1998. évi XXXIV. törvény

a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok befektetéseikkel nagyobb mértékben járuljanak hozzá korszerű és versenyképes vállalkozások létrejöttéhez és fejlesztéséhez a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló törvény szerinti külföldi vállalkozás fióktelepének a Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létrehozatalára, működésére és állami felügyeletére.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) kockázati tőkebefektetés: a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap e törvénynek megfelelő tulajdon szerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban;

b) kockázati tőkealap (a továbbiakban: alap): kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg;

c) kockázati tőkealap-kezelő (a továbbiakban: alapkezelő): az e törvény szabályainak megfelelően alapított és működő, belföldön bejegyzett olyan részvénytársaság, amely kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végzi;

d) kockázati tőkealap-kezelés (a továbbiakban: alapkezelés): kockázati tőkealap létrehozatala, valamint az alap vagyonának a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak általános felhatalmazása alapján történő kezelése, befektetése; a kockázati tőkealapot megillető jogoknak az alap nevében történő gyakorlása, illetve az e törvényben meghatározott egyéb, az alapkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítése;

e) kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban: tőkejegy): az alap nevében, javára és terhére sorozatban kibocsátott, az e törvényben, az alapkezelési szabályzatban, valamint a tőkejegy kibocsátási tájékoztatójában meghatározott vagyoni jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

f) kockázati tőketársaság (a továbbiakban tőketársaság): a kizárólag az e törvényben meghatározott kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően alapított, illetve működő részvénytársaság. E törvény eltérő rendelkezése hiányában tőketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell;

g) vezető állású személy: a kockázati tőketársaság, továbbá a kockázati tőkealap (a továbbiakban együtt: vállalkozás) vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti működési szabályzata ilyenként határoz meg; fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese;

h) külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás fióktelepe: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Fkt.) ilyenként meghatározott szervezet;

i) dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖS SZABÁLYOK

Engedélyezés, működési időtartam

3. § (1) A tőketársaság, illetve az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

(2) A határozott időtartamra alapított tőketársaság működésének időtartamát legalább hat teljes naptári évben kell meghatározni. A határozatlan időtartamra létrehozott tőketársaság hat teljes naptári éven belül végelszámolással nem szüntethető meg.

(3) Az alap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves működési időtartamra hozható létre.

(4) Az alapkezelő az alap működési időtartamát - amennyiben azt az alapkezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti működési időtartamot nem meghaladó időtartamra.

Összeférhetetlenségi, tulajdonlási szabályok

4. § (1) Tőketársaság, alapkezelő, illetve alap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a tőketársaság, illetve az alap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, valamint a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának részesedése van.

(2) A tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető tisztségviselője vagy vezető állású alkalmazottja nem lehet egyidejűleg ugyanolyan tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető állású alkalmazottja.

Szervezeti és tőkekövetelmények

5. § (1) A tőketársaságra és az alapkezelőre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tőkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvényben foglalt eltérésekkel az Épt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) A tőketársaság kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, valamint fióktelep formájában működhet.

(2) A tőketársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszázmillió forintnál. Fióktelep esetén jegyzett tőke alatt dotációs tőkét kell érteni.

(3) Az alap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszázmillió forintnál.

(4) Az alapkezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság formájában működhet.

(5) Az alap tőkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók forgalomba.

(6) A tőketársaság, az alap, illetve az alapkezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor már működő részvénytársaságnak a saját tőkéjén belül kell legalább ötszázmillió forint - kötelezettségei fedezetét meghaladó - készpénzzel rendelkeznie.

(8) A tőkejegyek névértékét a jegyzéskor, zártkörű alapítás esetén a tőkejegyek megvásárlásakor teljes egészében be kell fizetni.

Engedélyezési eljárás

7. § (1) A tőketársaságnak - ide nem értve a fióktelepet - a tevékenységi engedélye iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b) a jegyzett tőke befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a társaság mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát, szakmai életrajzát és nyilatkozatukat arról, hogy velük szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn;

j) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

(2) A tőketársaságok átalakulására a tevékenység engedélyezésének szabályait kell alkalmazni.

8. § Fióktelep esetében a 7. § (1) bekezdés b), f), g), h), i) és j) pontjában foglaltakon túlmenően be kell nyújtani:

a) a külföldi vállalkozás alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait; részvénykönyvének másolatát, ennek hiányában a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni részesedésük mértékének feltüntetésével;

b) a külföldi vállalkozás nyilatkozatát, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

c) a külföldi vállalkozás nevében eljáró személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemben, illetve az ahhoz csatolt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresése útján történő ellenőrzéséhez;

d) idegen nyelvű iratok esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítását.

9. § Az alapkezelőnek a tevékenységi engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosítását;

b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;

j) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

10. § (1) A Felügyelet a tőketársaság, illetve az alapkezelő részére a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező

a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére nem pótolja;

b) az eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a tőketársaság tevékenységi engedélyét visszavonja, ha