Önkormányzati feladatok
6. § (1) A települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - (a továbbiakban: önkormányzat) a távhőszolgáltató közmű engedélyes(ek) útján történő üzemeltetésével köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzat képviselő-testülete
a) ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat;
b) szabályozza a távhőszolgáltatónak a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel történő együttműködési kötelezettségét, meghatározza a vélemény-nyilvánításba bevont szervek körét, különös tekintettel az ármegállapításra. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi szervek, továbbá a fogyasztói érdekképviseletek véleményét kikérni;
c) kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;
d) megállapítja a Kormány rendelete alapján a fogyasztói korlátozás sorrendjét;
e) rendeletben határozza meg az áralkalmazási feltételeket, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzat jegyzője (a fővárosban főjegyzője)
a) e törvény alapján kiadja vagy módosítja az 5. § a) pontjában nem említett, a törvény hatálya alá tartozó távhőtermelő létesítmény létesítési és működési engedélyét;
b) e törvény alapján kiadja vagy módosítja a területén bejegyzett és az 5. § b) pontjában nem említett távhőszolgáltató működési engedélyét;
c) jóváhagyja a b) pont alapján engedélyezési hatáskörébe tartozó távhőszolgáltató által kidolgozott üzemi- és üzletszabályzatot;
d) engedélyezési körében ellenőrzi a területén működő távhőszolgáltatók tevékenységét az ellátás biztonsága, a működés hatékonysága és a működési engedélyben előírt feltételek betartása szempontjából.
Fogyasztóvédelem
7. § (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel, továbbá a fogyasztói érdekképviseletekkel. Ennek részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A Hivatal a távhőszolgáltatás keretében
a) kidolgozza és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásokat;
b) együttműködik a szolgáltatókkal és a fogyasztóvédelmi szervekkel, továbbá a fogyasztói érdekképviseletekkel a távhőszolgáltatás országos, elvi jellegű kérdéseiben;
c) a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a Hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak;
d) ellenőrzi az engedélyezési jogkörébe tartozó távhőtermelők árait befolyásoló költségek indokoltságát;
e) az engedélyezési jogkörébe tartozó távhőszolgáltatók tekintetében (az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 38. § alapján) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt az engedélyes és a fogyasztói érdekképviselet közötti, a működési engedélyben és az üzletszabályzatban előírt követelmények betartásával kapcsolatos olyan vitás kérdésben, amelyben nem jött létre megegyezés, és valamely érdekelt fél panasszal a Hivatalhoz fordul.
(3) A 6. §-ban meghatározott önkormányzat képviselő-testülete
a) együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti;
b) ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek (költségeinek) indokoltságát.
(4) Az önkormányzat jegyzője (a fővárosban főjegyzője) engedélyezési jogkörében
a) kivizsgálja a 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedési jogkörében a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszokat;
b) a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátja mindazokat az adatokat és információkat, amelyek az engedélyesnek az általa kiadott engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak.
(5) Az önkormányzat - eljárása során - előzetes intézkedést tehet a távhő szolgáltatásának folyamatosságára.
8. § Az engedélyező eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e törvény 5. és 6. §-ai szerinti engedélyezési eljárás során az Áe. 15. §-ának (1) bekezdése szerinti ügyintézés határideje 90 nap.
III. Fejezet
ENGEDÉLYEZÉS
Engedélykötelezettség
9. § (1) A törvény hatálya alá tartozó hőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása (a továbbiakban együtt: létesítés), megszüntetése, valamint a távhő termelése és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység.
(2) A hőtermelő létesítmény megszüntetésére - a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel - a létesítési előírásokat kell alkalmazni.
(3) Az engedélyezési eljárás díjait a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(4) A hőtermelő létesítmény létesítési, üzembe helyezési, valamint működési engedélyezési eljárására, továbbá az ilyen engedélyek tartalmára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a villamoserőmű létesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
10. § (1) A 9. §-ban foglalt tevékenységekhez szükséges létesítési, illetőleg működési engedély belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek adható.
