikor visszamenőleges alapon vetik ki a kiegyenlítő vám összegét, a legutóbbi felmérési eljárásnak azon ténymegállapítása, hogy vámot nem kell kivetni, önmagában nem követeli meg a hatóságoktól, hogy a végleges vámot megszüntessék.
129 Ahol a hatóságok az információt és a magyarázatokat a jelen cikk szerint külön jelentésben adják meg, kötelesek biztosítani, hogy az ilyen jelentés a nyilvánosság rendelkezésére álljon.
130 A Bizottság létrehoz egy Munkacsoportot, hogy felülvizsgálja a BISD/9S 193-194. oldalán talált kérdőív tartalmát és formátumát.
131 A WTO Egyezmény hatálybalépésekor exporttámogatást nem nyújtó fejlődő ország Tagra e pont az 1986-ban nyújtott exporttámogatások szintjének alapján vonatkozik.
132 E pont nem célozza a GATT 1994 releváns rendelkezései alapján hozott intézkedések megakadályozását, ha ez helyénvaló.
133 A „kereskedelemben rendelkezésre álló” fogalma azt jelenti, hogy a hazai és az importált termék közötti választás korlátlan, azt csak üzleti megfontolások határozzák meg.
134 Ezen Rendelet, illetve mellékletei céljaira: a „közvetlen adó” fogalmán a bérekre, nyereségre, kamatra, bérleti díjakra, jogdíjakra, minden egyéb jövedelemre, illetve ingatlan tulajdonra kivetett adó értendő; az „importadók” fogalmán a vámok, illetékek és egyéb másutt fel nem sorolt, importra kivetett kincstári adók értendők; a „közvetett adók” fogalmán értékesítési, fogyasztási, forgalmi, hozzáadott érték adókat, vagyonátruházási, névhasználati engedélyre, készletekre és berendezésekre kivetett adókat, bélyegilletéket, valamint vámhatáron kivetett adókat, és minden más nem közvetlen adót és nem importvámot kell érteni; az „input” közvetett adó a termék előállítására használt termékekre és szolgáltatásokra kivetett adót jelenti; a „halmozott” közvetett adók azon többfokozatú adókat jelentik, amelyeket akkor vetnek ki, amikor nincsen az adó utólagos jóváírására szolgáló mechanizmus, ha a termelés egyik szakaszában megadóztatott terméket vagy szolgáltatást a termelés következő szakaszában használják; az adók „elengedése” magába foglalja az adók visszatérítését; a „vámvisszatérítés” magába foglalja az importvámok alóli teljes vagy részleges mentességet, illetve azok halasztását.
135 A Tagok elismerik, hogy a halasztás nem szükségszerűen képez exporttámogatást, ahol például megfelelő kamatköltségeket szednek be. A Tagok megerősítik azt az elvet, hogy az egymás ellenőrzése vagy ugyanazon ellenőrzés és irányítás alatt álló exportőr vállalatok és külföldi vevők közötti tranzakcióknál a termékek árai adózási célokra ugyanazok az árak lesznek, amelyeket egymástól független vállalatok, összefonódásmentes tranzakció során felszámítanának. Bármely Tag felhívhatja egy másik Tag figyelmét azon közigazgatási vagy egyéb gyakorlatra, ami ezzel az elvvel ellentétes, és ami a közvetlen adók lényeges megtakarítását eredményezi export tranzakciókban. Ilyen körülmények között a Tagok rendszerint megkísérlik véleményeltéréseiket a létező bilaterális adózási egyezmények vagy más specifikus nemzetközi mechanizmusok segítségével feloldani a Tagoknak a GATT 1994 alapján fennálló jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, ideértve a konzultációhoz fűződő jogot, amelyet az előző mondat hoz létre.
136 A h) bekezdés nem alkalmazható hozzáadott-érték adórendszerekre és az ennek fejében történő vámhatár-illeték korrekciókra; az hozzáadott-érték adó túlzott elengedésére kizárólag a g) bekezdés vonatkozik.
137 A termelő folyamat során felhasznált input olyan input, amely fizikailag beépül a termékbe, a termelési eljárás során felhasznált energia, tüzelőanyag és olaj, valamint katalizátorok, amelyek az exportált termék előállítása során felhasználásra kerülnek.
