1998. évi X. törvény

a „Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről” szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés

a) e törvénnyel megerősíti a „Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről” szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott Egyezményt;

b) egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezmény 1. Cikke 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket a megerősítő okirat letétbe helyezésének napjától ideiglenes jelleggel alkalmazza.

2. § Az Egyezmény szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Egyezmény
a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának,
gyártásának és átadásának betiltásáról,
valamint megsemmisítésükről

PREAMBULUM

A Részes Államok

azzal az eltökélt szándékkal, hogy véget vessenek a gyalogsági aknák által okozott szenvedésnek és baleseteknek, mely aknák hetente emberek százait - főleg ártatlan és védtelen polgári személyeket, különösen gyermekeket - pusztítják el, illetve csonkítják meg, akadályozzák a gazdasági fejlődést és újjáépítést, gátolják a menekültek és az országon belül otthonaikból elűzött személyek visszatelepítését, és évekkel telepítésük után is más súlyos következményeket okoznak,

szükségesnek tartva, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek, hogy hatékony és összehangolt formában hozzájáruljanak a szerte a világban telepített gyalogsági aknák eltávolításához és megsemmisítésük biztosításához,

azzal az óhajjal, hogy minden tőlük telhető módon segítsék az aknák áldozatainak ápolását és rehabilitációját, beleértve társadalmi és gazdasági visszailleszkedésüket,

elismerve, hogy a gyalogsági aknák teljes betiltása egyben fontos bizalomerősítő intézkedés volna,

üdvözölve a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló Egyezményhez csatolt, az aknák, a meglepő aknák és más eszközök betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án módosított jegyzőkönyv elfogadását, és felszólítva minden Államot, amely eddig azt nem tette meg, hogy mihamarabb erősítse meg ezt a jegyzőkönyvet,

üdvözölve az ENSZ Közgyűlésének 1996. december 10-i, 51/45 S jelzetű határozatát, mely sürgeti, hogy valamennyi Állam aktívan törekedjék egy, a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának és átadásának betiltását célzó, hatékony, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodásra,

üdvözölve továbbá azokat, a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának megtiltására, korlátozására, illetve felfüggesztésére irányuló, az elmúlt években akár egyoldalúan, akár többoldalúan tett intézkedéseket,

kiemelve a társadalmi lelkiismeret szerepét az emberiesség elveinek előmozdításában, amint azt a gyalogsági aknák teljes betiltása iránti követelés tanúsítja, és elismerve a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság, a „Nemzetközi Kampány a Gyalogsági Aknák Betiltásáért” nevű mozgalom és szerte a világon számos más nem-kormányzati szervezet ilyen irányú erőfeszítéseit,

emlékeztetve az 1996. október 5-i Ottawai Nyilatkozatra és az 1997. június 27-i Brüsszeli Nyilatkozatra, melyek sürgetik, hogy a nemzetközi közösség tárgyalások révén hozzon létre egy, a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását és átadását megtiltó, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodást,

hangsúlyozva annak kívánatosságát, hogy valamennyi Államot megnyerjenek arra, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez, és azzal az eltökélt szándékkal, hogy minden illetékes fórumon - többek között az ENSZ-ben, a Leszerelési Értekezleten, a regionális szervezetekben és csoportokban, továbbá a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezmény felülvizsgálati konferenciáin - erélyesen szorgalmazzák annak egyetemessé tételét,

kiindulva a nemzetközi humanitárius jognak abból az elvéből, hogy egy fegyveres konfliktusban részt vevő feleknek a hadviselés módszereinek vagy eszközeinek megválasztásához való joga nem korlátlan, abból az elvből, amely megtiltja fegyveres konfliktusokban olyan jellegű fegyverek, lövedékek, valamint harci anyagok és módszerek alkalmazását, melyek túlzó sérülést vagy szükségtelen szenvedést okoznak, valamint abból az elvből, hogy különbséget kell tenni polgári személyek és harcolók között

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Általános kötelezettségek

1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy soha, semmilyen körülmények között

a) nem használ gyalogsági aknát;

b) nem fejleszt ki, nem állít elő, nem szerez be más módon, nem halmoz fel, nem tart meg, és nem ad át senkinek, sem közvetlenül sem közvetve, gyalogsági aknákat;

c) senkit nem segít abban, senkit nem bátorít, illetve semmilyen módon nem ösztönöz arra, hogy bármilyen, ennek az Egyezménynek az értelmében a Részes Államok számára tiltott tevékenységet folytasson.

2. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően minden gyalogsági aknát megsemmisít, illetve biztosítja azok megsemmisítését.

2. Cikk

Meghatározások

1. Gyalogsági akna: olyan aknát jelent, mely úgy van tervezve, hogy felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől, és amely egy vagy több személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálos sérülését okozza. Azok az aknák, melyek rendeltetésük szerint egy jármű, nem pedig egy személy jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől robbannak fel, és amelyek felszedésgátló biztosítással vannak felszerelve, azáltal, hogy rendelkeznek ilyen berendezéssel, nem minősülnek gyalogsági aknáknak.

