(3) Az Áht. 86/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a Kormány jogosult a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a felmerülő kiadások teljesítésére azzal, hogy a működési költségvetésben a kiadások időarányosan teljesíthetők.”
(4) Az Áht. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv a Kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.”
(5) Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével és társadalombiztosítási költségvetési szerv a felügyeletét ellátó személynek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.”
14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
15. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) társadalombiztosítási szerv: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek;”
16. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény 5/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen
a) a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi bevételi számlára - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból és munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek 2%-a az Országos Egészségbiztosítási Pénztár behajtási,
b) a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás, kirovás, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) 4%-a - legfeljebb azonban az Alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.”
(2) Az At. 5/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója dönt az ösztönző jutalom kifizethetőségéről.”
(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A működési költségvetés előirányzat-maradványa az igazgatási szervek által az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.”
(4) Az At. 10. §-ának (7)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a működési költségvetés előirányzatán belül meghatározza a működéssel összefüggő személyi juttatásokat és érdekeltségi rendszert, a felújítási, felhalmozási és egyéb dologi pénzeszközöket.
(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója - az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - dönthet a működési költségvetés címei, alcímei, előirányzat-csoportjai és kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításról, valamint a törvényi rendelkezések értelmében működési célra felhasználható, az előirányzaton felül képződő bevételek felhasználásáról.”
(5) Az At. 11. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
mint vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.
(3) A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az igazgatási szerv jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:
a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben szabályozott eljárásokban a tartozásokról való lemondásnak, illetőleg az engedményezésnek az elveit;
b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának elveit;
c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a méltányosság gyakorlásának elveit;
d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.
Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.
(4) Az Alapok és kezelő szervezeteik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.”
17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 62. §-a (4) bekezdésének f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„f) az egészségpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, illetve a helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) kötött szerződést;
g) a nyugdíjpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött szerződést;”
18. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíjpénztáraknak, a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezetnek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségpénztár és azok igazgatási szervei részére. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségpénztár és azok igazgatási szervei, valamint a magánnyugdíjpénztárak az adatok kezelésével más szervezetet is megbízhatnak, amennyiben az adatvédelem azonos szintjéről a megbízottnál megfelelően gondoskodnak.”
19. § Az e törvény végrehajtásához szükséges törvénymódosító javaslatokat a Kormány - az e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül - köteles az Országgyűlés elé terjeszteni.
20. § Ahol jogszabály Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervét, valamint ennek igazgatási szerveit említi, a továbbiakban Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és annak igazgatási szerveit, ahol Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervét, valamint ennek igazgatási szerveit említi, a továbbiakban Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és ennek igazgatási szerveit kell érteni.