138 A Tagoknak egymás között megállapodásra kell jutniuk, szükség szerint, azokban az ügyekben, amelyeket a jelen Melléklet nem határoz meg, vagy amelyek esetében a 6. Cikk 1. a) pontja céljaira további tisztázásra van szükség.
139 A kedvezményezett cég a támogatást nyújtó Tag felségterületén lévő cég.
140 Az adózáshoz kapcsolódó támogatások esetén a támogatás értékét úgy kell számítani, mint a kedvezményezett cég azon adóévben elért árbevételének összértékét, amelyben az adóhoz kapcsolódó támogatást megszerezte.
141 Az indulási helyzet magában foglal olyan eseteket is, ahol termékfejlesztés vagy a támogatásból részesülő termékek gyártásához a berendezések megépítésére pénzügyi kötelezettségvállalások történtek, még akkor is, ha a termelés még nem kezdődött meg.
142 Azokban az esetekben, ahol a súlyos sérelem tényét bizonyítani kell.
143 A DSB információgyűjtési folyamata során figyelembe kell vennie a jellege folytán bizalmas vagy a folyamatban érintett bármely Tag által bizalmasan nyújtott információ védelmének szükségességét.
144 A b) pont szerinti listában fejlődő ország Tagok bevonása a Világbank legutóbbi fejenkénti GNP adataira épül.
145 A vámunió védőintézkedést alkalmazhat mint egység vagy valamely tagállama nevében. Amennyiben a vámunió egységként alkalmaz védőintézkedéseket, a súlyos kár vagy kárveszély jelen Megállapodás szerinti megállapításának összes követelményét azon feltételekre kell alapozni, amelyek a vámunióban, mint egészben fennállnak. Amikor a védőintézkedést valamely tagállam nevében alkalmazzák, a súlyos kár vagy kárveszély megállapításának összes követelményét azon feltételekre kell alapozni, amelyek az adott tagállamban állnak fenn és az intézkedésnek az adott tagállamra kell korlátozódnia. A jelen Megállapodásban semmi sincs, ami előre meghatározná a GATT 1994 XIX. Cikkelye és XXIV. Cikkely 8. pontja közötti kapcsolat értelmezését.
146 A 9. Cikkely 1. pontja szerinti intézkedést a Tagnak azonnal be kell jelentenie a Védőintézkedések Bizottságának.
147 A GATT 1994 és a jelen Megállapodás vonatkozó előírásaival összhangban álló védőintézkedésként alkalmazott import kvótát közös megegyezés alapján, az exportőr Tag alkalmazhatja.
148 A hasonló intézkedések példái közé tartozik az export önmérséklet, exportár vagy importár követő rendszerek, export vagy import megfigyelés, kötelező import kartellek és diszkrecionális export vagy import engedélyezési rendszerek, amelyek bármelyike védelmet biztosít.
149 Az ez alóli egyetlen kivételt, amelyre az Európai Közösségek jogosult, a jelen Megállapodás melléklete tartalmazza.
150 Ez a feltétel az ágazatok számára, az érintett kereskedelem volumenére és a szolgáltatás nyújtásának módjára értendő. E feltétel teljesítése érdekében az egyezményeknek nem szabad egyetlen szolgáltatási módot sem eleve kizárni.
151 Általában az ilyen integráció szabad bejutást biztosít az érintett fél állampolgárainak a felek munkaerőpiacára, tartalmazza továbbá a fizetésre, a foglalkoztatásra és a szociális juttatásokra vonatkozó feltételeket.
152 Az „illetékes nemzetközi szervezetek” kifejezés azokra a nemzetközi testületekre vonatkozik, amelyek tagsága nyitva áll legalább a WTO minden Tagjának illetékes szervei előtt.
153 Ez úgy értendő, hogy az 5. pontban leírt eljárások megegyeznek a GATT 1994 eljárásaival.
154 A közrenddel összefüggő kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapértékét valós és komoly veszély fenyegeti.
