1998. évi LIV. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerződés kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítésről szóló jegyzékváltás 1996. év május hó 30. napján megtörtént.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy elmélyítsék a jószomszédi kapcsolatokat, erősítsék az együttműködést, a határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést, az államhatár rendjének betartását, és segítséget nyújtsanak e területeken abból a célból, hogy megakadályozzák a közös államhatár rendjének megsértését, valamint olyan károk keletkezését, amelyek az egyik Szerződő Fél területéről kiindulva a másik Szerződő Fél területére hatnak, a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. Cikk

(1) Ezen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:

a) államhatár: képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amely a Magyar Köztársaság területét a Szlovák Köztársaság területétől légtérben, a föld felszínén és a föld mélyében elválasztja;

b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelyet a terepen határjelek jelölnek;

c) határvíz: a folyó- és állóvizek azon része, amelyen az államhatár halad, vagy azt metszi;

d) határút: olyan út vagy útszakasz, amelynek középvonalában halad a határvonal;

e) határőrizeti szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár őrizetét és a határforgalom ellenőrzését végzik;

f) vámszervek: olyan szervek, amelyek az államhatáron a személy, áru és pénzeszközök ellenőrzését végzik a vám-, deviza- és egyéb jogszabályok alapján;

g) határforgalom-ellenőrzés: olyan ellenőrzési tevékenység, amelyet a határőrizeti, vám- és más szervek az államhatáron átlépő személyek és dolgok tekintetében folytatnak;

h) határátkelőhely: személyek és dolgok államhatáron történő átléptetésére kijelölt hely;

i) rendkívüli esemény: ipari, légi, nagyméretű közlekedési baleset és természeti katasztrófa.

(2) A határrendsértésnek az államhatáron vagy annak közelében elkövetett olyan cselekményeket kell tekinteni, amelyek sértik, veszélyeztetik vagy károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét vagy a területén tartózkodó személyek életét, egészségét és ezek jogos érdekeit, így

a) átlövés: amikor a lövedék a másik Szerződő Fél területére jut, vagy azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;

b) légtérsértés: az államhatár engedély nélküli átrepülése;

c) területsértés: az államhatár jogellenes átlépése a másik Szerződő Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni szándékozik;

d) átkényszerítés: olyan erőszakos vagy fenyegető cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a másik állam területén a határ közelében tartózkodó személyeket az államhatár átlépésére késztesse;

e) tűzátterjedés vagy tűzokozás: olyan szándékos vagy gondatlan cselekmény, amelynek következtében a másik Szerződő Fél területére a tűz átterjed, illetve azon keletkezik;

f) határjelrongálás: határjel megsemmisülését, megrongálását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményező szándékos vagy gondatlan tevékenység;

g) áthatoló robbantás: amely légnyomás, repesz vagy szilánkhatás útján a másik Szerződő Fél területén kárt okoz, illetőleg veszélyhelyzetet idéz elő;

h) környezetszennyezés: robbanó-, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok átjutása vagy engedély nélküli átjuttatása a másik Szerződő Fél területére, továbbá a természeti értékek károsítása;

i) egyéb határrendsértés: az a)-h) pontokban fel nem sorolt cselekmények, illetőleg események.

(3) Nem minősül határrendsértésnek:

a) áttévedés: az államhatár nem szándékos átlépése a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történő elalvás, időjárási viszonyok vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;

b) háziállat-átkóborlás: őrizetlenül hagyott vagy megriadt háziállatnak a másik Szerződő Fél területére való átjutása;

c) vízijármű-átsodródás: vízi járműnek és más vízi berendezésnek, létesítménynek a másik Szerződő Fél területére a víz, szél sodrása következtében történő átkerülése.

II. Fejezet

Határügyi főmegbízottak és határmegbízottak

2. Cikk

A Szerződő Felek ezen Szerződésből fakadó feladatok végrehajtására az alábbi tisztségeket hozzák létre:

a) határügyi főmegbízott,

b) határügyi főmegbízott-helyettes,

c) határmegbízott,

d) határmegbízott-helyettes.

3. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást a 2. Cikkben meghatározott tisztségviselő személyek nevéről.

(2) A határügyi főmegbízott helyettesei és a határmegbízott-helyettesek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a megbízottak, akiket helyettesítenek.