2. Akna: olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a földfelszínre, annak vagy más felületnek a közelébe, és az a funkciója, hogy felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy a velük való érintkezéstől.

3. Felszedésgátló biztosítás: olyan, az akna védelmét biztosító szerkezetet jelent, mely része annak, azzal összeköttetésben van, hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és amely működésbe lép, ha megkísérlik, hogy belenyúljanak az aknába, vagy más módon szándékosan megbolygassák azt.

4. Átadás: a gyalogsági aknák egy nemzeti területre történő fizikai bevitele, illetve az onnan való fizikai kivitelük mellett magában foglalja az aknákra vonatkozó tulajdon és a felettük való ellenőrzés jogának átadását, de nem foglalja magában a telepített gyalogsági aknákat tartalmazó terület átadását.

5. Aknásított körzet: olyan körzetet jelent, mely az aknák jelenléte, vagy feltételezett jelenléte miatt veszélyesnek számít.

3. Cikk

Kivételek

1. Az 1. Cikk alatt felsorolt általános kötelezettségek ellenére, a gyalogsági aknáknak aknafelderítési, aknamentesítési vagy aknamegsemmisítési technikák fejlesztése és az ezekre való kiképzés céljából való megtartása vagy átadása megengedett. Az ilyenfajta aknák száma nem szabad hogy meghaladja a fent említett célokhoz feltétlenül szükséges minimális mennyiséget.

2. A gyalogsági aknák megsemmisítés céljából való átadása megengedett.

4. Cikk

Felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítése

A 3. Cikkben szereplő eseteket kivéve valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy megsemmisíti az összes tulajdonában vagy birtokában lévő, fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló felhalmozott gyalogsági aknát, illetve biztosítja azok megsemmisítését, amint ez lehetséges, de legkésőbb ennek az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított négy éven belül.

5. Cikk

A gyalogsági aknák megsemmisítése aknásított körzetekben

1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló aknásított körzetekben levő összes gyalogsági aknát megsemmisíti vagy megsemmisítteti, amint ez lehetséges, de legkésőbb ennek az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított tíz éven belül.

2. Mindegyik Részes Állam minden erejével arra törekszik, hogy azonosítsa az összes fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt levő olyan területet, melyekről tudott, vagy gyanítható, hogy telepített gyalogsági aknákat tartalmaznak, és a lehető leghamarabb biztosítja, hogy a fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt álló aknásított körzetekben minden gyalogsági aknát oldalsó kerületi jelöléssel lát el, megfigyelés alatt tart, és kerítéssel vagy más eszközzel véd annak érdekében, hogy - az ott található valamennyi gyalogsági akna megsemmisítéséig - biztosítsa a polgári személyek hatékony távol tartását. A megjelölés minimálisan meg kell hogy feleljen a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt, az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án módosított jegyzőkönyvben szereplő követelményeknek.

3. Amennyiben valamely Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes valamennyi gyalogsági akna megsemmisítésére vagy megsemmisíttetésére az első bekezdésben megjelölt határidőn belül, kérelemmel fordulhat a Részes Államok Üléséhez, vagy egy Felülvizsgálati Konferenciához annak érdekében, hogy az ilyen gyalogsági aknák megsemmisítésének befejezésére vonatkozó határidőt legfeljebb tízéves időszakra hosszabbítsák meg.

4. Minden kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a javasolt meghosszabbítás időtartamát;

b) a javasolt meghosszabbítás részletes indoklását, beleértve:

(i) a nemzeti aknamentesítési programok keretében végzett munka előkészítését és helyzetét,

(ii) a Részes Állam számára az összes gyalogsági akna megsemmisítéséhez rendelkezésre álló pénzügyi és műszaki eszközöket, és

(iii) azokat a körülményeket, melyek a Részes Államot akadályozzák abban, hogy az aknásított körzetekben található összes gyalogsági aknát megsemmisítse;

c) a meghosszabbítás humanitárius, szociális, gazdasági és környezeti következményeit; és

d) minden más információt, mely fontossággal bír a javasolt meghosszabbítás iránti kérelem szempontjából.

5. A Részes Államok Ülése, illetve a Felülvizsgálati Konferencia - a negyedik bekezdésben foglalt szempontokat figyelembe véve - mérlegeli a kérelmet, és a jelen lévő és szavazó Részes Államok szavazati többségével eldönti, helyt ad-e a hosszabbítás iránti kérelemnek.

6. Az ilyen meghosszabbítás új kérelem benyújtása esetén - a jelen cikk harmadik, negyedik és ötödik bekezdésével összhangban - megújítható. További haladék kérelmezése esetében a Részes Állam megfelelő kiegészítő információt szolgáltat arról, hogy jelen cikk értelmében mit vállalt az előző meghosszabbítási időszakban.