155 A közvetlen adóbehajtás és -kivetés hatékonyságának és igazságosságának biztosítását célzó intézkedések kiterjednek a Tag által, saját adórendszere alapján hozott intézkedésekre. Ezek: (i) vonatkoznak külföldi szolgáltatóra, annak figyelembevételével, hogy a külföldiek adókötelezettségeinek meghatározásánál az érintett Tag területén lévő vagy onnan származó tételek adóztathatók meg; vagy (ii) vonatkoznak a külföldiekre, az adóbehajtás vagy -kivetés biztosítására a Tag területén; vagy (iii) vonatkoznak külföldiekre vagy belföldiekre az adózás elkerülésének, illetve kijátszásának megakadályozására, ideértve a betartást szolgáló intézkedéseket; vagy (iv) vonatkoznak egy másik Tag területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira, az adóbehajtás és -kivetés biztosítására a Tag területéről származó fogyasztók vonatkozásában; vagy (v) megkülönböztetik a világszerte megadóztatott cikkekkel foglalkozó szolgáltatót a többi szolgáltatótól, elismervén az adóalapjuk jellegében mutatkozó különbségeket; vagy (vi) meghatározzák, szét- és felosztják a belföldiek vagy azok, akik egymással részesedési viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fiókjai között a bevételt, nyereséget, tőke- vagy árfolyamnyereséget, veszteséget, levonást vagy jóváírást, a Tag adóalapjának megőrzése érdekében. A XIV. d) pontban és a jelen lábjegyzetben hivatkozott adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Tag belső törvényeiben adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.
156 A jövőbeli munkaprogram fogja meghatározni, hogy a multilaterális fegyelemre vonatkozó tárgyalások milyen módon és időkeretek között kerüljenek sorra.
157 Ha egy Tag az I. Cikkely 2. a) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában piacra jutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, és ha a szolgáltatás alapvető részét képezi a határon keresztül történő tőkemozgás, a Tag köteles ezáltal az ilyen tőkemozgást lehetővé tenni. Ha egy Tag az I. Cikkely 2. c) pontjában hivatkozott módon nyújtott szolgáltatás vonatkozásában piacra jutással kapcsolatos kötelezettséget vállal, köteles az ezzel összefüggő, területére irányuló tőkeátutalást lehetővé tenni.
158 A 2. c) alpont nem terjed ki azokra az intézkedésekre, amelyek korlátozzák a Tagok szolgáltatásnyújtásaival összefüggő inputot.
159 A jelen cikkben vállalt konkrét kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Tagnak kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli hátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.
160 Ami azokat a kettős adózás elkerülését célzó egyezményeket illeti, amelyek a WTO Egyezmény életbelépésekor fennálltak, az ilyen ügyeket csak az egyezményben részes mindkét fél egyetértésével lehet a Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács elé utalni.
161 Függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást nem közvetlenül egy jogi személy nyújtja, hanem az az üzleti jelenlét más formáin, például fiókon vagy képviseleti irodán keresztül valósul meg, a szolgáltató (vagyis a jogi személy) az ilyen jelenléten keresztül a jelen Egyezményben a szolgáltatók számára biztosított elbánásban részesül. Az ilyen elbánás kiterjed arra a jelenlétre, amelynek útján a szolgáltatást nyújtják, azonban a szolgáltatónak, a szolgáltatási területen kívül eső részlegeire az elbánás nem vonatkozik.
162 Belépési vízum megkövetelése bizonyos Tagok természetes személyeitől és ennek mellőzése más esetekben, még önmagában nem tekinthető a konkrét kötelezettségvállalásból származó előnyök semmissé tételének vagy csorbításának.
163 Ez a pont úgy értendő, hogy minden Tag biztosítja a Mellékletben foglalt kötelmek alkalmazását, a nyilvános távközlés közvetítő hálózatait és szolgáltatásait nyújtók vonatkozásában, a szükséges intézkedéseken keresztül.
164 A „diszkriminációmentes” kifejezés alatt a legnagyobb kedvezmény elve, illetve a nemzeti elbánás értendő, amint azok az Egyezményben meghatározásra kerültek, továbbá adott ágazatra vonatkoztatott használat esetén a kifejezés olyan „feltételeket jelent, mint amelyeket már hasonló nyilvános távközlési közvetítő hálózatok, illetve szolgáltatások felhasználói hasonló körülmények között élveznek”.
165 A jelen Megállapodásban az „állampolgárok”-ra történő hivatkozás alatt, a WTO Tagjának önálló vámterülete esetén, olyan természetes és jogi személyek értendők, akik ezen a vámterületen lakóhellyel vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkeznek.