(2) Nem adható engedély
a) jogszabályi feltétel hiánya esetén;
b) annak a gazdálkodó szervezetnek, amely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll;
c) annak a gazdálkodó szervezetnek, amelynek működési engedélyét 5 éven belül vonták vissza.
Hőtermelő létesítmény létesítésére,
üzembe helyezésére és működésére vonatkozó engedély
11. § (1) A hőtermelő létesítmény létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelemhez, ha az külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles létesítmény, mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt, és a kérelmezőnek közmeghallgatást kell kezdeményeznie.
(2) Ha a környezeti hatásvizsgálat (környezetvédelmi engedély), illetőleg a közmeghallgatás eredménye, valamint a hőtermelő létesítmény helye szerint illetékes és a 9. § (4) bekezdésében említett jogszabályokban meghatározott szakhatóságok álláspontja lehetővé teszi, kérelemre, a létesítési engedélyt ki kell adni. Az engedélynek a közmeghallgatási eljárás során kialakított álláspontokat és a szakhatósági hozzájárulást tartalmaznia kell. A létesítési engedélyt hivatalos lapban közzé kell tenni, vagy egyéb módon ki kell hirdetni.
(3) A hőtermelő létesítmény létesítési engedélye egy évig érvényes. Az engedély érvényessége egyszer, további egy évvel meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély kártalanítás nélkül visszavonható. Az engedély visszavonását hivatalos lapban közzé kell tenni vagy egyéb módon ki kell hirdetni.
(4) A létesítési engedély - kérelemre - módosítható az (1)-(2) bekezdésben foglalt eljárási szabályok alkalmazásával.
(5) A hőtermelő létesítmény használatba vétele előtt a jogszabályokban meghatározottak szerinti üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.
12. § (1) A hőtermelő létesítményre vonatkozó üzembe helyezési engedély alapján - kérelemre - működési engedélyt kell kiadni, és azt a létesítmény helye szerint illetékes önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni, vagy egyéb módon ki kell hirdetni.
(2) A hőtermelő létesítmény működéséhez szükséges működési engedély határozatlan ideig érvényes.
A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedély
13. § (1) A kérelmező a tulajdonában levő (üzemeltetésébe adott) berendezés működtetésével a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően jogosult távhőt szolgáltatni.
(2) A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedélynek a Kormány rendeletében előírt tartalmi követelményeket kell tartalmaznia.
(3) A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedély határozatlan ideig érvényes.
14. § (1) Ha a hőtermelő létesítmény működésére engedélyt kérő egyúttal távhőszolgáltatásra is kér működési engedélyt, azt a 13. § előírásainak megfelelően, önálló szolgáltatói engedélyként kell kérni, illetve kiadni.
(2) A távhő szolgáltatására működési engedéllyel rendelkező távhőtermelő az ellátott fogyasztók vonatkozásában távhőszolgáltatónak minősül.
Az engedélyes kötelezettsége
15. § Az engedélyes köteles:
a) a működési engedélyben meghatározott feltételeknek eleget tenni;
b) a jelen törvény szerinti ellátási kötelezettségét teljesíteni;
c) a szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni;
d) új vagy növekvő igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni.
A működési engedély módosítása
16. § A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős változása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet.
Szétválás, egyesülés, összeolvadás, az alaptőke leszállítása
17. § (1) Az engedélyes szétválását, másik engedélyessel történő egyesülését vagy összeolvadását - amennyiben ez a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ában meghatározott vállalkozások összefonódását (koncentrációját) eredményezi -, továbbá az alaptőke vagy törzstőke legalább egynegyed részével történő leszállítását csak az engedélyező hatóság határozatának birtokában lehet megkezdeni, és a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz benyújtani.
(2) Az ellátás biztonságát és a legkisebb költség elvét veszélyeztető tőkekoncentráció megakadályozása érdekében a 25%-ot meghaladó tulajdoni hányad megszerzése egy személy vagy tulajdonosi csoport részére csak az engedélyező hatóság hozzájáruló határozatának birtokában jegyezhető be a részvénykönyvbe.