1998. évi XXXIX. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről1

1. § (1) Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban együtt: Alap) felügyelete, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek (a továbbiakban: igazgatási szerv) irányítása állami feladat.

(2) Az Alapok felügyeletét a Kormány, az igazgatási szervek irányítását a Kormány rendeletében meghatározott személy útján gyakorolja.

2. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi.

(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetését főigazgatók végzik, akiket a Kormány nevez ki, és ment fel.

(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.

3. § Az Alapokhoz tartozó vagyon és a biztosítási önkormányzatok vagyona állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Kormány az 1. § (2) bekezdése szerinti személy útján gyakorolja azzal, hogy egyebekben a vagyonnal való gazdálkodásra az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

4. § A társadalombiztosítás központi hivatali szerve a nyugdíjágazat tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

5. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

a) irányítja a társadalombiztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

b) végzi az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;

c) irányítja és ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat;

d) jogszabályban meghatározott módon részt vesz a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítésében.

6. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei:

a) a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

7. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:

a) a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (igazgatóságok) és ezek kirendeltségei;

b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;

c) az Újságíró Tagozat;

d) az Országos Orvosszakértői Intézet.

8. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek.

(2) Társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelően alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira a közigazgatási államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. § (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.

(2) Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a központi hivatali szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a központi hivatali szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti.

(4) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik az Egészségbiztosítási Önkormányzat, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat.

(3) A megszűnő Egészségbiztosítási Önkormányzat és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat jogutódja a Magyar Állam.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott jogutódlás körében a Magyar Államot a Kormány által kinevezett személy képviseli.

11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a központi hivatali szervek feladat- és hatáskörét, működésének részletes szabályait;

b) a központi hivatali szerv irányítását ellátó személy jogállását, feladat- és hatáskörét.

12. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény és az azt módosító 1992. évi LXIV. törvény 1. §-a, az 1996. évi XLVII. törvény, az 1996. évi CXXI. törvény 55. §-a, 58. §-ának (3) bekezdése, az 1997. évi XLVIII. törvény 1-15. §-ai, 17. §-a;2

b) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-ának (3) bekezdése;

c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdéséből „- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) véleményének előzetes kikérésével -” szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 17. §-ának azonos szövegrészei,

a 43/A. §-ból „a társadalombiztosítási önkormányzatot,” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 84. § (3) bekezdéséből „a (2) bekezdés szerinti javaslatokra is figyelemmel”, valamint a „amelyben bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatához képest és annak indokát” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának azonos szövegrésze,

a 85/A. § (3) és a 86/A. § (3) bekezdéséből „- amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti javaslattal, azt változatlan tartalommal, ellenkező esetben azt átdolgozva -”, valamint 85/A. § (3) bekezdéséből „Az Országgyűlést - és azzal egyidejűleg az Állami Számvevőszéket - tájékoztatni kell a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges eltérés okairól. Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslatról mindezek ismeretében készíti el véleményét” szövegrészek, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának és 30. §-ának azonos szövegrészei,

a 86/B. § (2) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzat által” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 31. §-ának azonos szövegrésze;

a 86/C. §-ból „A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén elkészítik, és a Kormánynak megküldik. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. § szerinti eljárási szabályokban foglaltakat - az ott megjelölt határidők kivételével - kell alkalmazni.” szövegrész, valamint az azt módosító 1997. évi CXLVI. törvény 76. § (29) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 88. § (1) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzat,” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 94. § (1) bekezdéséből a „társadalombiztosítási” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 84. § (2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának azonos szövegrésze,

a 85/A. § (1)-(2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 28. §-ának azonos szövegrésze,

86/A. § (2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 30. §-ának azonos szövegrésze;

d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 42. §-a (5) bekezdésének c) pontjából „a közgyűlések jóváhagyásával” szövegrész;

e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdéséből „az Egészségbiztosítási Önkormányzat által megállapított elveket figyelembe véve” szövegrész;

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. § (10)-(11) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi XIV. törvény 14. § (6) bekezdésének azonos rendelkezése.

13. § (1) Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetése keretében elfogadott törvényi kiemelt előirányzatait, és arról a Kincstárt tájékoztatják.”

(2) Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolóinak könyvvizsgáló általi hitelesítéseit követően fogadja el. A könyvvizsgáló költsége a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.”