166 A jelen Megállapodásban a „Párizsi Konvenció” az Ipari Tulajdon Oltalmára létrejött Párizsi Konvencióra utal; „Párizsi Konvenció (1967)” ennek a Konvenciónak az 1967. július 14-i, stockholmi szövegére utal. A „Berni Konvenció” az Irodalmi és Művészeti Alkotások Oltalmáról szóló Berni Konvencióra utal; a „Berni Konvenció (1971)” ennek a Konvenciónak az 1971. július 24-i, párizsi szövegére utal. A „Római Konvenció” az Előadóművészek, a Hangfelvételgyártók és Műsorszóró szervezetek oltalmára 1961. október 26-án, Rómában elfogadott nemzetközi Konvencióra utal. Az „Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonjogáról szóló Egyezmény” (IPIC Egyezmény) a Washingtonban, 1989. május 26-án az Integrált Áramkörök Szellemi Tulajdonjogáról elfogadott Egyezményre utal. A „WTO Egyezmény” a WTO-t létrehozó Egyezményre utal.
167 A jelen Megállapodás 3. és 4. Cikkelye vonatkozásában az oltalom magában foglalja a szellemi tulajdonjogok megszerezhetőségét, megszerzését, terjedelmét, fenntartását és kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint az olyan ügyeket, amelyek a szellemi tulajdonjogoknak a jelen Egyezménnyel különösen érintett használatát érintik.
168 A 42. Cikk első mondata mellett a Tagok ezen kötelezettségek tekintetében rendelkezhetnek adminisztratív eszközökkel történő érvényesítésről.
169 A jelen cikk alkalmazásában a „feltalálói tevékenység” és „az ipari alkalmazhatóság” fogalmait a Tagok a „nem nyilvánvalóság” és a „hasznosság” fogalmak szinonimájaként értelmezik.
170 Ez a jog a jelen Megállapodás szerinti összes többi joghoz hasonlóan, az áruk használata, forgalomba hozatala, importja vagy egyéb terjesztése tekintetében a 6. Cikk szerinti rendelkezések hatálya alá tartozik.
171 Az „egyéb hasznosítás” a 30. Cikkben kifejtettektől eltérő hasznosításra utal.
172 Oly módon kell értelmezni, hogy azok a Tagok, amelyekben nincs meg az eredeti engedélyezési rendszer, úgy rendelkezhetnek, hogy az oltalmi időt az eredeti engedélyezési rendszerben történt bejelentés napjától számítják.
173 A jelen fejezet szerinti „jogosult” fogalmát az IPIC Egyezmény szerinti „jogtulajdonos” fogalommal azonosan kell értelmezni.
174 A jelen rendelkezés alkalmazásában „a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes mód” fogalom legalább az olyan gyakorlatot jelenti mint a szerződésszegés, bizalmas közlés megsértése és szerződésszegésre való rábírás, és tartalmazza a nyilvánosságra nem hozott adatok olyan harmadik felek általi megszerzését, akik tudták vagy zömmel saját hanyagságuk folytán elmulasztották megtudni, hogy a megszerzés magába foglalja az ilyen gyakorlatot is.
175 A jelen rész alkalmazásában a „jogtulajdonos” kifejezés magában foglalja az ilyen jogok érvényesítésére feljogosított szövetségeket és egyesületeket is.
176 Ha egy Tag az ugyanazon vámunióhoz tartozó másik Tag vonatkozásában lényegében megszüntette az áruk mozgásának ellenőrzését a közös határon, ez a Tag nem köteles e fejezet rendelkezéseit alkalmazni az adott határon.
177 A Tagok egyetértenek, hogy ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan importtermékekre, amelyeket a jogtulajdonos maga vagy a jogtulajdonos engedélyével más egy másik országban hoz forgalomba, illetőleg a tranzitárukra sem.
178 A jelen Megállapodás alkalmazásában: hamisított védjeggyel ellátott áru (termék) minden olyan áru - a csomagolást is beleértve -, amely engedély nélkül visel olyan védjegyet, amely azonos az ilyen termékekre érvényesen bejegyzett védjeggyel, illetőleg amely lényeges vonásaiban nem különböztethető meg az utóbbitól, s ami ennek folytán sérti a védjegy birtokosának jogait az importáló állam joga szerint; szerzői jogot bitorló „kalóz” termék az olyan másolat, amely a jogtulajdonos, illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül készült, s amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termékből állítottak elő, amelynek sokszorosítása az importáló ország joga szerint szerzői, illetve a kapcsolódó jogok megsértésének minősül.