(3) A 2. Cikkben említett személyek a Szerződésből eredő feladatok végrehajtására szükséges számban segítőket és szakértőket vehetnek igénybe.

(4) A határügyi főmegbízott, illetőleg a határmegbízott a segítők és szakértők részére szükség szerint megbízólevelet ad, amely a feladataikat és a jogaikat meghatározza.

4. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak és helyetteseik, valamint a határmegbízottak és helyetteseik feladataik végrehajtására magyar és szlovák nyelvű igazolvánnyal vannak ellátva.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolványok mintáit a határügyi főmegbízottak kicserélik egymás között.

III. Fejezet

A határügyi főmegbízottak és határmegbízottak feladata és tevékenysége

5. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak biztosítják a Szerződésből származó feladatok végrehajtását, így különösen:

a) értékelik a határőrizet általános helyzetét, a határrendet, biztosítják a határátkelőhelyek rendjét és a határforgalom ellenőrzését. Ezeken a területeken intézkednek az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítására;

b) irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét, az együttműködésüket a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés és a határrend területén;

c) döntenek a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett ügyekben;

d) átadják diplomáciai úton történő rendezésre - véleményezéssel együtt - a különösen súlyos vagy bonyolult, illetőleg olyan vitás ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

(2) A határügyi főmegbízottak kiadják a közös tevékenységükre, valamint a határmegbízottak közös tevékenységére vonatkozó ügyrendet.

6. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak a Szerződő Felek területén felváltva, évenként egyszer rendes munkaértekezletet tartanak.

(2) A határügyi főmegbízottak bármelyikük kérésére rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletről magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az aláírás napján lép hatályba, amennyiben a határügyi főmegbízottak másként nem állapodtak meg.

7. Cikk

(1) A határmegbízottak közösen értékelik a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés és a határrend helyzetét, és összehangolják a határőrizeti szervek tevékenységét.

(2) A határmegbízottak haladéktalanul tájékoztatják egymást:

a) a rendkívüli események következményeiről, amelyek átterjedhetnek a másik Szerződő Fél területére, továbbá az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről;

b) az előkészületben lévő vagy megtörtént jogellenes határátlépésről;

c) a vízijármű engedély nélküli kikötéséről, valamint a légi jármű és -eszköz berepüléséről, illetve engedély nélküli leszállásáról;

d) az államhatár közelében végzett olyan tevékenységekről, amelyek kárt okozhatnak a másik Szerződő Fél területén, vagy veszélyeztetik az ott-tartózkodó személyek életét vagy egészségét.

(3) A határmegbízottak intézkednek a határrendsértések megelőzésére.

(4) A határmegbízottak átadják a 13-14. Cikkben meghatározott személyeket, dokumentumokat, háziállatokat és dolgokat.

(5) A határmegbízottak 14 napon belül a határügyi főmegbízottak elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

8. Cikk

(1) A határmegbízottak rendes munkaértekezletüket a szükségesnek megfelelően, de legalább évente kétszer a Szerződő Felek területén felváltva tartják.

(2) A Szerződő Felek bármelyik határmegbízottjának javaslatára rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletekről magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyv készül, amely a határmegbízottak által történt aláírás napján lép hatályba, ha ebben másként nem állapodnak meg.

9. Cikk

(1) A határmegbízottak az államhatár rendjével összefüggő események közös kivizsgálása kapcsán tanúkat és szakértőket hallgathatnak meg a Szerződő Felek területén.

(2) A közös vizsgálat nem érinti a Szerződő Felek igazságügyi, államigazgatási és más szerveinek hatáskörét.

(3) A határmegbízottak kérésre, illetőleg saját kezdeményezésre átadják egymásnak a határrendsértések vagy más határrenddel összefüggő események kivizsgálásához szükséges dokumentumokat és adatokat.

10. Cikk

(1) Ha a határrendsértés vagy a határrenddel összefüggő esemény következtében keletkezett kár okozója ismert, úgy a kártérítés bírósági úton érvényesíthető.

(2) A határrendsértések vagy más határrenddel összefüggő események következtében keletkezett károkért - a vis maior esetét kivéve -, amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, az a Szerződő Fél vállal felelősséget, amelynek területéről a kárt okozó esemény kiindult.