15. § (1) Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható

a) a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek;

b) annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik.

(2) Hajós szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személlyel állandóan együtt utazó házastársa és eltartott gyermeke.

III. Fejezet

Külföldre utazást korlátozó rendelkezések

16. § (1) A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,

a) akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;

b) aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;

c) aki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll;

d) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;

e) akinek jogerős határozattal megállapított - legalább 10 millió forint összegű - adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása áll fenn, a tartozás megfizetéséig vagy arra a (3) bekezdés szerint kezdeményezésre jogosult szerv által elfogadott biztosíték nyújtásáig.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek a hiányt, a járulék vagy hozzájárulás bevallásának elmulasztását megállapító határozat, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a külföldre utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve kezdeményezheti.

17. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a katonai szolgálati kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személy és a besorozott hadköteles külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.

18. § (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevél hatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt esetben a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.

(2) Az útlevél hatóság külön törvényben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a korlátozás hatálya alatt álló állampolgár részére az útlevelet hivatalból is kiadhatja.

19. § (1) Az útlevél hatóság az úti okmány kiadását megtagadja vagy az úti okmányt visszavonja, ha

a) a 16. § (1) bekezdése alapján külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn;

b) azt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;

c) az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányt nem adta le.

(2) Az útlevél hatóság a külföldön élő állampolgár részére a visszavont útlevelet kiadja, ha a büntetőeljárás során az ügyész vagy a bíróság által megállapított biztosítékot letétbe helyezték.

20. § Érvénytelen az úti okmány, ha

a) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították;

b) az útlevél hatóság visszavonta;

c) azt nem az arra jogosult használja fel;

d) érvényességi ideje lejárt;

e) a használatára jogosult meghalt.

IV. Fejezet

Az eljárás alapvető szabályai

21. § A hatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) Az úti okmánnyal kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(2) Az úti okmány visszavonását elrendelő határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3) A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A határozat felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.

23. § (1) Az úti okmányt az útlevél hatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha az érvénytelen vagy e törvény szerint visszavonásának van helye.

(2) Az úti okmányt a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során a 19. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 20. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben veszi el.

(3) Az átvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevél hatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.

(4) Az úti okmány elvétele ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

V. Fejezet

Adatkezelés és adatszolgáltatás

24. § Az útlevél hatóság eljárása során - hatáskörére és illetékességére kiterjedően -, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához a következő adatokat kezelheti:

a) az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, anyja nevét, állampolgárságát, menekült státusát (a továbbiakban együtt: személyi adat), valamint arcképmását, saját kezű aláírását és értesítési, illetőleg lakcímét;

b) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét;

c) az úti okmány iránti kérelem elutasításának, illetőleg a kiadott úti okmány visszavonásának tényét és annak indokát;

d) annak az úti okmánynak az adatait, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették;

e) a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatait, lakcímét és az utazást korlátozó okot.

25. § A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő szervet:

a) a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezt követően a büntetőügyben eljáró bíróság, az eljárás befejezése után a büntetés-végrehajtási bíró a 16. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti büntetőeljárás alá vont, illetőleg fogva tartott állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, az eljárás megindításának időpontjáról, az indokául szolgáló cselekmény törvényi minősítéséről, az eljárás jogerős befejezéséről, valamint a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről és megszüntetéséről;

b) a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről, illetőleg a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem fizetése miatt kezdeményezik.

26. § Az útlevél hatóság a kérelmező személyi és lakcím adatai azonosításához, illetőleg utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § és a 25. § alapján kezelt adatokból, valamint

c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.

27. § (1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási szervnek, a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekkel foglalkozó szervének, valamint - a menekülteket érintően - a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.

(2) A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása érdekében értesíti a határőrséget annak az állampolgárnak a személyi, illetőleg úti okmányának adatairól, aki a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, vagy úti okmányát az útlevél hatóság jogerősen visszavonta.

(3) A központi adatkezelő szerv annak az úti okmánynak az adatairól - beleértve a jogosult személyi adatait is -, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, az útlevél jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet, valamint a Külügyminisztériumot.

28. § (1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, az úti okmány száma alapján birtokosának családi és utónevéről, valamint az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről.

(2) Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(3) Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.

29. § (1) Az útlevél hatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.