1998. évi XLIV. törvény

az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről1

(A megerősítő okirat letétbe helyezése 1994. november 10-én megtörtént.)

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Nemzetközi Egyezmény
az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelmére

A Szerződő Államok attól az óhajtól indíttatva, hogy védjék az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek jogait, a következőkben egyeztek meg:

1. Cikk

Az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelem nem érinti, és semmilyen módon nem befolyásolja az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jog védelmét. Ebből következően ennek az Egyezménynek egyik rendelkezése sem értelmezhető az ilyen védelem sérelmére.

2. Cikk

1. Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában a nemzeti elbánás annak a Szerződő Államnak a hazai törvényei szerinti elbánást jelenti, ahol a védelmet kérik:

a) olyan előadóművészek számára, akik az illető állam állampolgárai, olyan előadásokra vonatkozóan, amelyeket területén tartanak, sugároznak vagy első ízben rögzítenek;

b) olyan hangfelvétel-előállítók számára, akik az illető állam állampolgárai, olyan hangfelvételekre vonatkozóan, amelyeket területén adtak ki, vagy rögzítenek először;

c) olyan műsorsugárzó szervezetek számára, amelyeknek székhelye az illető államban van, olyan adásokra vonatkozóan, amelyeket a területén elhelyezett adókról sugároznak.

2. A nemzeti elbánást ezzel az Egyezménnyel kifejezetten biztosított védelem, valamint az Egyezményben kifejezetten meghatározott korlátozások figyelembevételével kell biztosítani.

3. Cikk

Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában:

a) előadóművészek: a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más olyan személyek, akik irodalmi vagy művészeti műveket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak vagy bármely más módon előadnak;

b) hangfelvétel: valamely előadásnak vagy más hangoknak minden, kizárólag hallgatható rögzítése;

c) hangfelvétel-előállító: az a természetes vagy jogi személy, aki elsőként rögzíti valamely előadás hangjait vagy más hangokat;

d) kiadás: valamely hangfelvétel példányainak kielégítő mennyiségben történő nyilvánosságra hozatala;

e) többszörözés: egy vagy több másolat készítése valamely rögzítésről;

f) sugárzás: hangoknak vagy képeknek és hangoknak a nyilvánosság által történő vétel céljából való, vezeték nélküli átvitele;

g) továbbsugárzás: valamely műsorsugárzó szervezet sugárzásának más műsorsugárzó szervezet által történő egyidejű sugárzását jelenti.

4. Cikk

Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni az előadóművészeket, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) az előadást valamely másik Szerződő Államban tartják;

b) az előadást olyan hangfelvételen rögzítik, amely az Egyezmény 5. Cikke alapján védelmet élvez;

c) a hangfelvételen nem rögzített előadást olyan sugárzott műsor útján közvetítik, amely az Egyezmény 6. Cikke alapján védelemben részesül.

5. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a hangfelvétel-előállítókat, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) a hangfelvétel előállítója valamely más szerződő állam állampolgára (az állampolgárság ismérve);

b) a hang első rögzítése valamely más Szerződő Államban történt (a rögzítés ismérve);

c) a hangfelvételt először valamely más Szerződő Államban adták ki (a kiadás ismérve).

2. Ha a hangfelvételt nem Szerződő Államban adták ki először, de azt az első kiadást követő harminc napon belül valamelyik Szerződő Államban is kiadták (egyidejű kiadás), a hangfelvétel úgy tekintendő, mintha először a Szerződő Államban adták volna ki.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik Szerződő Állam úgy nyilatkozhat, hogy nem fogja alkalmazni vagy a kiadás, vagy a rögzítés ismérvét. Az ilyen értesítést a megerősítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejűleg, illetőleg bármikor azt követően is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.

6. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a műsorsugárzó szervezeteket, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) a műsorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerződő Államban van;

b) a sugárzott műsor átvitelére valamely másik Szerződő Államban lévő adóról került sor.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik Szerződő Állam úgy nyilatkozhat, hogy csak abban az esetben fog védelmet nyújtani a sugárzott műsoroknak, ha a műsorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerződő Államban található, és a sugárzás átvitele ugyanazon Szerződő Államban lévő adóról történt. Az ilyen értesítést a megerősítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejűleg, illetőleg bármikor azt követően is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.

