(2) Ha korábbi jogszabály alapján a nyomozás során panasszal éltek, a panaszt el kell bírálni. Ha e törvény a panasz elutasítását követően a sértett számára pótmagánvádlókénti fellépést enged meg, erről a panaszt tevőt értesíteni kell.

(3) Ha a korábbi jogszabály alapján az ügyben pótnyomozást rendeltek el, a pótnyomozást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(4) Ha magánvádas ügyben vagy perújítás folytán a bíróság nyomozást rendelt el, a nyomozást e törvény alapján kell lefolytatni.

603. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság a bíróságnak e törvény hatálybalépése előtt hozott határozatát rendkívüli felülvizsgálat folytán hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra utasítja, a megismételt eljárást az e törvény szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le.

(2) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett, illetőleg a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.

(3) Ha a bíróság elé állítás során a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(4) Ha a bíróság a büntetőparancsot e törvény hatálybalépése előtt hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

(5) Ha a bíróság az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztést követően az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

Felhatalmazó rendelkezések

604. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tanú személyi védelmére vonatkozó szabályokat rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy

a) az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt tartózkodási helyének felkutatása, valamint az elfogatóparancs kibocsátása szabályait a belügyminiszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

b) a büntetőeljárás során kirendelt védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek képviselőjének díját és költségeit, a terhelt személyes költségmentességének szabályait a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

c) a bűnügyi költségek előlegezésének és az államot illető bűnügyi költségek behajtásának és elszámolásának szabályait a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

d) a szakértő és a szaktanácsadó díjazására, a tanú és a szakértő által felszámítható költségekre, valamint a szakértői vizsgálat miatti kártalanításra vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

e) a szakértőként kirendelhető intézményeket és testületeket, az igazságügyi szakértők működését és a szakértőkre vonatkozó más kérdéseket a belügyminiszterrel és az illetékes miniszterekkel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

f) azokat a szakkérdéseket, amelyekben kizárólag katonai igazságügyi szakértő adhat szakvéleményt, a fegyveres szervet irányító miniszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

g) az elmeállapot megfigyelésére kijelölt egészségügyi intézményeket a népjóléti miniszterrel együttesen,

h) a tolmácsra és a fordítóra vonatkozó rendelkezéseket, a tolmács és a fordító díjazására és az általuk felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat, az érintett miniszterekkel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

i) a házi őrizet végrehajtási szabályait a belügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

j) az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályait,

k) a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegség miatt elmegyógyintézetben való elhelyezés szabályait a népjóléti miniszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

l) az óvadék letétele esetén a bírói letét szabályait,

m) a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályait a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

n) a zár alá vételre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

o) a bírósági eljárás jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályait, valamint az eljárási cselekménynek a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék zárt láncú közvetítése útján történő tartása szabályait,

p) a szoros felügyelet végrehajtásának szabályait a honvédelmi miniszterrel együttesen,

r) a kiadatással kapcsolatos felterjesztésre és emlékiratra vonatkozó részletes szabályokat a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

s) a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokat az érdekelt miniszterekkel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

t) a büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adását a belügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,

u) a büntetőeljárás megindulásáról értesítendő szervek körét az érdekelt miniszterekkel együttesen,

v) a büntetőeljárásban alkalmazható sajtóhirdetmény útján történő értesítés szabályait

rendeletben szabályozza.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályait az igazságügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben rendeletben szabályozza.

(4) Felhatalmazást kapnak a nyomozó hatóságok felett felügyeletet gyakorló miniszterek, hogy a felügyeletük alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályait az igazságügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben rendeletben megállapítsák.

(5) Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy a katonai nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét, valamint a nyomozásra illetékes parancsnokokat és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben rendeletben megállapítsák.

Hatálybalépés

605. § (1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.

(3) Az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek.

(4) Ha a másodfokú bíróság, illetőleg a harmadfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak, illetőleg a másodfokú bíróságnak e törvény hatálybalépése előtt hozott határozatát hatályon kívül helyezi, a megismételt eljárást - az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel - az e törvény szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le, ha az ügy iratai a megismételt eljárás lefolytatására e törvény hatálybalépése előtt érkeztek a bírósághoz.

(6) A perújítási indítványt a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság bírálja el, ha az indítvány e törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.

(7) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény e törvény hatálybalépésével a hatályát veszti. Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályukat vesztő, illetőleg módosuló jogszabályokról külön törvény rendelkezik.

(8) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 95. §-a hatályát veszti, és a 27. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Díjkitűzés esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendőri szerv teljesíti.”

(9) Az Rtv. 64. §-ának (1) bekezdése b), c) és d) pontjai, valamint a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, s az (1) bekezdés új f) és g) ponttal, továbbá e § új (3), (4), (5) bekezdésekkel egészül ki, a jelenlegi (3) és (4) bekezdés jelölése (6) és (7) bekezdésre módosul:

[A Rendőrség a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében]

„b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet;

c) saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthat ki, használhat fel, fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn;

d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti;”

„f) az ügyész engedélyével mintavásárlás, álvásárlás, bizalmi vásárlás végzése, a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel az ellenőrzött szállítás folytatása, valamint a bűnszervezetbe való beépülés érdekében fedett nyomozót alkalmazhat;

g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének megóvása érdekében - rendőr igénybevételével helyettesítheti.”

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendőrség - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4) A rendőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.