179 A Vitarendezési Testület döntése akkor tekintendő konszenzussal meghozottnak valamely eléutalt ügyben, ha a DSB döntéshozó ülésén egyetlen Tag sem tesz hivatalos ellenvetést a javasolt döntéssel szemben.
180 Ezt a pontot kell alkalmazni azokra a vitákra is, amelyeknél a bizottsági jelentést nem fogadták el, vagy nem hajtották végre teljes mértékben.
181 Amennyiben a Tag területén belüli regionális kormányzatok vagy helyhatóságok vagy más hatóságok által hozott intézkedések tekintetében bármely másik idetartozó egyezmény rendelkezései a jelen pont rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, az ilyen másik idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók.
182 Az idetartozó egyezmények megfelelő konzultációs rendelkezései az alábbiakban kerülnek felsorolásra: Mezőgazdasági Egyezmény, 19. Cikk; A Növény és Állategészségügyi Intézkedések Alkalmazásáról szóló Egyezmény, 11. Cikk 1. pont; Textil és Ruházati Egyezmény, 8. Cikk 4. pont; Egyezmény a Kereskedelem Technikai Akadályairól, 14. Cikk 1. pont; Egyezmény a Kereskedelmi vonzatú Befektetési Intézkedésekről, 8. Cikk; A GATT 1994 VI. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény, 17. Cikk 2. pont; A GATT 1994 VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény, 19. Cikk 2. pont; Az Előzetes Áruvizsgálatról szóló Egyezmény, 7. Cikk; A Származási Szabályokról szóló Egyezmény, 7. Cikk; Az Importengedélyezési Eljárásokról szóló Egyezmény, 6. Cikk; A Támogatásokról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Egyezmény, 30. Cikk; A Védőintézkedésekről szóló Egyezmény, 14. Cikk; Egyezmény a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól, 64.1. Cikk; valamint bármilyen, a Többoldalú Kereskedelmi Egyezményekben foglalt megfelelő konzultációs rendelkezések, amint azokat az egyes Egyezmények illetékes testületei meghatározták és arról a DSB-t értesítették.
183 Ha a panasztevő fél így kéri, a DSB ülését ezzel a céllal a kéréstől számított 15 napon belül össze kell hívni, feltéve, hogy erről legalább az ülést megelőzően 10 nappal értesítést adnak.
184 Abban az esetben, amikor vámuniók vagy közös piacok valamely vita részt vevő felei, ez a rendelkezés a vámunió vagy közös piac minden tagországának állampolgárára vonatkozik.
185 Ha DSB ülés összehívása nincs kitűzve ezen időszak alatt olyan időpontban, ami megfelel a 16. Cikk 1. és 4. pontjában foglalt kívánalmainak, ebből a célból DSB ülést kell tartani.
186 Amennyiben a DSB ülését nem tűzik ki ez alatt az idő alatt, e célból össze kell hívni a DSB ülését.
187 Az „érintett Tag” a vita azon résztvevője, amelyre a bizottság vagy a Fellebbezési Testület ajánlásai vonatkoznak.
188 Az ajánlásokra vonatkozóan olyan eseteknél, ahol nem merül fel a GATT 1994 és más idetartozó egyezmények megsértése, lásd a 26. Cikket.
189 Ha ez alatt az időszak alatt nem hívják össze a DSB ülését, e célból DSB ülést kell tartani.
190 Ha a felek nem tudnak megállapodni a választottbíróban, az ügynek a választottbírósági eljárásra utalásától számított tíz napon belül a választottbírót a Főigazgató a felekkel való konzultáció után tíz napon belül kijelöli.
191 A „választottbíró” kifejezés utalhat akár személyre, akár testületre.
192 Az MTN.GNS/W/120 sz. dokumentumban 11 szektort különböztetnek meg.
193 A „választottbíró” kifejezés személyre és testületre is vonatkozik.
194 A „választottbíró” kifejezés személyre és testületre is vonatkozik, vagy az eredeti bizottsági tagokra, amennyiben ők választottbírói minőségben járnak el.
195 Ha az idetartozó egyezmény rendelkezései a Tag területén működő regionális kormányzatok, helyhatóságok vagy más hatóságok által hozott intézkedések esetén e pont rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, az idetartozó egyezmény rendelkezései az irányadók.