7. Cikk

1. Az előadóművészek az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem alapján megakadályozhatják:

a) előadásuk hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, kivéve, ha a sugárzott, illetőleg a közönséghez közvetített előadás már önmaga is sugárzott előadás, vagy rögzítésről történt;

b) rögzítetlen előadásuk hozzájárulásuk nélküli rögzítését;

c) előadásuk rögzítésének hozzájárulásuk nélküli többszörözését,

(i) ha maga az eredeti rögzítés hozzájárulásuk nélkül készült,

(ii) ha a többszörözés más célra készül, mint amelyhez hozzájárulásukat adták,

(iii) ha az eredeti rögzítés a 15. Cikk rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra készítették, mint amelyre ez a rendelkezés vonatkozik.

2. (1) Ha a sugárzáshoz az előadóművészek hozzájárulásukat adták, annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogára tartozik a továbbsugárzással, a sugárzás céljára történő rögzítéssel és az ilyen rögzítés sugárzás céljára történő többszörözésével szembeni védelem szabályozása, amelynek területén a védelmet igénylik.

(2) A sugárzás céljára készített rögzítéseknek a műsorsugárzó szervezetek általi felhasználását szabályozó feltételeket annak a Szerződő Államnak a nemzeti joga határozza meg, ahol a védelmet igénylik.

(3) Mindazonáltal az e cikk (1)-(2) bekezdéseiben említett esetekben a nemzeti jog nem eredményezheti az előadóművészek megfosztását attól a lehetőségtől, hogy szerződés útján szabályozzák kapcsolataikat a műsorsugárzó szervezetekkel.

8. Cikk

Bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján szabályozhatja annak módját, hogy az előadóművészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat, ha ugyanabban az előadásban többen vesznek részt.

9. Cikk

Bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján kiterjesztheti az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelmet azokra az előadóművészekre is, akik nem irodalmi vagy művészeti műveket adnak elő.

10. Cikk

A hangfelvétel-előállítók joga, hogy hangfelvételeik közvetlen vagy közvetett többszörözését engedélyezzék vagy megtiltsák.

11. Cikk

Ha valamely Szerződő Állam nemzeti joga a hangfelvétel-előállítóknak vagy az előadóművészeknek, vagy mind az előbbieknek, mind az utóbbiaknak a hangfelvételekkel kapcsolatos jogai védelmének feltételeként bizonyos alakiságok betartását kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell tekinteni, ha a kiadott hangfelvétel valamennyi kereskedelmi forgalomban lévő példányán vagy borítóján feltüntetik a P jelzést, - az első kiadás évével együtt - oly módon elhelyezve, hogy a védelemre való igényt kellőképpen jelezze. Ha pedig a példányok vagy a borítók alapján nem lehet azonosítani az előállítót vagy az általa jogosított személyt (neve, védjegye vagy más megfelelő megjelölése feltüntetésével), a jelzésnek a hangfelvétel-előállítói jogok jogosultjának nevét is tartalmaznia kell; továbbá, ha a példányok vagy a borítók alapján nem azonosíthatók a főbb előadók, a jelzésnek annak a személynek a nevét is tartalmaznia kell, aki abban az országban, ahol a felvételt készítették, az előadóművészek jogaival rendelkezik.

12. Cikk

Ha valamely kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt vagy arról készült másolatot közvetlen módon sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, a felhasználó egyszeri, méltányos díjazást köteles fizetni az előadóknak, vagy a hangfelvételek előállítóinak, vagy mindkét félnek. E felek közötti megállapodás hiányában a nemzeti jog határozhatja meg e díjazás megosztásának feltételeit.

13. Cikk

A műsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) sugárzott műsoraik továbbsugárzását;

b) sugárzott műsoraik rögzítését;

c) (i) a sugárzott műsoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését,

(ii) a sugárzott műsoraikról a 15. Cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e rendelkezésekben említettektől eltérő célokra történő többszörözését;

d) televíziós sugárzott műsoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása feltételeinek meghatározása annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a védelmét igénylik.

14. Cikk

Az ennek az Egyezménynek az értelmében biztosítandó védelem időtartama legalább húsz év, annak az évnek a végétől számítva, amelyben

a) a rögzítés készült - a hangfelvételek és az azokon rögzített előadások tekintetében;

b) az előadást tartották - hangfelvételen nem rögzített előadások tekintetében;

c) a műsorsugárzás történt - a sugárzott műsorok tekintetében.

15. Cikk

1. Nemzeti jogában bármely Szerződő Állam kivételeket engedhet az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelemhez képest, a következő esetekben: